Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-04 / 2. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 4. Vélemény És háttér 7 A bírálatok fényében megváltozik a szlovákiai politikusok üzeneteinek hatása és értelmezése A magyar lét terhe Az utóbbi napok eseményei is bizonyították, nem kell az SNS és látványos nemzetiségi feszültség ahhoz, hogy a szlovákiai sajtóban kiemelt helyen szerepeljen Magyarország és a felvidéki kisebbség helyzete. TOKÁR GÉZA Elég szemlézni a politikusok újévi megnyilvánulásai közt: Robert Fico a szlovákiai magyarok lojalitását dicséri és gesztusokat tesz a Híd felé, Bugár Béla a Fideszt és a hozzá csapódó MKP-t bírálja, Berényi József pedig korábbi ígéretének megfelelően bejelentette, kérvényezi Budapesttől az állampolgárságot. Három olyan magyar vonatkozású nyilatkozat, amelyek egyenként is komoly felzúdulást okoznának. Eközben a médiatörvény elfogadása és az uniós elnökség átvétele miatt rengeteg bírálat zúdul Magyar- országra, a sok kritika pedig a szlovákiai médiában is komoly teret kap, méghozzájoggal. Nagyobb baj, hogy a bírálatok fényében megváltozik a szlovákiai politikusok üzeneteinek hatása és értelmezése. Másfél évtizede, a mečiarizmus sötét éveiben nem lett volna kérdés, hogy Berényi gesztusa Magyarország felé pozitív üzenetet hordoz. Nem lett volna kétséges, hogy Fico kijelentései a magyarok Szlovákia iránti lojalitásáról üres szólamok, és sokkal erősebb kritikát kapott volna a Budapesttől való éles elhatárolódás is. Komoly gondot jelent, hogy a magyar kormányok sorozatos rossz döntései nyomán Magyarország már nincs erőpozícióban. A két szocialista kormány ideje alatt a gazdasági erőfölény veszett el Szlovákiával szemben, jelenleg, az Or- bán-kormány autoriter döntései nyomán pedig a szellemi és az erkölcsi fölény, a ,jobb és elviselhetőbb” Magyarország illúziója tűnik el rohamosan gyorsuló ütemben. Márpedig a felvidéki magyarság megmaradásában nem kis szerepet játszik az a tudat, hogy valaki olyan közösség tagjának mondhatja magát, amely többet és jobbat jelent, mint amit Szlovákia adni képes. Nyílt titok, hogy a szlovákiai magyar kisebbség válságban van. Lélekszáma rohamosan csökken, széles körben vállalha- tóvá és kívánatossá váltak a többségi nemzettel kötött kompromisszumok, komoly hiányosságokkal, minőségi gondokkal küzd a politikai és társadalmi elit. Ilyen körülmények között végzetes hatása lehet annak, ha még a hátország is összedől - márpedig ebben a pillanatban nem látszik, hogy Magyarország miként lábalhat ki egyre súlyosabb problémáiból. A jelenlegi helyzet következménye, hogy ellenszélben kell megvédeni és megmagyarázni a magyar kormány valóban jó szándékú intézkedéseit, például a kettős állampolgárság intézményét, amely - bármilyen furcsa is ezt kimondani bő fél évvel a kormányváltás után - minden gyermekbetegsége ellenére az Orbán-kormány eddigi legjobb kezdeményezésének bizonyult. A határon túli magyarokon mégsem fog segíteni. Számukra egy gazdaságilag erős, belharcoktól nem sújtott Magyarország jelenthetné a kiutat. Azt az igazodási pontot, amire fel lehetne nézni.- Cseréljünk helyet, miniszterelnök úr! Próbálja ki, milyen az, vékony jégen táncolni! (Peter Gossányi rajza) Számos olyan döntés született, amelyet a külföld is negatívan fogadott, közéjük tartozik a különadó Magyarország 2010-ben HORBULÁK ZSOLT Magyarország 2010-ben komoly változáson ment át. Az évek óta csak sodródó MSZP-SZDSZ kormány egy erős Fidesz-KDNP koalíciónak adta át az ország vezetését. Az előző nyolc év leginkább a brezsnyevi Szovjetunió pangására emlékeztetett, de a sors iróniája, hogy a csupán egy évig regnáló Bajnai-kormány megmutatta, az ország képes elkerülni a szakadékot. Az MSZP maga mégis inkább a teljes öregkori elbutulás jeleit mutatta. Határozottan elutasította Bokros Lajos egykori reformer felajánlását, budapesti polgármesterjelöltjük, Horváth Csaba kampánybeszédében pedig teljesen ingyenes közösségi közlekedést ígért. Nem csoda, hogy a Fidesz történelmi győzelmet aratott. Az igazi kérdés mindig is az volt, miként él a párt a szinte abszolút hatalommal. Sokak szerint rosszul. Ami a gazdaságot illeti, a változtatások átfogóak és részben ellentmondásosak. Számos olyan döntés született, amelyet a külföld is negatívan fogadott. Közéjük tartozik a különadók bevezetése. Mivel a vezető szektorok nagyvállalatait érinti, ezért alapvetően külföldi tulajdonú cégeket terhel. Az a tény viszont már elvész, hogy az állam korábban komoly adókedvezményeket adott, illetve az energetikai társaságok számára a magánosítás idején törvényben garantálták a biztos profitot. Szintén vihart kavart nyáron, hogy a kormány becsapta az IMF orra előtt az ajtót. Azóta is sokan felróják a Fidesznek, hogy nem kívánja folytatni az utat, amin Magyarország már a 70-es évek óta jár: a jóléti intézkedéseket külföldi hitelből finanszírozza. Ez történt legutóbb is, ennek köszönhetően az államadóság a 2007-es 67%-ról 2010-re a hazai össztermék 81%-ára növekedett. Az ősz legnagyobb híre a kötelező magánnyugdíjpénztárakban található megtakarítások államosítása lett. A lépés valóban törvénytelen, tíz év nyugdíjreformját számolja fel, de árt a helyi tőkepiacnak is. Az eljárás ellenzői viszont nem adnak választ, hogy milyen forrásból lehetne még csökkenteni az államadósságot, persze, ha valóban arra fogják fordítani. Magyarország sajátos úton indult el, amely sokak nemtetszését váltotta ki. A politikai paletta túloldalán levőket az irány, a középen állókat inkább a stílus zavarja. Az ellenzők sem tudnak azonban alternatívát felmutatni a tíz éve lemaradó és szegényedő országnak. Másrészt a kormány követ el szarvashibákat, mint például Kosa Lajos és Szijjártó Péter. Ők augusztusban kijelentették, az ország a csőd szélén áll. Tudatosítani kell viszont, hogy az ország lehetőségei behatároltak, és az eddig alkalmazott megoldások sikertelenek voltak. KOMMENTÁR Budapest öngólja NAGYANDRÁS Magyarországjanuár elsejével átvette az Európai Unió soros elnöki posztját. Bármennyire készült is erre az eseményre a teljes magyar kormány és az állami adminisztráció, a média- törvény módosítása miatt mégis keserűre sikeredett az esemény. Az Európai Unió soros elnöki posztja egy rotációs rendszer alapján működik, minden tagállam pont hat hónapra kapja meg, amikor az adott állam politikusai, de leginkább szakpolitikusai fél évre átveszik az Európai Tanács testületéiben az elnöki feladatokat. Bár az elmúlt időszakban saját „elnököt és külügyminisztert” kapott az EU, a soros elnöki poszt továbbra is megtisztelő feladat egy olyan ország számára, melyre először kerül sor, sőt kihívás is. Sajnos, Magyarországon sokan abban a tévhitben élnek, hogy ezen időszak alatt az ország sok problémáját meg lehet oldani, sőt akár az EU bizonyos politikáin is változtatni lehet. Sajnos ez nem így van. A dolog úgy működik, hogy van az EU-vonat, melyet félévenként más-más mozdonyvezető vezet, de a sínek előre le vannak rakva, így legfeljebb a sebességen lehet változtatni, s a kalauz változik, ám a váltókat a nagyok kezelik, ők mondják, merre mehetünk. Magyarország azzal tűnhet ki, hogy megmutatja, felkészült szakembergárdája van, mely az elmúlt évek EU-tagsága során megtanulta a brüsszeli munka minden csínját-bínját. Ezt az időszakot emellett remekül ki lehetne használni az ország marketinge- zésére, legyen az akár borvidék, akár termálfürdő. Ehelyett Magyarország pontosan három hét alatt lett az EU aktuális fekete báránya. Az elmúlt hónapban valószínűleg nem jelent meg egyeden pozitív cikk sem az országról a releváns európai és világsajtóban. Orbán Viktort lassan már délamerikai és ázsiai diktátorokkal hozzák egy szintre, ami természetesen túlzás, de a sajtónak parancsolni (szabad demokráciában) nem lehet. Nyilvánvaló, hogy azzal, ami Magyarországon történik, nem értenek teljesen egyet az EU-s partnerek, de nem valószínű, hogy hivatalos formában hamarosan megfeddnék. A háttérben most egymással küzd az erős és hiteles EU elnökséget és a szabadságjogokat féltő Unió. Érzik, nem lehet valaki a csapat vezetője úgy, hogy közben úton-útfélen leteremtik. Valószínű, hogy Orbán Viktornak egyelőre senki sem mondta még a szemébe, hogy nem viselkedik demokrata módjára, ám most nagyon nem lennék azon sok száz magyar diplomata helyében, akik ahelyett, hogy emelt fővel vezethetnék fél éven keresztül szakmai csoportjukat, nap mint nap kénytelenek lesznek magyarázkodni. Budapesten valaki nagyon el- taktikázta az egészet, és ez talán a legenyhébb kifejezés. TALLÓZÓ Z1ARUF1NANC1AR Az Európai Unió magyar elnökségének megkezdéséről írtak a hétfői román lapok a Fi- desz-kormány eddigi belpolitikájának tükrében. A Ziarul Financiar írásának címében úgy fogalmaz: az EU elnökségét az a Magyarország veszi át, amelyet Európa legautoritatí- vabb politikai vezetője irányít. A tekintélyes pénzügyi-üzleti napilap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt különadókat vezettek be, szűkítették az alkotmánybíróság előjogait, államosították a magánnyugdíjpénztárakat, és legalább négy független intézmény vezető testületében kaptak helyet Fideszhez közel álló személyek. Orbánnak és pártjának a cselekedetei Nagy- Britannia, Németország és Luxemburg nyílt bírálatait váltotta ki - fűzi hozzá a lap, utalva az Európai Bizottságnak a médiatörvényt érintő kritikájára is. IdéziVahlTamást, aNé- met-Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, aki szerint a . magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy nemzetközi szinten átformálja a Magyarországról kialakult képet. Kovács Lászlót is idézi, aki szerint a kormány intézkedései ellentétben állnak a demokrácia szellemével. A szocialista politikus és volt EU-biztos úgy véli, ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az ország az unió fekete báránya lesz. A lap szerint Orbán eltökélt abban, hogy ellenálljon a médiatörvény megváltoztatására irányuló nyomásnak. Az újság úgy fogalmaz: ez a konfliktushelyzet az EU számára sorsdöntő pillanatban alakult ki, amikor az integrációs szervezet az euróövezet országainak nyújtandó pénzügyi támogatás egész mechanizmusát készül átalakítani, és meg akarja szilárdítani a költségvetési fegyelmet. A lap azt is megállapítja: elnöksége hat hónapjában Magyarország szeretné folytatni az EU bővítését, aromák beilleszkedésére is hangsúlyt helyez. Orbán arra is törekszik, hogy megszilárdítsa az unió reakcióképességét a gazdasági problémákkal szemben. Ám e célok eléréséhez Orbánnak változtatnia kellene agresszív stílusán - írja elemzőkre hivatkozva a románlap. (MTI) .
