Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-20 / 15. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 20. Közélet-hirdetés 3 Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma: nem mindenki fért bele a keretbe A Híd nélkül a választójogról A készülő új magyar alkotmányban szeretnék újradefiniálni az anyaország és a határon túli magyarság viszonyát (Képarchívum) Az ösztöndíj-politika új irányelveiről beszéltek A szülőföldön maradást támogatná a MÁÉRT Budapest. A határon túli magyarok választójogá­ról és a készülő magyar alkotmányról tárgyalt tegnap a Kárpát-meden­cei Magyar Képviselők Fóruma. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tanácskozás a plenáris ülést készítette elő, amely már­cius 11-én lesz, nyilatkozta la­punknak Berényi József, az MKP elnöke. A készülő új ma­gyar alkotmányban szeretnék újradefiniálni az anyaország és a határon túli magyarság vi­szonyát. „Jelenleg erről egy mondat olvasható a magyar al­kotmányban, ezen ideje túllépni” - véli Berényi. Tárgyaltak a határon túli magyarok választójogáról is. „Az összes jelenlevő azon a vé­leményen volt, hogy ez egy el­terjedt gyakorlat Európa-szer- te, nincs benne semmi szokat­lan” - magyarázta Berényi. Hozzátette, választójogot valószínűleg csak azok kapnak majd, akik igénylik az állam- polgárságot, de a kérdés csak ősszel lesz aktuális. Kövér László házelnök meg­nyitó beszédében elmondta: az alkotmányozás után a kéthar­mados törvények módosítása­kor várható a választójogi tör­vény korrekciója is. Kövér László az intézményi változások közül kiemelte, hogy az Országgyűlés decem­berben létrehozta a nemzeti összetartozás bizottságát. Je­lezte, hogy a bizottság elnöki feladatainak ellátására Potápi Árpádot (Fidesz) szeretné majd felkérni. A szemléletvál­tozást példázza a nemzetpoli­tikai tárcaközi bizottság meg­alakítása is, jegyezte meg. A hagyományos támogatási for­mák szükségesek, de nem elég­ségesek, mutatott rá, hozzáté­ve: erős impulzusra van szük­ség, és ez az állampolgárság megadása. Megjegyezte: az el­járás kapcsán eddig egyetlen panasz sem érkezett, fennaka­dás nem volt. Naponta mintegy nyolcszáz kérelmet vesznek át. Kövér kitért arra is, hogy a szomszédos országokkal soha nem volt ilyen jó Magyarország kapcsolata, mint most, a magyar-román kapcsolatok­ban paradigmaváltás követke­zett be, s nyilvánvalóvá tette, Magyarország mindent meg­tesz Románia schengeni csat­lakozásáért. Szerbiával szintén kiegyensúlyozott, jó a viszony, és Szlovákiával is egészen más hangnemben folynak a tárgya­lások, mint Gyurcsány Ferenc és Fico idején - mondta a ház­elnök. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2004 decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tagjai közös tanácsaikkal segítsék a Magyar Köztársaság Ország- gyűlésének munkáját. A KMKF tagjai a Magyar Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a Ma­gyarországgal szomszédos or­szágok parlamentjeinek vagy regionális közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar kisebbségi szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, va­lamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megvá­lasztott képviselői. A Hidat a novemberi MÁ- ÉRT-ra éppen azzal az indokkal nem hívta meg a magyar kor­mány, mert vegyes párt. A teg­napi KMKF-re a Híd magyar nemzetiségű parlamenti képvi­selői úgyszintén nem kaptak meghívást. „A magyar Ország- gyűlés is azt a szűklátókörű po­litizálást folytatja, amelyet a kormány a MÁÉRT kapcsán” - nyilatkozta lapunknak Vörös Péter, a Híd parlamenti képvi­selője. (MTI, vps) VERES ISTVÁN Budapest. Egységes és átfo­gó Kárpát-medencei magyar oktatási stratégiát sürget a Ma­gyar Állandó Értekezlet oktatá­si és kulturális szakbizottsága, amely hétfőn ülésezett. Bemu­tatkozó ülésről volt szó, ahol inkább csak a célokat határoz­ták meg, mondta el Szigeti László, at MKP oktatási-kultu­rális alelnöke. „Az új ösztöndíj­politikával azt kívánjuk elérni, hogy a határon túli diákok a szü­lőföldjükön telepedjenek le” - magyarázta Szigeti. Ez azért fontos, mert a Magyarországon tanuló határon túliak tetemes része tanulmányai végeztével az anyaországban marad, mivel ott alakulnak ki kapcsolatai, ar­ról nem beszélve, hogy sokszor a szlovák vagy éppen a román nyelvet sem bírja annyira, amennyire szükséges lenne. Pontos tájékoztatás még nincs, de az eddigiekből úgy tűnik, az ösztöndíjakat a Beth­len Gábor Alap majd 13 milliárd forintos keretéből fedezhetik. „Szerintem ez a fajta pályázta­tás már idén elindulhat” - tette hozzá Szigeti. Támogatásokat a közép- és felsőoktatásban részt vevő tanárok és diákok igényel­hetnének. Az ülésen jelen volt Ulicsák Szilárd miniszteri biztos is. Beszámolt arról, hogy a Beth­len Gábor Alap támogatásaira idén valószínűleg csak egy ki­írás lesz. Egyeztettek továbbá a Kár­pát-medencei egyházi közokta­tási rendszerrel kapcsolatos fej­lesztési stratégiákról és a kul­turális támogatások prioritása­iról is. Ezen belül elsősorban az ún. kulturális emyőszerve- zetek, a közművelődési intéz­ményrendszerek támogatása került szóba. Az MKP a módszertani központról Szigeti László szerint a Komáromban induló, az Állami Pe­dagógiai és Módszertani Központ kihelyezett részlegeként megalakuló-magyar módszertani központ egy-két munka­társsal nem tud hatékony tevékenységet folytatni. „Elvárjuk a kormánytól, különösképpen attól a kormánypárttól, mely a szlovákiai magyarság jelentős részének bizalmát élvezve ju­tott a parlamentbe és a végrehajtó hatalomba, hogy a nem­zetiségi közoktatással kapcsolatos ígéreteit teljesítse” - je­lentette ki Szigeti. SLOVENSKA 5 SPORITEĽŇA Bližší© k vám A bankon múlik. Výnosné sporenie k Osobnému účtu lehetővé teszi:- pénzügyi tartalék létrehozását a váratlan esetek fedezésére,- megtakarítást gyermekeinek,- a megtakarítások standard feletti értéknövelését. Tájékozódjon arról, hogyan szerezhet 2,5 %-os kamatot a Výnosné sporenie k Osobnému účtu-val. www.vynosnesporenie.sk RE101100011

Next

/
Thumbnails
Contents