Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-17 / 12. szám, hétfő

16 LELKI TÜKÖR egészség ■ 2011. januar 17. www.ujszo.com A TERMESZETGYOGYASZ VÁLASZOL Változtasson életmódján! JeliQO. Árpa. „Gyakran begyul­lad a szemhéjam, s rajta kúp sze­rű képződmény, árpa nő. Körülötte a bőr kivörösödik, visz­ket és fáj. Akaratlanul is szeretném megva­karni, de nem merem, mert tudom, hogy ak­kor még jobban elter­jed a gyulladás. Szeretném tudni, ho­gyan lehet ezt meg­előzni és ha újból visz- szajön, hogyan kell gyógyítani?” Kedves olvasónk, az árpának nevezett szemhéji gyulladás egy kis kelés, amely akkor jelenik meg, ha az ember huzatot kap, megfázik, vagy ha az immun- rendszere rosszul működik. A sok gond, munka, a kevés pihe­nés, a helytelen táplálkozás és a sok stressz is hozzásegíthet ah­hoz, hogy az immunrendszerünk rosszul működjön. Ekkor a bak­tériumok megfertőzik a szempilla tüszőmirigyeit és árpa növekszik. A kis gennykúp viszket vagy fáj, de nem szabad nyomni, mert ak­kor jobban elmérgesedik. Meg kell érnie, akkor magától kifakad és begyógyul. A gyógyulást vala­mikor kamillateás borogatással, éjszakai antibiotikumos kenőcs­csel segítették, s az érlelésre pedig az infravörös lámpa su­garait használták fel. Am manapság már van egy természetes gyógymód, a propo- liszos krém vagy ke­nőcs, mely 1-2 nap alatt megérleli a gennykúpot, gyor­san kifakad és be­gyógyul. Általános méregtele­nítő, tisztító kúrával meg lehet előzni újabb árpa ki­alakulását, de a legfontosabb: az, aki gyakran szenved ilyen beteg­ségben, változtasson korábbi életmódján, ne hajszolja túl ma­gát, mert ezzel gyengíti az ellen­álló képességét, ne dohányoz­zon, pihenjen sokat és a táplál­kozását is módosítsa. Inkább több zöldség, gyümölcs szerepel­jen az étlapján, mint disznóhús és édesség. Meglátja, hamarosan elfelejti, hogy valamikor árpa nőtt a szemén. Dr. Nagy Géza természetgyógyász Meditációval a lélek egészségéé Ahogy mondják, a meditáció jót tesz a testnek és léleknek. Ugyanakkor egyre gyakoribb módja a különféle egészségi problémák kezelésé­nek. N em tisztázott, mi­lyen változásokat okoz a meditáció az emberi testben, gyakorlása számos tanulmány szerint hatásos mód­szer a stressz levezetésének és a szorongás okozta fizikai mellék­hatások leküzdésének. Hétköznapi nyelven meditáció­nak nevezzük azoknak a techni­káknak az összességét, amelyeket különböző okokból, mint pl. fi­zikai relaxáció, belső nyugalom, pszichikai egyensúly elérése, be­tegségek leküzdése vagy csak álta­lános jó közérzet miatt gyakorol­nak. A meditáció során az ember egy csendes helyet keres, ahol nem zavarhatja meg semmi. Kényelmes pozíciót vesz fel, fi­gyelmét igyekszik koncentrálni és az elméjét megnyitni. Két gyakori formája van a medi­tációnak. Az egyik a figyelmet koncentráló, amely buddhista ta­nításokon alapszik, melynek célja a jelenre összpontosítani, csak csendben ülni, figyelni a lélegzést és figyelni a gondolatokat, ame­lyek jönnek-mennek. A másik a transzcendentális meditáció, amely során a gyakorló egy mant- rát kántál napi 15-20 percen ke­resztül. A legtöbb meditá­ciót naponta kell végezni, ál­talában ugyanabban az idő pontban, étkezés előtt inkább, és olyan helyen, ami semmi másra sem szolgál csak meditálásra. Két tanulmányt is bemutattak a Society of Behavioral Medicine éves konferenciáján, amely alátá­masztotta, hogy a transzcenden­tális meditáció csökkenti a de­pressziós tüneteket az idősebb felnőtteknél,. akik valamilyen szív- és érrendszeri betegségben szenvednek. Az egyik tanul­mányt a Charles Drew University, a másikat pedig University of Hawaii folytatta le. Mindkét ta­nulmány esetén azoknál a részt­vevőknél, akik meditációs tech­nikákat alkalmaztak, jelentős mértékben csökkentek a depresz- szió tünetei azokkal szemben, akik nem meditáltak. „Minden olyan gyógymódot, amely nem igényel plusz gyógy­szer alkalmazását, szívesen kipró­bálnak és alkalmaznak az embe­rek” - mondta Dr. Gary P. Kaplan, New York University or­vosi tanszékének neurológus professzora, aki további kutatá­sokat javasol annak érdekében, hogy megtudjuk hatásos meg­előzési módszere-e a depresszió­nak a transzcendentális meditá­ció alkalmazása az idősebb em­bereknél. Egy másik tanulmány, amely a Psychological Science folyóirat­ban jelent meg, leírja, hogy a naponta végzett meditáció nö­veli az ember koncentrációs ké­pességének időtartamát. 30 résztvevő 3 hónapon keresztül rendszere­sen meditált. Időről-időre tesztelték koncentrációs képessé­güket egy számítógépes prog­ram segítségével. Az derült ki, hogy minél több ideje meditál­tak, annál jobb volt ez a képes­ségük. „Mivel a feladat nagyon unalmas és semleges, igencsak iróbára teszi a koncentrációs képességet, ezért nagyon jó mércéje a meditációs tré­ningnek.” - mondta Katharine Mac- Lean, a tanulmá­nyon dolgozó hallga­tó. V meditációt egyre gyak­rabban alkalmazzák a fáj­dalom és az ízületi gyulla­dás kezelésében. A Pain cí­mű folyóirat júniusi számá­ban jelent meg egy tanulmány, amely arról számolt be, hogy azok az emberek, akik rendszeresen meditáltak, sokkal kevésbé ijedtek meg, amikor a nagy fájdalommal járó lézeres kezelést bemutatták ne­kik. „A meditáció arra neveli az agyat, hogy sokkal inkább a je­lenre koncentráljon, és ez által kevesebbet foglalkozzon a jövő lehetséges rossz eseményeivel. Ezért is lehetséges, hogy a medi­táció csökkenti a depressziót, amely a krónikus fájdalmat elvi­selhetetlenebbé teszi.” - mondta Dr. Christopher Brown, a Man­chester-! Egyetem kutatója. Az agy felveszi az információt és az elme ad neki értelmet. Ha az ember abba tudja hagyni az ag­gódást, az elme elcsendesedik, és az agy visszatérhet a munkához, (informed) TUDOMÁNY A pénz tényleg nem boldogít...! E gy új tanulmány sze­rint nem leszünk szük­ségszerűen boldogab­bak attól, ha több lesz a pénzünk. A kutatók 37 ország gazdasági növekedését vizsgálták átlagosan 22 évig. Az eredmény vitatkozik „azzal az el­terjedt nézettel, miszerint a bol­dogság és a vagyon között hosszú távú, pozitív kapcsolat van. Valójában nincs” - mondja Richard Easterlin, a Dél­kaliforniai Egyetem gazdasági professzora, aki a kutatást vezet­te. „Némelyik országban hirtelen nagyarányú gazdasági növekedés ment végbe, miközben minden várakozással ellentétben nem vál­tozott a népességük közérzete” — teszi hozzá. Példának Chilét, Kínát és Dél-Koreát említi Easterlin. Annak ellenére, hogy ezekben az országokban 20 év alatt megduplázódott az egy főre v ti jutó bevétel, a népesség elége­dettsége még csökkent is egy ki­csit. Mi tehát a boldogság kulcsa, ha nem a gazdasági növekedés? Több figyelmet kell szentelnünk az olyan, az egyén életét közvetle­nül befolyásoló tényezőknek, mint az egészség és a családi élet, mert ezek fontosabbak az anyagi­aknál. (medipress) Madárdallal a téli depresszió ellen? tudósok szerint napi öt perc, amelyet ma­dárcsicsergés hallgatá­sával töltünk, segít negvidámítani a hosszú, borongós téli napokat. A National Trust (Nemzeti Örökségvédelem) nevű brit szerve­zet magnóra vette az országukban élő madarak énekét, hogy az embe­rek a sötét, barátságtalan napokban se feledjék: hamarosan eljön a ta­vasz. A természetbúvárok is egyet­értenek azzal, hogy ezek a hangok jótékony hatással vannak az egész­ségre. Télen azért lehet kevesebb csicsergést hallani, mert a madarak leginkább az élelem keresésével vannak elfoglalva. Néhány faj, mint például a vörösbegy azonban ilyenkor is énekel, hogy ezzel védje területét, (medipress)

Next

/
Thumbnails
Contents