Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-04 / 2. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 4. Európai unió 13 Budapestnek nem lesz erkölcsi alapja arra, hogy elítélő nyilatkozatokat adjon ki, ha valahol súlyosan megsértik az emberi jogokat Aligha lesz sikertörténet a magyar EU-elnökség Budapest/Pozsony. Számtalanszor ismertették az utóbbi hetekben a budapesti kormány tagjai a magyar uniós elnökség prioritásait. Kétség sem férhet ahhoz, hogy első helyen a gazdasági válságból való európai kilábalás teendői szerepelnek. Vagyis: nem a magyar ügyeket, hanem az összeurópai érdekeket kell szem előtt tartani. ÖSSZEFOGLALÓ Amiről a sajtóértekezleteken és tudományos konferenciákon nem esett szó: minimálisra csökkent a Magyarországgal szembeni bizalom, Európában és a tengerentúlon is egyre több bírálatot fogalmaznak meg a magyar médiatörvényekkel kapcsolatban. Magyarország elvesztette hitelét Budapestnek elsősorban a saját renoméját kellene helyreállítania, hiszen uniós berkekben is egyre többen kérdőjelezik meg, hogy alkalmas-e a soros elnökség betöltésére. Különösen megalázó azokat a kommentárokat olvasni, amelyek Orbán Magyarországát .Putyin Oroszországával és Lukasenko Fehéroroszországával helyezik egy sorba. És egyre gyakrabban vonnak párhuzamot azzal a helyzettel, amikor a néhai Jörg Haider Szabadságpártja bekerült az osztrák kormányba, amely ellen bojkottot hirdetett a többi uniós tagállam. Van ugyanis még egy hátulütője a magyar elnökségnek, amiről eddig nem sok szó esett. Bevett gyakorlat az unióban, hogy a soros elnökség az EU nevében aktuálpolitikai kérdésekben is kiad állásfoglalásokat. Például az emberi jogok súlyos megsértése esetén, ilyenekre az elkövetkező félévben is számolni lehet pl. Kínában, Kubában, Iránban, Észak-Ko- reában, Burmában, Fehéroroszországban vagy éppen Oroszországban. Magyarországnak ugyanis nem lesz erkölcsi joga arra, hogy elítélő nyilatkozatokat adjon ki. Ha megteszi, a bírált országok visszavágnak, ha nem teszi, szembehelyezkedik az uniós elvekkel és hagyományokkal. Megfigyelők az említettek miatt is azt jósolják, hogy Budapestnek sok gonddal kell majd szembenéznie a soros elnöki tisztség ideje alatt, amely ezért aligha lesz sikertörténet. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit: a trojka mandátuma 2010-11-re szól, Belgium július 1-jén vette át Spanyolországtól a féléves soros elnöki tisztet. Magyarország január 1-től tölti be a tisztet. 2011 a cselekvés esztendeje lesz Martonyi János külügyminiszter december végén Brüsszelben ismertette a magyar elnökség programját, amely négy fő célkitűzéscsoportra összpontosít. Az első a növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás témaköre. A második az, hogy a legfontosabb közös politikákra támaszkodva erősebb Európát építsenek. A harmadik cél a polgárközeli unió kialakítására, a negyedik pedig az integráció felelősségteljes kibővítésére, valamint a globális politikai szerepvállalásra vonatkozik. Utalt arra, hogy a spa- nyol-belga-magyar elnökségi trió utolsó tagjaként Magyarország prioritásai az előző két elnökség hangsúlyaihoz illeszkednek. A magyar elnökség írásos tájékoztatója szerint a válságból való kilábalás folyamatában 2010-et a döntéshozás és a tervezés jellemezte. „Levontunk számos fontos tanulságot a válságból, és politikai döntéseket hoztunk a gazdasági koordináció és a pénzügyi fegyelem megerősítése érdekében, valamint annak a jegyében, hogy kialakítsuk az európai gazdaság hosszú távú versenyképességének kereteit” - olvasható a dokumentumban. Budapest szerint 2011 a cselekvés éve lesz a gazdasági növekedés visszafordíthatatlanná tétele érdekében, a munkahelyteremtés eszközével. Szorosabb gazdasági koordináció Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár és Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben (S IT A/AP-felvétel) Nem a brüsszeli kritika előtt hajol meg, csupán a nyakkendőjét igazgatja. Orbán Viktor a december végi EU-csúcson. (TASR/AP-felvétel) azoknak az uniós jogszabályoknak az elfogadtatását, amelyek a tagállamok közötti jobb gazdasági koordinációt szolgálják. A közösségi politikákról szólva utalt a mezőgazdasági és a kohéziós - felzárkóztatási - politika fontosságára. A polgárközeli unió jelszava mögött részben igazságügyi teendők sorakoznak, de ide tartozik az úgynevezett polgári kezdeményezés is, amely arra is irányul, hogy a lakosságot közvetlenül bevonják a döntéshozatali folyamatba. Ami az EU-bővítést és a külpolitikát illeti, Magyarország egyfelől arra törekszik, hogy sikeresen lezárulhasson Horvátország EU-csatlakozási tárgyalássorozata, valamint hogy Románia és Bulgária mielőbb csatlakozhasson a belső határ- ellenőrzéstől mentes schenge- ni övezethez. Másfelől az EU keleti partnerségi politikája - erről a magyar elnökség alatt csúcstalálkozót is tartanak - fontos próbaköve az EU általánosabb politikai törekvéseinek, így globális szerepvállalásának is. A fő jelszó a polgárközeli unió Orbán Viktor az unió decemberi csúcstalálkozója után az euró megerősítésének szükségességét hangsúlyozta. Akkor az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy állandó válságkezelési mechanizmust hoznak létre az euróövezet védelmére, ehhez módosítják a Lisszaboni Szerződést, valószínűleg márciusban. A dokumentum tervezett módosítása uniós források - egyelőre nem hivatalos dokumentumok - szerint szövegszerűen a következő lenne: „Az euróövezethez tartozó tagállamok stabilitási mechanizmust hozhatnak működésbe annak érdekében, hogy szükséghelyzetben az euróövezetnek mint egésznek a stabilitását biztosítsák. A szükséges pénzügyi támogatás garantálása szigorú feltételektől függ.” Sehol sem tartanak népszavazást A szerződést rendes vagy egyszerűsített eljárásban lehet módosítani, a tagállamok igyekeznek az utóbbit választani, e szerint az Európai Tanács határoz a módosításról, és csak konzultálnia kell az Európai Parlamenttel, valamint az Európai Központi Bankkal. Ebben az esetben nincs szükség kormányközi konferencia összehívására, és népszavazást sem kell tartani róla a tagállamokban. E megoldás feltétele azonban az, hogy a módosítás ne ruházzon át újabb hatásköröket a tagországokról az unióra. A dokumentum tényleges módosítása márciusban történhet. A stabilitási mechanizmus 2013 derekától jönne létre tartós jelleggel. Addig is érvényben van az ideiglenes megoldási modell, amelyet idén, a görög pénzügyi válság miatt dolgoztak ki, s amelynek alapján nemrég Írországnak is mentőcsomagot hagytak jóvá. És Magyarország indítja majd az úgynevezett európai szemesztert is, amelynek értelmében a tagállamok előzetesen bemutatják az Európai Uniónak saját költségvetési tervezetüket. Jelenleg EU 2020 néven fut az unió versenyképességét növelni hivatott stratégia, amelynek első értékelése is a magyar elnökség idejére esik. (-nák, MTI) Az érintett államok hatékonyabban használhatnák fel a jelenlegi pénzügyi időszakban a rendelkezésükre álló 100 milliárd eurót Uniós cél a 115 milliós Duna-régió stratégiai fejlesztése A stratégiai terv négy pillére 1. A Duna-régió összekapcsolása a többi régióval. Ide tartozik a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása. 2. A környezet védelme, így például a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése. 3. A jólét megteremtése. Ide olyan célkitűzéseket soroltak, mint a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, iíletve az emberi erőforrásba való befektetés. 4. Magának a Duna-régiónak a megerősítése. Egyebek közt ki akarják bővíteni az intézményrendszert, és erősíteni az együttműködést a szervezett bűnözés leküzdése érdekében. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Budapést. A Duna- régióra és 115 millió lakosára vonatkozó stratégiai fejlesztési javaslatát december közepén mutatta be az Európai Bizottság. Budapesten hangsúlyozzák: a magyar elnökség programjában a vízpolitika és a Duna-stratégia az egyik kiemelt pont, hiszen a stratégia a régió társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaira igyekszik választ adni. Az EB kezdeményezése hosszú távú együttműködést irányoz elő a fenntartható közlekedés előmozdítása, az energiarendszerek összekapcsolása, a környezetvédelem, a vízkészletek megőrzése és az üzleti klímajavítása érdekében. Noha az EB nem különített el új pénzeket a stratégia végrehajtására, a Duna menti államok az általuk elfogadott programok szorosabb összehangolása révén hatékonyabban használhatnák fel a jelenlegi pénzügyi időszakban a régió rendelkezésére álló 100 milliárd eurót. A stratégia célja, hogy a most is hozzáférhető támogatási összegek felhasználása hatékonyabban történjen, valamint felhívja a figyelmet a makrore- gionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében. A 2007 és 2013 közötti időszakra csak az uniós kohéziós politika - azon belül az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, valamint az Európai Szociális Alap - '100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára. E stratégia a balti-tengeri uniós makrorégió kialakítása után immár a második uniós makrorégió kialakítására tesz javaslatot. Johannes Hahn, regionális politikáért felelős EU- biztos elmondta, hogy a konzultációs időszak során a Duna menti államok több mint 800 beadvánnyal járultak hozzá a tervezéshez. A Duna-régió stratégiája a tervek szerint 14 országra - köztük nyolc uniós tagállamra - terjedne ki, Németországtól Ukrajnáig. Egész pontosan következő 14 országról van szó: Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. „A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, a koordinálatlan oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések, valamint a környezetet fenyegető veszélyek. A nemrégiben Magyarországon bekövetkezett vörösiszap-katasztró- fa ékesszólóan bizonyítja, hogy határokon átívelő együttműködésre van szükség a szennyezés terjedésének megakadályozása és a hasonló katasztrófák hatásainak leküzdése érdekében” - olvasható az EB által kiadott tájékoztatóban. A stratégia határozatlan időre szól, de az erőfeszítések mozgósítása érdekében több határidős célkitűzést is tartalmaz. Konkrétan 2020-ra előírja a dunai teherforgalom 20 százalékos növelését, a Fekete-tengeri ökoszisztémáknak az 1960-as szintre történő visszaállását, valamint a dunai tokfajok életképes állományának kialakítását. Az is konkrét célkitűzés, hogy a régió minden uniós állampolgára számára szélessávú és nagy sebességű internet-hozzáférést kell biztosítani 2013-ra. (MTI, ú) Martonyi kiemelte az ezzel kapcsolatos teendők közül
