Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-17 / 12. szám, hétfő
14 TÁPLÁLKOZÁS EGESZSEG 2011. JANUAR 17. www.ujszo.com Gyümölcs, kenyér: szabad vagy nem? Úgy döntött, hogy az új évben változtat életmódján és ledob néhány kilót? Rábukkant egy-két diétás receptre, „biztos” sikert garantáló tanácsra, féligazságra, netán értelmetlenségre? ézzünk meg közelebbről néhány ilyen „biztos” tanácsot! Kerülnünk kellene Minél több a gyümölcs, annál jobb Sokunkban gyermekkorunk óta rögződött, hogy a gyümölcs egészséges, és minél többet kell belőle enni. Katarína Skybová, a súlycsökkentés és túlsúlymegelőzés intézetének munkatársa erről ezt mondja: „A gyümölcs természetesen az egészséges étrend fontos része, de nemcsak a mennyiségre, hanem a fajtára is figyelnünk kellene, továbbá az érettség fokára, főleg, ha fogyni szeretnénk. Fogyókúránál a gyümölcsfogyasztást úgy kell beépíteni az étrendbe, hogy ne haladja meg a napi 150-200 grammot. Az ún. gyümölcsnapok egyáltalán nem ajánlottak. Kerülnünk kellene az érett, a tartósított, az aszalt gyümölcsöt, mert sok egyszerű szacharidot tartalmaz. Fogyókúra esetén a szacharidnak az egész ételmennyiség 5 százalékát kellene kitennie.” az érett, a tartósított, az aszalt gyümölcsöt, mert sok egyszerű szacharidot tartalmaz. nácsolja. Olyat kell választanunk, amelynek kedvező az energiatartalma, magas a biológiai értéke és telít. Lelkiismeret-furdalás nélkül rendszeresen kellene szerepelniük étlapunkon akkor is, ha fogyókúrázunk” - mondja Katarína Skybová. Az az ideális, ha kenyeret reggel és uzsonnára eszünk, nőknek egy adag, férfiaknak két adag (fajta szerint 50-60 gramm, ami egy szelet kenyérnek, teljes őrlésű kiflinek felel meg). A péksütemények a nap aktív részében adnak energiát. „Utolsó étkezésként kenyeret nem ajánlunk, főHa fogyókúrázunk, ki kell hagynunk a kenyeret Nem igaz. Biztosan találkoztak már olyan recepttel, amely ezt tanácsolja. Mi az igazság? „Nem indokolt a kenyér és a péksütemény száműzése az étrendből fogyókúra idején még akkor sem, ha azt néhány diéta taleg nem a fogyókúra elején. Estére a legjobb a fehérje-zöldség kombináció.” Rizskenyér és más extrudált diétás élelmiszer Bár a kenyér és péksütemény alkalmas a diétára, de más a helyzet az olyan tartós élelmiszerekkel, mint amilyen a knackebrot, a rizskenyér, a burizon, a cornflakes vagy más cereáliák. Ezek az élelmiszerek kevés vizet tartalmaznak, ezért az energia jobban koncentrálódik bennük (100 g-ra 1500 kilojoul vagy még ennél is több) és magas a glikémiás indexük is. „Egy köny- nyű szelet is úgy hat, mintha semmit sem ennénk, ezért kevés ember elégszik meg néhány szelettel. Mivel kevésbé telítenek és magas a glikémiás indexük, sem a knackebrot, sem a rizskenyér nem alkalmas sem a diétára, sem a súly megőrzésére” - állítja a szakember. A rizskenyér glikémiás indexe nagyobb, mint a csokoládéé. Ezért ezek az élelmiszerek inkább megterhelő edzés vagy igényes fizikai munka után, az energia gyors pótlására alkalmasak, (ki) NEM ART TUDNI A sok vörös hús növeli a szélütés kockázatát Nagyobb a szélütés kockázata azoknál a nőknél, akik sok vörös húst esznek - állapították meg svéd kutatók egy tíz évig tartó, több tízezer nő bevonásával készült tanulmány eredményeként. JÉ st A; iX stockholmi Karolínska Intézet munkatársai Susanna Larsson vezetésével 34670, 39 73 év közötti nő egészségi állapotát követték nyomon 1997-től kezdődően. A tíz évig tartó követéses vizsgálat kezdetén egyik résztvevőnek sem volt kardiovaszkuláris problémája. A felmérés elemzésénél tíz csoportba osztották a nőket aszerint, hogy mennyi vörös húst fogyasztottak. A felső tizedbe azok a nők tartoztak, akik napi 102 grammnál több vörös húst ettek. Az adatok értékelésénél kiderült, hogy ebben a csoportban átlagosan 42 százalékkal magasabb volt a vérrögök képződése miatt bekövetkezett szélütés aránya, mint abban a csoportban, amelyben napi 25 grammnál kevesebb vörös húst fogyasztottak. A követés időtartama alatt ösz- szesen 1680 nőt ért szélütés, ez a vizsgálatba bevontak 4 százaléka. Vérrög miatti érelzáródás - agyi infarktus - okozta az összes szélütés 78 százalékát a tanulmányban. A legtöbb, legalább napi 4l gramm feldolgozott húsfélét fogyasztó nők körében 24 százalékkal volt magasabb az agyi infarktus aránya, mint a legkevesebbet, napi 12,1 gramm alatti mennyiséget evők között. Az összehasonlításnál az is kiderült, hogy a vörös hús nagyobb mértékű fogyasztása növelte a szélütés kockázatát a nem dohányzóknál, ám nem emelte a dohányosoknál, növelte a kockázatot a nem dia- béteszes nőknél, de nem emelte a cukorbetegeknél meglévő rizikót. Az egyébként nem dohányzó, nem diabéteszes nők körében a sok (napi 102 gramm fölötti) vörös hús fogyasztása 68 százalékkal növelte a szélütés kockázatát, (medipress)
