Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-04 / 2. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 4. Kultúra 9 Az utazó című akciórománc Johnny Depp és Angelina Jolié nagy vonulása lenyűgöző látványban Ropiillat a varázs illúziójával Úgy tűnik, az újságírók­nak tetszik a film is, va­lamint a két főhőse is na­gyon. Arany Glóbuszra jelölték ugyanis, magát a mozis produkciót zenés film és vígjáték kategóri­ában, s ugyanebben a ka­tegóriában ítélték Arany Glóbuszra méltó alakí­tásnak Johnny Depp és Angelina Jolié játékát. Florian Henckel von Donnersmarck rendező három jelöléssel várja a díjátadót. TALLÓS1BÉLA Johnny Depp esetében - szí­nészi előéletére tekintettel - le­het pozitívan elfogadni az alakí­tás nívóját. Ezzel (eddigi telje­sítményeivel) magyarázható, hogy az IMDb online filmes adatbázis felhasználói is neki szavaztak bizalmat, s megvá­lasztották múltév legkedveltebb színésznek Az utazó és az Alice csodaországban alapján. Angelina Jolié esetében azonban - bár töményen, telibe ott van a filmen elejétől végig bomba nő kisugárzással, a szem fennakad tőle - a belső meggyő­zés erejével már csínján fogal­maznék (igaz Elise Clifton- Wardként nem is olyan bonyo­lult a figurája, mint Johnny Dep- pé Frank Tupelóként). Jolié tel­jességgel elvarázsol, ez önma­gában azonban még nem telje­sítmény. Van egy báli jelenet a filmben, amelyben olyan csúcs­szépségű varázzsal jelenik meg, amit elnézve az jutott eszembe, hogy: a ma született Sophia Lo­ren ő. Másutt is olvastam már, hogy Lorenhez, Lollobrigidához és Cardinálehoz hasonlítják ez­zel a filmbéli énjével kapcsolat­ban (maga a rendező Marilyn Sztárjaink velencd kikötése Monroe-hoz érzi közelinek). Tény, hogy olyan női lény, akile­jön a vászonról. Szépsége elva­kít; igéző, mámorosító és olyan illuzionisztikus, mint egy meste­rien festett festmény. Egymagáé Jolie-é ez a film női vonalon. S még úgy is viszi a prímet, hogy a férfi felhozatal lényegesen erősebb. A fő-főde- tektívet megformáló Paul Bet- tanytól egészen Timothy Daltonig s az orosz maffiózókon és verőlegényeken át mindenki a helyén van és jó: ám az esztéti­kumot mindenképpen Jolié hozza a filmben. Az utazónak ez az a domináns szegmense, amellyel kapcsolat­ban esztétikumról lehet beszél­ni. Még akkor is, ha Florian Henckel von Donnersmarck Os- car-díjas rendező: 2006-os munkája A másók élete annak idején begyűjtötte a legrango­sabb díjakat, köztük az Oscart is megszerezte az idegen nyelvű film kategóriában. Itt azonban nem tett oda, illetve nem vetett (Fotó: ITA Film) el egy olyan magot, amelyből ütős film sarjadhatott volna ki. Sem a romantikából, sem az ak­ciókból nem épül fel emlékeze­tesmozi. Jolie-n kívül van egy másik vonzó esztétikája a filmnek, az azonban ugyancsak nem az al­kotóknak köszönhető: a tenger­re épült város, Velence bűvöl el lagúnáival, kikötőivel és ga­lambjaival, háztetőivel. Bár ki­emelkedik egy hajóüldözős ak­ciósor a filmből, amely, nagyon úgy tűnik, virtuálisan hamisított lagúna^ aligha találnánk meg a térképen. A nagyobb baj viszont az ezzel a hajókázós jelenettel, melyben Elise próbálja meg­menteni Tupelót orosz üldözői elől, hogy totál irreális, valami olyasmi, mint a Tom Cruise-os képtelenségek a Moldva folyón. S legalább ily mértékben top­pan a néző álla attól a rácsodál- kozástól, ahogy Tupeló Velence tetőin menekül az oroszok elől: ez még hathatós akrobatika volt Gérard Philipe betyárromanti­kájában, ám a tetőfutást már a Desperadóban is avíttnak tűnt. De nemcsak ezekért a kirívó­an vöröslő szeplőkért nem lehet komolyan venni a filmet. Sem­mi se komoly benne, sőt hitelte­len az egész. Bár jól indul, Pá­rizsban még minden rendben van az alaphelyzettel, akár lenyűgöző misztikát is ígérhet­nek az elején a párizsi képsorok, Velencében azonban sajnos el­süllyed a film. Nem marad utá­na semmi. Szerencsére rossz élmény se. Ha az ember nem akar mást, mint háttérmozizást a ropizáshoz, nem akad a torkán a falat a meglepetéstől. Ilyen ér­telemben jóízű, fogyasztható mozi. Florian Henckel von Don­nersmarck úgy nyilatkozott, Hollywood régi varázsát kíván­ja visszalopni a filmvászonra a gyönyörű jelmezekkel és a lenyűgöző helyszínekkel. Ezek ott vannak a vásznon, hatnak is, de a nagy varázs csak illúzió ma­rad a röpiillatt mellé. TOLLVONÁS Ice-T mint Kossuth Lajos JUHÁSZ KATALIN Az elmúlt év utolsó napjai­nak, illetve 2011 első heté­nek legérdeke­sebb kulturális csámcsogni va­lójának bizonyult az Ice-T- ügy, hogy tudniillik az új ma­gyar médiahatóság vizsgála­tot indított a Tilos Rádió ellen az amerikai rapper egyik számának lejátszása miatt. A trágár szavakat kifogásolják benne, és a kiskorúak lelki fej­lődését látják veszélyben fo­rogni. A hatósági levél nem csak táblázatokkal, kimutatá­sokkal volt tele, hanem el­lentmondásokkal is. Az egyik mondatban például azt bi­zonygatják, hogy a mai ma­gyar tinik milyen jól beszél­nek angolul, a következőben viszont már az áll, hogy az amerikai feketék nyelve egé­szen speciális, és azt átlagos angoltudással nehéz megér­teni. A rádió válaszlevelében nem kevésbé volt alapos - a hallga­tottsági adatok alapján kimu­tatták, hogy azt a bizonyos számot 2-3 olyan tizenéves hallhatta, aki a nyelvtudásra vonatkozó táblázat alapján érthette is a szöveget. Előbb az internet, majd a nyomtatott sajtó lett tele az üggyel, számos helyen megje­lent az inkriminált szám ma­gyar fordítása - azaz mostan­ra már garantáltan vala­mennyi kiskorú érdeklődő hozzáférhet. Az utóbbi héten Magyarországon nézték meg legtöbben Ice-T videóját, aki egyébként jót mulatott azon, hogy a világ még mindig fél tőle. Nem csoda, hiszen erre­felé jó tizenöt éve nem hallot­tunk róla. AYoutube-on a dalnál magyar kommentek tömkelegé olvasható, de ta­lálni olyan angol nyelvű hoz­zászólásokat is, amelyek a magyar esetet taglalják. Az igazi kabaré január 2-án kezdődött, amikor a médiaha­tóság (NMHH) újabb levélben reagált a biogokon és a sajtó­ban zajló vitára. Ez a levél, nyelvezete miatt, ha lehet, még nagyobb derültséget vál­tott ki a célközönségből. Mivel ez is elérhető az interneten, legyen elég most annyi, hogy kérik a kommentelőket, ne keverjék össze az amerikai rappert Kossuth Lajossal, „a sajtószabadság igazi hősével”. Az üggyel azért érdemes ko­molyan foglalkozni, mert pre­cedens értékű. Ha a Tilos Rá­diót tényleg elmarasztalják a dal nappali műsorsávban való lejátszása miatt, ezentúl min­den külföldi szám szövegét elemezni kell, mielőtt adásba kerül. Az NMHH harcias fellé­pése egyszerre szánalmas és félelmetes. Szánalmas, mert a lehetetlenre vállalkozott, hi­szen képtelenség minden angol dalszöveget lefordíta­ni, és félelmetes, mert a cini­kus hangvételű sorokból az az arrogancia sugárzik, amely az új médiatörvény ih- letője volt. A hatóság a maga vicces virágnyelvén jelzi, hogy minden szavát véresen komolyan gondolja, és ha­talmában is áll megcseleked­ni bármit, amit az ifjúság vé­delmében jónak lát. És persze az erődemonstráció első számú szabálya, hogy annak megyünk neki, akit el­lenfélnek tekintünk, akinek a megtámadásából erkölcsi hasznot remélünk. A viszonylag szűk rétegnek szóló zenét és vitriolos hangú, szabadszájú közéleti műsorokat sugárzó, főleg ál­lami pénzen fenntartott Tilos Rádió régóta szálka bizonyos körök szemében, más körök­ben pedig régi kedvenc. Azaz remek célpont a reakciók tesz­telésére. Mi is izgatottan vár­juk, a fejleményeket. Ott volt az Eredetben és a Tolvajok városában is Elhunyt Pete Postlethwaite MTl-HÍR London. Elhunyt Pete Post­lethwaite brit színész, akit 1994-ben Oscar-díjra jelöltek az Apám nevében című film­ben nyújtott alakításáért, 2004-ben pedig a Brit Biro­dalmi Érdemrend tiszti foko­zatával tüntették ki. A közel­múltban az Eredet és a Tolva­jok városa című filmekben lát­hatta őt a közönség. A színészt 64 esztendős ko­rában érte a halál rákbetegség következtében - jelentették hétfőn brit hírforrások. A szí­nész vasárnap halt meg a kö­zép-angliai Shropshire kórhá­zában, ahol daganatos beteg­sége miatt kezelték. Postlethwaite több mint há­rom évtizedes pályafutása so­rán a brit filmművészet elis­mert, népszerű színésze volt, de számos hollywoodi filmben is szerepelt, többek között Ste­ven Spielberggel is dolgozott a Múzeum Puccini szülőházából Lucca. Az olasz zeneszerző, Giacomo Puccini luccai szülőhá­zát múzeummá alakítják, a komponista unokája, Simonetta Puccini ugyanis a városi takarékpénztár alapítványának adja el az épületet. A toszkán városban működő alapítvány 750 ezer eurót ad a házért, amelyet őszre múzeummá alakíta­nak. Az ügylettel pont került az egyetlen utód, Simonetta Puccini (a zeneszerző fia, Antonio leánya) és a város közötti vitára, amely a ház látogathatóságát érintette. Az alapítvány nem pusztán az épületet, hanem a bútorokat, képeket, foto­gráfiákat is megvásárolta. (MTI) Pete Postlethwaite egy 2004-es archív felvételen (Fotó: TASR/AP) Jurassic Park 2. - Az elveszett világ és az Amistad című pro­dukciókban. Barátja elmondá­sa szerint életének utolsó hó­napjaiban is dolgozott, a rák­kezelés ellenére is. Városfelújítási programnak eshet áldozatául Lebontják Ringó Starr szülőházát? MTl-HÍR Liverpool. Városfelújítási programnak eshet áldozatául Liverpoolban Ringó Starrnak, a legendás Beatles egykori dobo­sának szülőháza. Az illetékes brit minisztérium felszólította a liverpooli városvezetést, hogy gondolja át tervezett lé­pését, amellyel a világ leghíre­sebb zenekara dobosának „bölcsőjét” készül megsemmi­síteni. A testület elképzelése szerint ugyanis 445, 1919 kö­rül épített házat kellene lerom­bolni: köztük van a Madryn Street 9. alatti épület is, amelyben Ringó Starr még Ri­chard Starkeyként világra jött. A városvezetés szóvivője sze­rint szörnyű állapotban vannak az érintett épületek, emellett a lakosok is támogatják a kez­deményezést, mivel új lakóhá­zak épülhetnének a területen. John Lennon és Paul Mc­Cartney gyermekkori otthonai már biztonságban vannak, azokat az országos műkincs­védelem vette szárnyai alá, George Harrison egykori ott­honában pedig jelenleg is laknak. A brit telegraph.co.uk inter­netes honlap szerint rajongói máris kulturális vandalizmust emlegetnek, mivel a ház a Beat- le-mánia kitörése óta a rajon­gók zarándoklatainak elma­radhatatlan állomása, évente ezrek keresik fel. Az együttes hívei szerint az épület lerombo­lása olyan lenne, mintha Willi­am Shakespeare otthonát pusz­títanák el. A Madryn Street 9. alatti épület is a „veszélyeztetettek" között van (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents