Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-19 / 14. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 19. www.ujszo.com Még nem növelik az eurós segélyalap keretét Ötödével gyengült az euró ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Az euró- zóna pénzügyminiszterei a vá­rakozásokkal ellentétben nem érezték elérkezettnek az időt, hogy kibővítsék a 2010 májusá­ban létrehozott, az EU részéről 440 milliárd eurós segélyalapot 700 milliárdra. Jelenleg prob­lémát jelent, hogy a szabályok értelmében a segélyalap euró- zónás részéből mindössze 250 milliárd helyezhető ki, holott az alap keretösszege 440 milliárd. A szigorú szabályozás hátteré­ben az áll, hogy az alap csak így kaphatja meg a legmagasabb, AAA besorolást. Olli Rehn, az unió pénzügyi biztosa szerint az uniós vezetők legfőbb célja je­lenleg az, hogy meggyőzzék a piacokat arról, hogy az unió a legrosszabb esetben is képes se­gítséget nyújtani a bajba jutott tagországoknak. Ivan Miklós pénzügyminiszter tegnap örömmel nyugtázta, hogy a pénzügyi mentőalap növelése mellett más megoldások is szó­ba kerültek. Ha a mostani kere­tet tovább növelnék, akkor Po­zsony hozzájárulása a jelenlegi 4,3 milliárd euróról 7 milliárdra ugrana. A pénzügyminiszter hozzátette, Elena Kohútikovát, a jegybank korábbi alelnökét je­lölik a frankfurti Európai Köz­ponti Bank csúcsvezetésébe. Az euró vásárlóértéke átla­gosan 22%-kal csökkent a kö­zös uniós pénz 1999-es beveze­tése óta - mutatta ki az Allianz. A biztosítótársaság szerint egy euró vásárlóértéke jelenleg át­lagosan 78 eurócent. A legki­sebb visszaesést Németország­ban mérték, ahol 82 centet ér egy euró, a legnagyobbat pedig Spanyolországban, ahol csak 71 cent értékű árut, szolgálta­tást lehet venni egy euróból. Ugyanakkor az euró bevezeté­se árstabilitást eredményezett, Németországban például az utóbbi 12 évben stabilabbak voltak az árak, mint a megelő­ző 50 évben. (Vg, MTI, só) Közel 4 évig tartó munkálatok után tegnap hivatalosan is átadták a Pozsonyt védő gátrendszert Az elmúlt 500 évben a Duna mintegy százszor fenyegetett áradással, illetve öntött ki. Pozsonynál a folyam 2002-ben 991 centiméterrel tetőzött. (SITA-felvétel) Most már nem fenyeget a Duna Pozsony. Tegnap átadták a fővárost és a Csallóközt védő ár- vízvédelmi gátrendszert. A főleg európai uniós forrásokból épült védmű révén „Pozsony az 1000 évenként egyszer előforduló ár­víz ellen is védve van, leszámítva Dévény, Dévényújfalu és Ká- rolyváros városnegyedeket, ahol a védelem a statisztikailag 100 évente egyszer előforduló árvíz ellen elegendő” - közölte Dániel Kvocera, a Szlovák Víz­gazdálkodási Vállalat vezér- igazgatója. A közel négy évig épült rendszer révén Pozsonyt már nem fenyegetheti úgy a Du­na, mint 2002-ben és 2006-ban- tette hozzá Nagy József környe­zetvédelmi miniszter. A 31,23 millió euróba kerülő beruházás összköltségének 85%-át az Eu­rópai Unió alapjából finanszí­rozták. A rendszer 383 négyzet­kilométernyi lakott területet és 2000 négyzetkilométernyi me­zőgazdasági területet véd meg a Duna áradásától, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Cargo nem tud fizetni Pozsony. A Cargo Slova­kia vasúti teherfuvarozó a Fico-kormány által a társa­ságnak nyújtott 166 millió eurós hitel törlesztésének egy évvel történő elhalasztá­sát kérte. Az eredeti ütem­terv szerint az első 10 millió eurós részletet a cégnek már a jövő hónapban vissza kel­lettvolna fizetnie, és 2019-ig évente kétszer kellett volna egy ekkora összeget az állam számlájára utalnia. A halasz­tást azzal indokolják, hogy a Cargo eladósodottsága eléri a 400 millió eurót, és a tör­lesztés jelentős nehézsége­ket okozna a társaságnak. A Cargo az elmúlt év végén va­lamivel több mint 9 ezer em­bert foglalkoztatott. Közülük az idei első félévben 2 ezret bocsátanak el a társaság ka­tasztrofális anyagi helyzeté­re hivatkozva. (SITA) Újra nő a hazai lízingpiac Pozsony. A szlovák lízing­piac fokozatosan kezd magá­hoz térni a gazdasági válság okozta sokkból. 2009-ben még 45%-os visszaesést könyvelhettek el, tavaly vi­szont már 5,3%-kal, 1,564 milliárd euróra nőtt az ágazat forgalma. Az egyes termékek között azonban jelentős kü­lönbségek voltak. Míg az in­gatlanlízing a harmadával, a teherautók lízingje 12, a személyautóké pedig 5 száza­lékkal nőtt, a gépek és beren­dezések lízingje még mindig 13%-kal esett vissza. (SITA) Élelmiszerek a rászorultaknak Pozsony. Az agrárkifizető ügynökség február 13-án közbeszerzési pályázatot hir­det nagy mennyiségű sima búzaliszt (1 kilogrammos csomagolás) és tojásmentes tésztafélék (0,5 kg-os csoma­golás) vásárlására a legrászo­rultabb családok számára. Az ügynökség az említett élelmi­szerekért 27 ezer tonna búzá­val és 17,9 ezer árpávalfizet. A lisztet és a tésztát a karitatív szervezetek útján osztják szét arászorulókközött. (TASR) MAI VALUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8356 Lengyel zloty 3,8707 Cseh korona 24,285 Magyar forint 272,60 Florvát kuna 7,3925 Román lej 4,2580 Japán, jen 110,29 Svájci frank 1,2812 Kanadai dollár 1,3182 USA-dollár 1,3371 VÉTEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 25,02-23,56 286,89-262,19 OTP Bank 1,37-1,29 25,05-23,61 282,96-266,67 Postabank 1,38-1,28 25,16-23,46­Szí. Takarékpénztár 1,38-1,28 24,96-23,58 286,67-261,99 Tatra banka 1,37-1,30 24,95-23,68 285,50-263,80 Dexia banka 1,36-1,29 24,97-23,70 281,88-267,60 Általános Hitelbank 1,36-1,29 25,00-23,61 286,67-261,99 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Azok igényelhetnek állami dotációt, akik nem kértek kölcsönt az Állami Lakásfejlesztési Alaptól Lakóházak hibáinak kijavítása Pozsony. Az előző rend­szerben épült lakóházak nagy része több olyan konstrukciós hibával is rendelkezik, amelyek ve­szélyt jelenthetnek a la­kókra. A probléma csak­nem 700 ezer, 1948 és 1992 között épült lakást érint. A szerkezeti hibák ki­javítására az állam már tíz éve dotációt és kedvezmé­nyes hitelt is nyújt. Az idei évtől azonban e kettőt már nem kombinálhatjuk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szakemberek korábban 12 fajta szerkezeti hibát tártak fel, amelyeket a lakástámogatá­sokról szóló, 443/2010-es számú törvény sorol fel. A tör­vényben jelzett szerkezeti hi­bák némelyike szinte az összes, 1948 és 1992 között épült la­kóháznál megtalálható, hiszen csak néhány olyan lakóház van, amelyiken nincs erkély - nyilatkozta Zuzana Stemová, az Építőipari Kutatóintézet igazgatója. A 12 hibából 9-et már a ház hőszigetelésével el lehet távolítani. A lakóház konstrukciós hibá­inak az eltávolítására a lakók eddig egyszerre két forrásból meríthettek pénzt. A vissza nem térítendő támogatást a közle­kedési tárca folyósítja, az Álla­mi Lakásfejlesztési Alap pedig kedvezményes hiteleket kínál. Az idei évtől azonban gyökeres változásra került sor. „A közle­kedési tárca dotációját már csak azok vehetik igénybe, akik a la­kóházukra vagy akár egy részé­re nem kértek támogatást az Ál­lami Lakásfejlesztési Alaptól” ­mondta el Ľubomír Bošanský, az alap igazgatója. A változás a lakástámogatásokról szóló tör­vény módosításával magyaráz­ható. Ez, az említett megköté­sen kívül, a dotációk mértékén is változtatott. Egyes lakóházak esetében a teljes költségek 50 százalékára nyújtanak dotációt, egyeseknél pedig csak 30%-os támogatást ismer el, attól füg­gően, hogy milyen szerkezeti hibáról van szó. A közlekedési tárca szerint a dotáció mértékét azon szerkezeti hibák esetében csökkentették, amelyeknek az eltávolítása a lakók számára, a veszély elhárítása mellett, to­vábbi előnyöket is jelent. ,A költségek 50 százalékára nyújtunk vissza nem térítendő támogatást, ha csupán az erké­lyekkel vagy loggiákkal kapcso­latos szerkezeti hibákat javítják ki. Ha mindezt a lakóház hő- szigetelésével oldják meg, a támogatás a költségek legfel­jebb 30%-át állja, hiszen a la­kók ezzel a későbbiekben jelen­tős megtakarítást érhetnek el” - nyilatkozta Martin Krajčovič, a dotációkat nyújtó közlekedé­si tárca szóvivője. Sternová po­zitívan értékeli a változásokat, hiszen a szerkezeti hibák hő- szigeteléssel történő eltávolítá­sa a lakók számára a későbbi­ekben több előnnyel is jár. A törvényben megszabták azt is, hogy legfeljebb mekkora tá­mogatást vehetünk igénybe. Az 50 százalékos dotáció esetében ez a lakás négyzetméterére számítva 19 euró, míg a 30 szá­zalékos dotáció esetében 13 euró a felső határ. A támogatá­sok mértékét mindig január el­sejétől módosítják. A támoga­tás részleteiről a közlekedési tárca honlapján (www.telecom.gov.sk) tájéko­zódhatunk. (mi, P) A banki ügyfelek a megtakaritasi formák kiválasztásánál a biztonságra helyezik a hangsúlyt Divatba jöttek a rendszeres megtakarítások ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A banki elemzők egybehangzó véleménye sze­rint a lakosság részéről egyre nagyobb az érdeklődés a legkü­lönfélébb megtakarítási formák iránt. Az emberek kevesebbet költenek, és egyre több pénzt tesznek félre - állítja Andrea Halcinová, a ČSOB megtakarí­tásokkal és befektetésekkel fog­lalkozó osztályának a vezetője. Štefan Frimmer, a Szlovák Ta­karékpénztár szóvivője szerint a takarékossági kedv növekedé­se a gazdasági válság okozta létbizonytalansággal magya­rázható. ,A lekötött betétszám­lákra folyósított rendkívül ala­csony kamatok ugyanakkor ar­ra késztetik a banki ügyfeleket, hogy a pénzüket a folyószámlán hagyják, ahonnan ezt rendsze­resen olyan takarékszámlákra utalják, amelyek viszonylag att­raktív hozamokat kínálnak, és amelyekről bármikor kivehetik a pénzüket” - állítja Frimmer. A ČSOB ügyfelei főként a rö- videbb lekötésű megtakarítási formákat részesítik előnyben, miközben havi rendszeresség­gel ugyan, de kisebb összegeket helyeznek el a számláikon. Hal­cinová szerint az ilyen kliensek száma az elmúlt évhez képest je­lentős mértékben megugrott. ,A rendszeres megtakarítások újra divatba jöttek. Az ügyfeleink a korábbiakhoz képest felelőseb­ben viszonyulnak a pénzügy­eikhez” - vallja Halcinová. Sze­rinte a gazdasági válság miatt az emberek jóval óvatosabbak a megtakarítási formák kiválasz­tásánál, elsőrendű szempont­nak tekintve abiztonságot. A lakossági betétek száma manapság évi 4 százalékkal nő - mondta Jozef Barta, az UniCre- dit Bank vezérigazgatója. Az idei év az áremelkedések miatt szerinte nem lesz könnyű a la­kosság számára, miközben a be­téti kamatok látványosabb nö­vekedésére ezúttal sem számít­hatunk. Épp ezért az OTP ügyfe­leinek nagy része például már a megtakarítások kevésbé elter­jedt formáit sem veti meg - nyi­latkozta Tatiana Jonákovi, a bank szóvivője, aki szerint az ilyenek közé tartoznak például a jelzáloghitel-levelek és a beté­ti alapok, (mi, SITA) Kevesebbet költünk, többet te­szünk félre (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents