Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-21 / 16. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2Q11. JANUÁR 21. www.ujszo.com Lukasenko fenyegetőzik Strasbourg/ Minszk. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök szigorú megtorlással fenyegette meg az EU-t, ha szankciókat vezet be Minszk ellen. Azzal vádolta meg Lengyelországot és Németországot, hogy a fehérorosz alkotmányos rend megdöntésére tettek erőfeszítéseket. „Ha bárki gazdasági vagy más szankciók bevezetésével próbálkozik az ország ellen, mi késlekedés nélkül ellenlépéseket teszünk, akár a legkeményebbeket is” - hangoztatta. Tegnap ugyanis az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely támogatja, hogy az EU a vízumkiadás megtagadásával, valamint a pénzeszközök befagyasztásával szankciókat szabjon ki a választási csalással vádolt fehérorosz tisztviselők, bírák és biztonsági tisztek ellen. A korlátozó intézkedések végrehajtását az EU a december 19-i választás után bebörtönzött ellenzéki vezetők szabadon bocsátásától tenné függővé. (MTI) Veszélyben a keresztények Brüsszel. Elítélte az Európai Parlament tegnap a Közel-Keleten, Pakisztánban, Nigériában, valamint a Fülöp-szigeteken a keresztények ellen elkövetett erőszakcselekményeket. Az EP strasbourgi épületének udvarán előző este gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést is rendeztek az egyiptomi keresztényeket sújtó merénylet ártatlan áldozatairól. Az Arab Liga 22 tagállama az egyiptomi Sarm- es-Sejkben tartott második arab gazdasági konferencia után közleményben utasított vissza mindennemű „külföldi beavatkozást” a kisebbségek ügyében. (MTI, ú) Merényletek Irakban Bagdad. Mintegy 50 ember halt meg tegnap Irakban pokolgépes robbanásokban. A szerkezeteket a síiták szent városába, Kerbelába vezető, zarándokok által használt út mentén helyezték el. A robbanások legalább 175 embert megsebesítettek. Az áldozatok száma folyamatosan emelkedik. A városba özönlenek a zarándokok az Arbain nevű ünnepre, amely a síiták által különösen tisztelt, a VII. században, csatában megölt Húszéin imám halála miatti negyven napos gyász végét jelenti. (MTI) Boehner házelnök az emberi jogok kínai megsértésére hivatkozva bojkottálta a díszvacsorát Üzlet van, egyetértés nincs Obama és Hu most találkozott nyolcadszor (TASR/AP-feIvéteI) Washington. Az emberi jogokkal kapcsolatos nézetkülönbségek nem akadályozhatják meg az USA és Kína együttműködését. Ezt Barack Obama mondta, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott Hu Csin-tao kínai elnökkel. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai elnök szavait alátámasztandó, a világ két vezető gazdasági hatalma csúcstalálkozójának legnagyobb horderejű praktikus bejelentése az volt, hogy a felek között 45 milliárd dollárnyi kínai importról született megállapodás, ami Obama szerint csaknem negyedmillió amerikainak teremt munkahelyet. Az ügylet keretében Peking 19 milliárdért 200 darab Boeing utasszállító repülőgépet vásárol. Hu emellett megígérte, az amerikai cégeket nem éri diszkrimináció, ha kínai vállalatokkal versenyeznek majd a kínai piacon. Obama - utalva arra, hogy Washington szerint Kína a jüan kurzusát mesterségesen alacsonyan tartja - arra is rámutatott, hogy a valutaárfolyam további módosítására van szükség. Obama közölte, a két ország a jövőben intézményes formában folytat hivatalos párbeszédet az emberi jogokról, s az USA „bátorítani fogja” a kínai kormány és a dalai láma közötti párbeszédet. Hu, aki a sajtótájékoztatón az első kérdésre nem válaszolt, a másodszori újságírói rákérdezésre azt mondta, országa elismeri az emberi jogok egyetemességét. Ezek érvényesítését szerinte a fejlettségbeli és a kulturális különbségek is meghatározzák. Elismerte, hogy országában a kérdéssel kapcsolatban, „sok még a tennivaló”, de hangsúlyozta az egymás belügyeibe való be nem avatkozás fontosságát. A közös nyüatkozat - amelynek megszületési esélyeivel kapcsoltban előzetesen komoly kételyek merültek fel - leszögezi: a két ország „megerősítette a pozitív, együttműködésre épülő és átfogó kapcsolatépítés” iránti elkötelezettségét. Obama elismerte, vannak olyan területek, ahol megmaradtak a nézetkülönbségek. Szerinte „Kína békés felemelkedése mind az USA, mind pedig világ érdekeit szolgálja, de kiemelte annak fontosságát, hogy az a nemzetközi jogszabályok megsértése nélkül történjen. A felek egyetértettek abban, hogy Eszak-Koreának kerülnie kell a további provokációkat, és hogy az Iránnal szemben elfogadott nemzetközi szankciókat maradéktalanul be kell tartani. Hu tegnap Chicagóba utazott, ahol - mint előzetesen közölték - új kínai beruházásokról tesz bejelentést. A Fehér Házban megrendezett csúccsal egy időben ülést tartott a republikánus többségű képviselőház külügyi bizottsága, amelynek több felszólalója élesen elítélte a kínai rendszert. John Boehner házelnök az emberi jogok kínai megsértésére hivatkozva bojkottálta adíszvacsorátis. (MTI, ú) A médiatörvény bírálói közül nem mindenki támadja a magyar belpolitikát Magyarország nem a diktatúra felé halad MTTÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Brüsszel. A magyar miniszterelnök strasbourgi beszéde és néhány EP-képviselő izgatottsági rohama után itt az ideje a verbális leszerelésnek és a magyar médiatörvényről zajló vita objektív mederbe való terelésének - állapította meg tegnapi kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Klaus- Dieter Frankenberger rovatvezető szerint esztelenség azt állítani, hogy Magyarország a diktatúra felé halad. De Orbánnak sem kellene a fekete lovag szerepét játszania: a médiatörvény bírálói közül nem mindenki támadja a magyar belpolitikát és a Fidesz parlamenti többségét. Sokan közülük csakugyan a sajtószabadságot féltik, az pedig valóban az európai értékkánon központi része. A budapesti kormánynak nem kellene az EB javaslatait beavatkozásként felfognia, hanem jogos hozzászólásként komolyan kellene vennie azokat. Úgy tűnik, Orbán Viktornak nem fekszik a demokratikus diskurzus - vélekedett a liberális Süddeutsche Zeitung. Martin Winter kommentátor szerint aki ilyen agresszíven reagál a bírálatra, és a magyar nép megsértésével vádolja az EP képviselőit csak azért, mert elutasítják az ő médiatörvényét, annak nincs érzéke a nyílt vitához. Az ilyen politikus úgy tesz egyenlőségjelet saját maga és a népe közé, ahogyan csak autokraták vagy Napóleon-komplexusban szenvedő politikusok szokták tenni. A következő hat hónapban olyan ember áll az Európai Tanács élén, akinek kétség esetén fontosabb a hazai populizmus billentyűin játszani, mint az alapvető európai értékeken gondolkodni. Ez árt az EU tekintélyének. Orbán megpróbálta tisztán belpolitikai ügynek beállítani a médiatörvényt az EP képviselői előtt, a jogszabályt érő bírálatokat pedig az egész magyar nép elleni általánosító ítéletként értelmezni - mutat rá a berlini Der Tagesspiegel. A liberális újság szerint Orbán nyilvánvalóan még mindig nem fogta fel, hogy mi a vita tétje: az egész EU szavahihetősége. Azokat az aggodalmakat ismerteti a médiatörvénnyel kapcsolatban a magyar hatóságoknak küldendő újabb európai bizottsági levél, amelyeket Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes biztos hétfőn este Strasbourgban, az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának rendkívüli ülésén fogalmazott meg. Az MTI-nek ezt a holland biztos szóvivője árulta el. Zsaroló merénylők Robbantások Ukrajnában Kijev. Két robbanás rázta meg tegnap a kelet-ukrajnai Makijiv- kát, s bár senki sem sérült meg, az ismeretlen támadók további robbantásokat helyeztek kilátásba. A 400 ezres város a Do- nyec-medencében fekszik, Ki- jevtől 700 km-re. Az egyik robbanószerkezet hajnali négykor egy bányavállalatnál, a másik a városi piacnál lépett működésbe. A belügyi szóvivő szerint az elkövetők egy írásos figyelmeztetésben pénz követelnek, azzal fenyegetőzve, ha nem teljesítik követelésüket, helyi idő szerint 17 órakor öt további robbantást követnek el. Vaszü Fa- rinnik, belügyminiszter-helyettes úgy vélte, az elkövetők nem viccelnek. Az ukrán titkosszolgálat (SBU) nem zárta ki, hogy a Viktor Janukovics államfő szülőföldjén történt robbantások terrorcselekmények. Egy helyi lap szerint a helyszínen talált üzenetben azt írták: „Elegünk van ebből a kormányból, négymillió eurót akarunk, a város más épületeiben is vannak pokolgépek.” Lapzártáig nem jött hír újabb robbantásról. (MTI) Válság Írországban Összeomlott a kormány Dublin. A sorozatos miniszteri lemondások miatt tegnapra szétesett az ír kabinet. Brian Cowen kormányfő a parlament viharos ülésén bejelentette: kezdeményezi Mary McAleese államfőnél a törvényhozás feloszlatását, s közölte, hogy március 11-éré kitűzte az új választások időpontját. Ennek előzményeként, délelőtt lemondott Mary Hamey egészségügyi miniszter, Dermot Ahern igazságügyi miniszter, Noel Dempsey közlekedési miniszter, Tony Killeen védelmi miniszter, valamint Batt O'Keefe, az üzleti ügyek minisztere. Micheál Martin külügyminiszter már korábban benyújtotta lemondását. Az ír kormány a súlyos költségvetési helyzet szorításában morzsolódott fel. (MTI) Vilnius kártérítést követel Oroszországtól A litvánok nem felejtenek ÖSSZEFOGLALÓ Vilnius. Kártérítést követel a litván kormány Oroszországtól a függedenségi mozgalom húsz évvel ezelőtt megkísérelt leverésének áldozataiért. Értől Aud- ronius Azubalis külügyminiszter tájékoztatta az Interfax orosz hírügynökséget. Az 1991-es tragikus események huszadik évfordulója új lehetőségeket kínál a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére-tette hozzá a miniszter, aki Moszkvába készül. Vilnius 1990 márciusában szakított Moszkvával, s ez megadta a jelet a Szovjetunió széteséséhez. Az utóbbi gazdasági blokáddal próbálta újra ellenőrzése alá vonni Litvániát, majd amikor ez nem sikerült, páncélosokat küldött Vilniusba. 1991. január 13-án a szovjet hadsereg megtámadta a vilniusi tévétomyot meg a nemzed tv- és rádióközpontot. Az akcióban 14 civilt megöltek, 700 - más forrás szerint ezer - tiltakozó megsebesült. A parlament elleni támadásnak tüntetők tízezrei állták útját: barikádokat emeltek és élőláncot alkottak az épület körül. A 14 civil meggyilkolása nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, s megerősítette a balti függetlenségi törekvések nyugati támogatottságát. Moszkva 1991. szeptember 6-án ismerte el önálló államként Észtországot, Lettországot és Litvániát. Jó három hónappal később felbomlott a Szovjetunió. (MTI, ú) Az orvosok szerint Giffords néhány napon belül elhagyhatja a kórházat Felépül a képviselőnő New York. Tizenegy nappal azután, hogy fejbe lőtték, felkelt az ágyból és megtette első lépéseit Gábriellé Giffords amerikai képviselőnő - közölték kezelőorvosai. A 40 éves demokrata politikust életveszélyes állapotban szállították a tucsoni klinikára. Az első diagnózisok nagyon borúlátóak voltak, hiszen a lövés hátulról érte a fejét és a baloldali agyféltekén áthatolva távozott a koponyából. Egy ideig mesterséges kómában tartották, több műtétet hajtottak végre rajta, s ahogy teltek a napok, egyre erősödött a remény, hogy a politikusnő felépül. Az orvosok szerint Giffords néhány napon belül elhagyhatja a kórházat. (MTI) Gábriellé Giffords hamarosan egy rehabilitációs központba kerül (TAS R/ A P-fe I véte I)
