Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-18 / 13. szám, kedd

Európai unió 21 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 18. Brüsszel a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolásával szeretné elérni az Európai Unió gazdasági növekedésének felgyorsítását Rátenyerel az unió a tagállami költségvetésekre Mindannyian cipeljük az uniós válságcsomagot (SITA/AP-felvétel) Brüsszel/Pozsony. Aki egy kissé is el akar igazodni abban, hogy mit főznek a brüsszeli boszorkány- konyhában - érdemes odafigyelni, a mi zse­bünkről is szó van -, an­nak az idén sok új foga­lommal kell megismer­kednie. Ilyen például az európai szemeszter, amelynek azonban semmi köze a főiskolai képzés­hez - tömény gazdaság- politikáról van szó. ÖSSZEFOGLALÓ Az elkövetkező hetekben- hónapokban a sajtó agyon fog­ja ragozni az európai szemesz­terként emlegetett új kezde­ményezést, e kifejezés alatt a nemzeti költségvetések uniós szintű összehangolásának fo­lyamatát kell érteni. Brüsszel­ben a napokban azt mondták, az Európai Bizottság elsősor­ban az európai szemeszter be­indítását várja a soros elnöki tisztséget betöltő Magyaror­szágtól. Nos az EB a múlt szerdán ki­adta úgynevezett éves növeke­dési felmérését, s lényegében ezzel el is indult az első európai szemeszter. Az éves növekedé­si felmérésnek nevezett EB-je- lentésnek - tartalmát tekintve szintén újdonságnak számít - útmutatásként kell(ene) szol­gálnia ahhoz, mire kell odafi­gyelni a tagállami gazdaságpo­litikák, reformprogramok ki­dolgozásakor. Az EB szerint az európai szemeszter - a nemzetközi gazdasági válság tapasztalata­iból okulva - a jelenleginél jó­val szorosabb gazdaságpoliti­kai egyeztetést jelent az uniós tagállamok között. A testület a szigorú államháztartási kon­szolidációt, a strukturális re­formok folytatását és a növe­kedést ösztönző intézkedése­ket jelölte meg a következő időszak legfontosabb feladata­ként. Jósé Manuel Barroso EB- elnök pedig kijelentette: „Az éves növekedési felméréssel az európai integráció új szakasza kezdődik. A felmérés arra irá­nyuló koherens és átfogó terv, hogy Európa visszatérjen a nö­vekedéshez és a magasabb foglalkoztatottsághoz.” Az európai félév (szemesz­ter) jegyében a tagállamok a tervek szerint júliusra jutnak el oda, hogy egyeztetett gazda­ságpolitikai programok alapján tudják elkészíteni jövő évi költ­ségvetésüket. A folyamat addig is és azután is bonyolult lesz, párhuzamosan zajlik az uniós intézmények, illetve a tagálla­mok szintjén. Az EB most előterjesztett, útmutatásokat tartalmazó je­lentését megvitatják az Euró­pai Parlamentben és az Euró­pai Tanácsban is. Ez utóbbi, vagyis az állam- és kormányfők csúcsértekezlete márciusban hagyja jóvá azokat az iránymu­tatásokat, amelyek alapján a tagállamok áprilisban véglege­sítik középtávú költségvetési stratégiájukat és nemzeti re­formprogramjaikat. Az EB múlt heti jelentése tíz pontba szedte a tagországok számára javasolt gazdaságpoli­tikai intézkedéseket. E szerint a növekedés alapvető feltétele a szigorú költségvetési fegyelem, a makrogazdasági egyensúly és a pénzügyi szektor stabilitása. A foglalkoztatás növeléséhez a munkavállalás vonzóbbá téte­lére, a nyugdíjrendszerek re­formjára, a munkanélküliek foglalkoztatására van szükség. Emellett az EB szerint megfele­lő egyensúlyt kell találni a fog­lalkoztatás biztonsága és ru­galmassága között. A növeke­dés ösztönzése érdekében a je­lentés javasolja az egységes belső piacban rejlő lehetőségek kiaknázását, a magántőke be­vonását és a költséghatékony energiához való hozzáférés biztosítását. Az EB-jelentéssel szinte egy időben szólította fel kettőzött takarékossági erőfeszítésekre a tagállamokat Olli Rehn, a gaz­dasági és pénzügyekért felelős EU-biztos. Közleménye szerint a tagországoknak előre kell hozniuk a tervezett reformok megvalósítását, és az előirány­zottnál kétszer több kiadást kell megtakarítaniuk. „Csak így lehetséges a felhalmozott ha­talmas adóssághegyek eltünte­tése és a visszatérés a szolid gazdálkodáshoz.” Olli Rehn hangsúlyozta, hogy, az egyes kormányoknak a következő húsz év alatt évente legalább a GDP 1 százalékának megfelelő összeggel kell csökkenteniük államadósságukat. Ez a felté­tele annak, hogy ismét elérjék az uniós előírásokban rögzí­tett adóssághatárt, amely a GDP 60 százalékának felel meg. Jelenleg viszont az EU 27 tagországában az államadós­ság átlagos mértéke 80 száza­lék körüli, vagyis van, ahol ke­vesebb, de vannak olyan or­szágok, ahol megközelíti a 100 százalékot is. Miután az Európai Bizottság a múlt héten közzétette jelen­tését (vagyis az éves növekedé­si felmérést), a szakértők arra mutattak rá, hogy alaposan ja­vítani kell a tagországok nem­zeti gazdasági reformprogram­jain a végleges változat áprilisi elkészültéig, mert a múlt év vé­gén beadott tervezetek eseten­ként nagyon hiányosak. A pénzügyminiszterek ma tekin­tik át a tervezetekről készült szakértői elemzéseket. Ez a ta­nácskozás már része az unión belül megnövelt gazdasági egyeztetésnek, azaz az európai szemeszternek. A nemzeti reformprogra­mokban szerepelnie kell egy középtávú makrogazdasági forgatókönyvnek, az évtized végéig szóló, az uniós foglal­koztatási és versenyképességi célkitűzések teljesítéséhez szükséges nemzeti céltervnek, a növekedés és a foglalkozta­tás javulásának útjában álló akadályok azonosításának, to­vábbá az első időszakra vonat­kozó konkrét növekedéssegítő intézkedéscsomagnak. A nem­zeti reformprogramokat - mi­után a márciusi brüsszeli EU- csúcson az állam- és kormány­fők még további iránymutatá­sokat adnak hozzájuk - ápri­lisra véglegesítik, majd a stabi­litási, illetve konvergencia­programokkal együtt alapul szolgálnak a további egyezte­téshez. (MTI, -nák) Pápai Lívia textilművész visszautasította, hogy őt bármiféle irredenta gondolat vagy Nagy-Magyarország iránti nosztalgia vezérelné Szőnyeg alá söpörnék a magyar uniós elnökséget (TAS R/AP-f elvéte I) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. Média- törvény, a multinacionális cé­gek felháborodását kiváltó vál­ságadó, a kettős állampolgár­ság, s ennek kapcsán a magyar útlevél, valamint a választójog megadásának lehetősége. Ed­dig ezek voltak azok az érzé­keny pontok, amelyek beár­nyékolták a magyar uniós el­nökség nyitányát. A múlt héten a szőnyegre álmodott magyar kultúrtörténet verte ki a bizto­sítékot, szerencsére csak azok­nál, akik a kákán is csomót ke­resnek, akik Budapest minden cselekedete mögött valamiféle hátsó szándékot sejtenek. Azoknak, akiknek már egy tér­képpel is bajuk van, rá kellene ébredniük: a történelmet nem lehet kitörölni, bármennyire is szeretnék. Sakkgép és golyóstoll A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó or­szág feladata, hogy feldíszítse a brüsszeli Justus Lipsius épüle­tet, ahol az Európai Tanács és a különféle munkacsoportok üléseit is tartják. A szőnyeg csak egyik eleme Magyaror­szág brüsszeli bemutatkozásá­nak, az érdeklődők sok egyebet is láthatnak, s a kiállított anya­got a szakértők rendkívül gaz­dagnak minősítették. Már csak ezért is érdemes szólni a ma­gyar bemutatkozás egészéről. Az óriási, 202 négyzetméte­res kultúrtörténeti szőnyeg Pá­pai Lívia textilművész alkotása. Szimbólumrendszerét a ma­gyar történelemhez, kultúrá­hoz és tudományhoz szorosan kapcsolódó elemek alkotják. Megjelenik rajta Szent István, az első magyar király, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt vagy Vasarely. Ugyancsak a monumentális al­kotásra került a Kempelen-féle sakkgép, a Bíró László által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth Oszkár speciális légcsa­varja, a Zsigmond-kori csont­nyereg, a rovásírásos ábécé, il­letve a Zsolnay cég honfoglalás kori motívumokkal ékes kerá­miájának képe, és a Rákóczi- zászló is. A szőnyegen található két térkép egyike az 1848-as for­radalom és szabadságharc ko­rabeli Habsburg-birodalmat ábrázolja, a másik pedig Ma­gyarország legrégebbi, ismert nyomtatott térképe, 1528-ból. Az alkotók a hétvégén azt nyi­latkozták, meglepte őket, hogy az 1848-as Európát, benne a Habsburg-birodalmat ábrázoló eredeti térkép máso­lata felzúdulást okozott, s az irredentizmus vádját vissza­utasították. Magyar díszőrség, uniós zászló Nemzeti szimbólumok Nem hiányoznak a szőnyeg­ről a nagy nemzeti szimbólu­mok sem, így a kokárda, a tu­rul, a Rákóczi-zászló és a Mar- tinovics-fa. Az építmények kö­zül a Mátyás templom, az Es- terházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum ke­rült az alkotásra. Pápai Lívia személyes ügyének tekintette, hogy kifejezetten női vonatko­zású elem is helyet kapjon a szőnyegen, így esett a választás a Lórántffy család címeres ol­tárkendőjére és a Ferenc József feleségét, Erzsébetet (Sissit) lovaglás közben ábrázoló fest­ményre. A szőnyeg páratlan összefo­gással jött létre, hiszen több múzeum, intézmény és alapít­vány segített, hogy a szőnyegre álmodott képekről nagyfelbon­tású felvételek készülhessenek. Segítséget nyújtott a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgató­ságának Vasarely Múzeuma, a Magyar Műszaki és Közlekedé­si Múzeum és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum. Irodalom és zene A magyar installációban sze­repet kap az irodalom és a zene, a magyar kultúra két fontos „nagykövete”. A kreatív elemek nem pusztán a dekorációt szol­gálják, hanem aktivitásra ösz­tönzik a látogatót. A tavaly or­szágszerte nagy sikert aratott Olvasóliget is a Justus Lipsius halijába érkezett 800 kötetnyi, több nyelvre fordított magyar irodalommal. A könyveket a Rubik-kocka alakú könyves­polcról és a falra szerelt versfák­ról emelhetik le az olvasók, és külön erre az alkalomra átalakí­tott antik bútorokon ücsörögve böngészhetik. Ha valaki beleül Hock Ádám villamosmérnök fo­teljébe, azonnal megszólal egy fülbemászó Liszt-dallam. Fény nélkül nincs se olvasás, se hangulat. A tökéletes él­mény eme két elengedhetetlen tartozékáról Fatér Mária Mlamp márkanév alatt futó egyedi lámpái gondoskodnak. A különböző újrahasznosított anyagokból készült - amelyek között megtalálható a kávés­csésze, a fűszeres doboz és a gumicsizma is - egyedi lámpák közül a két teremben négy por­celán alapú állólámpa, az Olva­sóligetben pedig fűgömb aszta­li lámpák kaptak helyet. Egyértelműen az uniós hiva­talnokok járnak a legjobban, hiszen ők a nem nyilvános ré­szeken kiállított alkotásokat is megtekinthetik. így egy 280x280 centiméteres Victor Vasarely képet, a fiatal magyar fotósok vízzel kapcsolatos fel­vételeit, valamint a Petőfi Iro­dalmi Múzeum egy korábbi, Reneszánsz utak - virtuális ta­lálkozások című tárlatán alapu­ló reneszánsz kiállítást. Ötletes és kreatív Az Európai Unió illetékes szakemberei a magyar dekorá­ció tervét kiemelkedően ötle­tesnek és kreatívnak, illetve az elmúlt időszak legjobb alapel­gondolásának tartották. A kre­atív koncepció kidolgozásakor a „lehetőség” (potential) foga­lomköre került fókuszba. Esze­rint Magyarország a lehetősé­gek országa, Európa pedig a lehetőségek kontinense. (euvonal.hu, -nák)

Next

/
Thumbnails
Contents