Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-19 / 14. szám, szerda
14 Régió ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 19. www.ujszo.com Az iskolásokat és a felnőtteket is állandó programok várják február 18-ig a pozsonyi Avion bevásárlóközpontban Egyedülálló kiállítás a jövő energiaforrásairól A látogatók megismerkedhetnek a plazmagömb működési elvével (A Pozsony Megyei Önkormányzat felvétele) Pozsony. Egyedülálló kiállítás nyílt a napokban a főváros egyik bevásárló- központjában. Az Európai Bizottság Fusion Expo vándorkiállításán kísérleteken és bemutatókon keresztül megismerkedhetünk azzal, hogyan működik a magfúzió, mit jelent az emberiség számára a jövő energiaforrásának is nevezett fúzió. JUHOS MELINDA „Rendkívül érdekes kiállításról van szó, amely már néhány éve vándorol Európa szerte. A környező országok közül egyedül Szlovákiának sikerül bemutatnia ezt az egyedülálló projektet, amely február tizennyolca- dikáig látogatható” - nyilatkozott Mária Achbergerová, akiállításnak helyet adó Avion bevásárlóközpont marketingmenedzsere. Manapság, amikor a nemmegújuló energiaforrások ki- merülőben vannak és hatékony megújuló energiaforrások után kutatnak, sokat foglalkoznak a fúzióval, viszont vélhetően sokan nem értik, mit is jelent a fogalom igazából. Ennek megértéséhez nyújt segítséget a kiállítás, ahol az iskolásokat hétköznaponként állandó, reggel kilenctől délután egyig tartó foglalkozásokkal várják, amelyekre előzetes bejelentkezés szükséges, ugyanis a foglalkozások időtartama negyvenöttől kilencven percig terjed. Az egyik ilyen foglalkozáson például arra keresik a választ, mire szolgálnak az elektromágneses hullámok a fúzió során, miért világít a kiégett villanykörte a mikrohullámú sütőben, hogyan működik a plazmagömb. A gyerekek részt vehetnek egy, a jövő energiájáról szóló beszélgetésen, ahol szóba kerül egyebek mellett az is, milyen kockázattal jár a különböző energiaforrások kiaknázása. A kiállítás keretében minden szerdán este hat órától neves szakemberek tartanak előadást, csütörtökönként délelőtt tíztől pedig az iskolások hallgathatnak előadást. Ma Štefan Šáro, a Comenius Egyetem Matematika, Fizika és Informatika Karának professzora ad elő az atomenergia új felhasználási módjairól. Az Európai Fúziós Fejlesztési Megállapodás (EFDA) által előkészített kiállítás célja a fúziós kutatásokról való tájékoztatás és a fúzió, mint fontos környezetbarát energiaforrás bemutatása. Mi az a fúzió? A Nap energiája fúziós reakcióból, könnyű atommagok egyesülésekor felszabaduló gamma- és röntgensugárzásból ered. A Nap által kisugárzott hatalmas mennyiségű energia a hidrogén termonukleáris fúziójából származik. Jelenleg a Napban másodpercenként 600 millió tonna hidrogén ég el, miközben 596 tonna hélium keletkezik. Hova tűnik el a hiányzó négymillió tonna anyag? Teljes egészében átalakul energiává. A négymillió tonna anyag 100 000 000 000 000 000 000 kilowattóra energiának felel meg. Ez durván egymilliószorosa annak az energia- mennyiségnek, amit az egész világ egy év alatt felhasznál. Es a Nap minden másodpercben ennyi energiát sugároz ki. (net) Hizsnyan Géza a nyústyai kórház orvosa, és a túrócszentmártoni színház szakmai tanácsadója Belgyógyász - színházi szakember SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Már magában az figyelemreméltó tény, hogy egy belgyógyász harminc éve - alig kétéves megszakítással - ugyanabban a kórházban dolgozik. Hizsnyan Géza belgyógyász lokálpatriótának tartja magát, esősen kötődik Rimaszombathoz, másodsorban pedig munkahelyéhez, a Nyústyai Magánkórházhoz. A „kedves doktor úrként” ismert belgyógyászhoz messzi vidékekről visszajárnak a betegei, akik egymásnak ajánlják a szakembert. Hizsnyan Géza orvosi munkája mellett azonban számos más dologgal is foglalkozik, legnagyobb szenvedélye a színház, de a borokkal és a régiségekkel, helytörténettel is foglalkozik. v Legközelebb Takács Erzsébet strucctenyésztöt mutatjuk be. Kedves könyvei között (Szekeres Éva felvétele) Igazi „gyüker” „Gyükernek” azokat a rimaszombatiakat hívják tréfásan, akiknek családja már legkevesebb száz éve a városban él. Ilyen „őslakos” Hizsnyan Géza is. „Lokálpatrióta vagyok. Soha nem akartam elmenni innen, nem hagytam magam rábeszélni arra sem, hogy az egyetemen maradjak. Nekem a nagyszüleim meséit, a szüleim életét, a ma már csak kevesek által ismert régi utcaneveket jelenti Rimaszombat. Intim kötődések ezek, emiatt gyűjtök mindent, ami a várossal kapcsolatos. Sok minden sajnos végleg elveszett” - mondta Hizsnyan Géza. Az orvosi egyetemet Prágában végezte 1981-ben, saját bevallása szerint mindig orvos akart lenni. A rimaszombati gimnázium elvégzése után Budapestre szeretett volna egyetemre menni, de - az akkori rendszer miatt Prágában végezte el az orvosit. Csehül akkor még nem tudott, de két-há- rom szemeszter elvégzése után már a kiejtésén sem érződött, hogy magyar. Hizsnyan Géza ; belgyógyász Miért pont a belgyógyászat? Mindig a kardiológia érdekelte. Analitikus gondolkodású embernek tartja magát, éppen ezért fordult a belgyógyászat felé, amelyben a szervek működése, a probléma analitikus megoldása vonzotta. „Visszajárnak a betegeim, sokan más járásból is eljönnek, ez kitüntetésnek számít. Mondhatom: szinte harminc éve már, hogy együtt élek a nyústyai kórházzal, itt voltam szakmai gyakorlaton, itt kezdtem orvosként, itt vagyok "most osztályvezető orvos” - mondta a doktor úr. Közélet, hobbi, szakma Máig dicséri régi tanárait, akikkel vitatkozni lehetett, de a legtöbbet mégis otthon, édesapjától tanult. Mindig is kimondta, amit gondolt, így szinte természetes volt számára, hogy 1989-ben közéleti szerepet vállalt. „Kivettem a részem a rima- szombati kultúra szervezéséből. A kultúrával gyerekkorom óta szoros kapcsolatban vagyok, nagymamám nagyon sokat olvasott, ő volt a példa. Természetesen alakult a színház szeretete is, Budapesten a rokoni látogatások alkalmával jártam színházba, főleg operába, mert a prózai színház annyira akkor még nem fogott meg. Igazi prózai színjátszással Prágában találkoztam, korábbi kassai élmények, Beke Sándor rendezései után. A Činoherný Klubot és a Divadlo na zábradlí színházat szerettem, ezek fénykorukat élték egyetemi éveim alatt. Ezek után a szlovákiai magyar színház előadásait látva és az ezekről szóló írásokat olvasva úgy döntöttem, meg kell írnom a véleményemet. Bűn rossz előadásokat ajnároztak” - mondta Hizsnyan Géza, aki máig is a túrócszentmártoni színház szakmai tanácsadója. Évente legkevesebb száz-százhúsz előadást néz meg, fesztiválok állandó résztvevője vagy zsűritagja. Szenvedélye a gyűjtés Hizsnyan Géza az elmúlt évtizedekben számtalan* Rimaszombattal kapcsolatos dokumentumot, fotót gyűjtött össze, felkutatta a murányi keménycserép gyár termékeit, porceláncsészékből tekintélyes gyűjteménye van. Felesége, Zsuzsa gyógyszerész, két gyerekük a magyar alapiskolába jár. Könyvek, Rimaszombat múltját őrző tárgyi és szellemi emlékek közt nőnek fel, s szinte biztos, hogy ők is erősen kötődnek majd szülővárosukhoz. Európa egyik legnagyobb vára A zólyomi Pusztavár lett a megye kiemelt műemléke SZÁSZl ZOLTÁN Besztercebánya/Zólyom. Kihirdették a Besztercebánya Megye Hét Csodája elnevezésű ankét végeredményét, a véleményt nyilvánító mintegy 2700 résztvevő közül a legtöbben - pontosan 226-an - a Zólyom fölötti hegyoldalon jelenleg feltárás alatt álló Pusztavárra voksoltak. A Losonci járásból Fülek és Somoskő várára lehetett szavazni, a Rimaszombati járásból pedig a Bakostöréken (Veľké Teriakovce) található, a Norvég Királyság támogatásával felújított vízimalom épületét választhatták az érdeklődők. A Besztercebánya Megye Hét Csodája versenyen az első hét helyre került műemlékek és természeti érdekességek idén kiemelt figyelmet kapnak a megyei kulturális és idegenforgalmi rendezvények kapcsán, népszerűsítésük érdekében külön tájékoztató nyomtatványok is megjelennek. Az idei kulturális rendezvénynaptár összeállításakor, a külföldi delegációk fogadásakor is számolnak a kiemelt helyszínekkel. A zólyomi Pusztavár mellett a garam- szentbenedeki erődített apátsági templom, Selmecbánya óvárosa, a feketebalogi kisvasút, az egykor híres bányásztelepülés, Urvölgy (Spania Dolina), a körmöcbányai pénzverde épületegyüttese és a kizárólag fából, minden fém mellőzésével épült garamszegi (Hronsek) ágostai evangélikus templom került a megye hét csodája közé. A győztes helyszín, a Zólyom fölött, délnyugati irányban lévő sziklán épített Pusztavár az egyik legnagyobb középkori vár Szlovákiában, de európai jelentősége is nagy. Valószínűleg még az eddig legnagyobb szlovákiai várnak tartott Szepesi várnál is nagyobb alapterületű. A Pusztavár első írásos említése 1214-ből származik. A legenda szerint a várban halt még Szent László király. A Pusztavár feltehetőn Zsigmond király és Mátyás király uralkodása idején vesztette el központi szerepét, ekkor épült ugyanis a Zólyom központjában magasodó, részben gótikus, de már reneszánsz díszítőelemekkel is büszkélkedő várkastély. Kilátás a vár középső részére (Képarchívum)
