Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-03 / 1. szám, hétfő
4 Gazdaság és fogyasztók GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Több lakáshitelt vett fel a lakosság Pozsony, i A szlovákiai bankok tavaly novemberben 116,069 millió eurónyi hitelt folyósítottak, az év első tizenegy hónapjában nyújtott kölcsönök volumene így elérte a 10,435 milliárd eurót. A legnagyobb növekedést a lakáshitelek esetében regisztrálták, míg a jelzáloghitelek esetében csak enyhe növekedést tapasztaltak, a lakás-takarékpénztárak által folyósított kölcsönök pedig 2,586 millió euróval csökkentek. Az ingatlanhitel-piac legnagyobb játékosa a Szlovák Takarékpénztár, amely a kölcsönök 25,86 százalékát nyújtotta, mí£ az Általános Hitelbank (VUB) részesedése 22,52 százalék, az Első Lakás-takarékpénztáré pedig 15,8 százalék. (SITA) Újabb beruházók a láthatáron Pozsony. A külföldi beruházók részéről egyre nagyobb az érdeklődés Szlovákia iránt - nyilatkozta Juraj Miškov gazdasági miniszter. A tárcavezető szerint ez részben a gazdasági válság lecsengésével magyarázható, részben pedig azzal, hogy a jelenlegi kormánynak sikerült elhitetni a befektetőkkel: komolyan gondolja a vállalkozói környezet javítását. „Jelenleg több komoly külföldi beruházóval is tárgyalunk” - állítja a miniszter, aki azonban a tárgyalások lezárásáig nem kívánja megnevezni az érintett társaságokat. (SITA) Idén szárnyal a német gazdaság Berlin. Szlovákia legfontosabb gazdasági partnere, Németország számára gazdasági szempontból jó év volt 2010. Rainer Brüderle gazdasági miniszter rekordnövekedéssel számol. Brüderle idén további növekedést ígér és azt szeretné, ha megvalósulna a teljes foglalkoztatottság. A német gazdasági miniszter elmondása szerint amellett, hogy Németország 2010-ben megtalálta a válságból kivezető utat, a tartós növekedés alapját is megteremtette. Brüdele úgy gondolja, hogy a kemény tél ellenére 2010-ben rekordgyorsasággal növekedett a gazdaság. „Ha továbbra is ilyen szorgalommal és elszántan dolgozunk együtt, akkor 2011 is igen jó év lehet” - hangsúlyozta a miniszter. A tárvacezető egyébként január 19-én ismerteti friss gazdasági beszámolóját, amiben az idei évre szóló friss prognózisok is szerepelnek. (MTI, TASR) Magyarország 2,5-3,3%-kal nő Budapest. A gazdaságkutatók 2,5-3,3 százalékos GDP növekedést prognosztizálnak 2011-re Magyarország számára, s ennek a sávnak a közepére esik a kormány 3 százalékos és a jegybank 3,1 százalékos előrejelzése. Az MTI által gyűjtött adatokból kitűnik, hogy az idei átlagos inflációt a kutatók 3,8-4,2 százalékra várják, míg a kormány 3,5 százalékos, a jegybank 4 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. (MTI) Szamárpadba került a forint Budapest. A Credit Suisse újra elkészítette havonta megjelenő, 17 feltörekvő piaci deviza vonzerejét vizsgáló rangsorát, ami a forint számára nem túl kedvező folyamatokról árulkodik. A svájci nagybank elemzőinek értékelése szerint ugyanis a magyar fizetőeszköz -0,5 pontot kapott, ami csak a 13. helyre volt elég, miközben egy hónappal ezelőtt még 3,5 pontjával a második helyen állt. A rangsorban egyébként ezen kívül nem történt látványos átrendeződés. Az élen továbbra is az orosz rubel helyezkedik el (vonzerejét még növelni is tudta novemberhez képest), a második helyre a brazil real került (kiütve a forintot), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokán továbbra is a koreai von áll. (MTI) MAI VALUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8607 Lengyel zloty 3,9750 Cseh korona 25,061 Magyar forint 277,95 Horvát kuna 7,3830 Román lej 4,2620 Japán ien 108,65 Svájci frank 1,2504 Kanadai dollár 1,3322 USA-dollár 1,3362 VÉTEL :LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,36-1,28 26,11-24,59 291,59-266,47 OTP Bank 1,36-1,28 26,09-24,60 287,23-270,69 Postabank 1,36-1,27 . 26,23-24,46Szí. Takarékpénztár 1,36-1,27 26,04-24,59 291,39-266,29 Tatra banka 1,35-1,28 26,02-24,70 290,03-267,99 Dexia banka 1,35-1,29 26,01-24,70 286,41-271,89 Általános Hitelbank 1,35-1,28 26,06-24,62 291,58-266,47 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 3. www.ujszo.com Mielőtt bárkire is rábíznánk a megtakarításainkat, érdemes alaposan szétnézni a bankok piacán Marad a vérszegény betéti kamat A betéti kamatok növekedésére a nyári időszaknál korábban nem számíthatunk (Peter Žókovič felvétele) Pozsony. Tavaly csaknejn teljesen mindegy volt, hogy otthon a párnánkban rejtegettük, vagy bankszámlán helyeztük el a pénzünket. Az alacsony kamatok és az infláció miatt mindkét helyen csaknem hasonló mértékben fialt a pénzünk, és javulásra nem számíthatunk idén sem. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A piaci elemzők szerint a betéti kamatok növekedésére a nyári időszaknál korábban nem számíthatunk, a tavalyihoz képest ráadásul idén megugrik az infláció, a bankokban elhelyezett betétjeinken így még a múlt évihez képest is kisebb reálhozamok várhatók. Ezek ugyanakkor már tavaly sem voltak eget rengetők. Akik nem kívántak évekre megválni a pénzüktől, és legalább minimális üot zamot szerettek volna elérni, azok tavaly is az éves lekötés mellett döntöttek. Azonban még ez sem jelentett biztos sikert. Ha tavaly januárban egy ilyen számlán 10 ezer eurót helyeztünk el, az OTP-nél például 204 eurót nyerünk az „üzleten”, a tavalyi 1%-os infláció miatt az így nyert összegből száz eurót le kell számítanunk, ha a valós vásárlóértéket vesszük figyelembe. Az OTP azonban e tekintetben még a legjobb hazai banknak számít, hiszen a Szlovák Takarékpénztárnál és az Általános Hitelbanknál (VÚB) ilyen formában elhelyezett 10 ezer eurós betétünkön reálértékben csaknem 7 eurót még veszítettünk is. Magyarul, a bankban tavaly januárban elhelyezett 10 ezer eurónkért idén, a felszámított kamatokkal együtt is, 7 euróval kevesebb árut vásárolhatunk, mint ha egy éve költöttük volna el a pénzünket. Persze, ha egyszerű folyószámlán, vagy otthon tartottuk volna a pénzünket, ennél még nagyobbak lennének a veszteségeink, és a lekötött betéteknél rosszabbul teljesítettek a betétkönyvek is. Jelentősebb változásokra e tekintetben nem számíthatunk idén sem. „A kamatszint alakulása jelentős mértékben függ az egész gazdaság teljesítményétől, emiatt azonban rövid távon nem számíthatunk szemmel látható növekedésükre. Enyhébb javulásban a betétesek az év második felében reménykedhetnek” - vallja Vladimír Dohnal, a Symsite Research elemzője. Állítását megerősítik a bankok is. „A betéti vagy akár a hitelkamatok enyhébb emelkedése az év második felében várható” - nyilatkozta Boris Fojtík, a Tatra banka elemzője. Szerinte a hitelkamatok esetében a növekedést az elkövetkező hónapokban is fékezheti a pénzintézetek közötti konkurencia- harc. A kamatok hosszabb ideje tartó csökkenése az elemzők többsége szerint már elérte a mélypontot, az elkövetkező időszakban inkább enyhe növekedésre számíthatunk. Ha a bankban nagyobb hozamokat szeretnénk elérni, akkor a lekötött betétszámla helyett a rizikósabb megoldásokat kell választanunk. „Ezek közül viszonylag még az egyik legbiztonságosabbnak a befektetési alapok számítanak” - állítja Jana Lukáčová, a Volksbank szóvivője, ilyeneket csaknem minden pénzintézet kínál. Ezeknél is megeshet azonban, hogy még azt a pénzösszeget sem kapjuk vissza, amit befektettünk. Peter Jánošov, a Tatra Asset Management képviselője az euró pénzpiaci alapot ajánlja, amely szerinte a legbiztonságosabb alapok közé tartozik. „Ügyfeleink biztosított betéti konstrukciók közül is válogathatnak. Ezek esetében egy biztos hozam garantálása mellett, a befektetés jövedelmezőségének függvényében további bónuszokat fizethetünk ki” - nyilatkozta Štefan Panenka, a Szlovák Takarékpénztár osztályvezetője. Alena Walterová, a VÚB szóvivője szerint nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a lekötött betétek is szépen fialhatnak, csak ehhez egy évnél hosszabb időre kell búcsút intenünk a pénzünknek. (mi, HN) A tagság feltételrendszerének gyors teljesítése túl sok reformmal és megszorítással járna Szomszédaink nem sietik el az euró bevezetését ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Január elsejétől a tizenhat tagú euróövezet tizenhét tagú: Észtország a közös pénzt használó övezet új, tizenhetedik tagja. A két másik balti ország, külföldi beruházásokban reménykedve, továbbra is sietne az euróövezetbe, de legalábbis Lettország esetében ezt az IMF-mentőcsomag feltételei fékezik, amelyek miatt Lettország esetleg kénytelen lesz kilépni az európai átváltási mechanizmusból. A többiek, köztük Magyarország, pedig még csak nem is sietnének, sőt, halogatnák, ameddig csak lehet, az euróövezeti csatlakozásukat. Angela Merkel német kancellár tavaly nyár végén gyakorlatilag meghívta Csehországot és Lengyelországot az euróövezetbe, mondván: „Szívesen látnánk önöket a klubban”. Petr Nečas cseh és Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint azonban a belátható jövőben eszük ágában sincs bevinni országukat az euróövezetbe. A JP Morgan bankcsoport londoni elemző részlegének szakértői a 2010-es évtized végéig, illetve a 2020-as évekig kitolták a közép-európai (visegrádi) hármak eurócsatla- kozási időpontjára adott előrejelzésüket. A JP Morgan szerint az eurócsatlakozás gazdasági ösztönzői Magyarország esetében a legerősebbek a hármak közül, tekintettel a jelentős devizaalapú hitelállományra, a legutóbbi magyar gazdaságpolitikai lépések mégis arra utalnak hogy a valutauniós belépés Magyarországon is most már a korábbinál „kevésbé sürgető célkitűzés”. A többieknek pedig még kevésbé az. Az euróövezeti tagság feltételrendszerének gyors teljesítése nehéz lenne, túl sok reformmal és megszorítással járna túl hamar a jelenlegi súlyos életkörülmények között. Érthető, hogy mindez kissé riasztja a tagjelölt országokat a nemzetközi gazdasági válság egyelőre elég lassú enyhülése közepette. (PP) Napjainkban egy-egy rossz gazdasági hír nagyobb eséllyel indít el egy globális válsághullámot A tőkepiacokon a bizonytalanság lesz az úr HORBULÁK ZSOLT Pozsony. 2011 a pénzügyek terén hasonló lesz 2010-hez, vagyis a tőkepiacokon a bizonytalanság lesz az úr. Mindez azt jelenti, hogy lesznek olyan ágazatok, tőzsdék és vállalatok, amelyek szép nyereséget fognak majd biztosítani, de várható az is, hogy újabb eurózónabe- li tag fog bedőlni, nagy múltú cég kerül csődbe, vagy a Föld valamelyik pontján válság tör ki. Az ilyen események mindig is befolyásoló tényezők voltak, azonban napjaikban egy-egy rossz hír nagyobb eséllyel indít el egy globális válsághullámot. Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége pénzügyeit tekintve továbbra is konzervatív, így idén is kitart a klasszikus bankbetétek mellett. A bankok esetében az egyik legfontosabb változás a korlátlan betétvédelem megszűntetése. Január 1-től legfeljebb 100 ezer euróig vállal garanciát az Európai Unió valamennyi tagállamának betétvédelmi alapja. Ami a betéti kamatokat illeti, azok valószínűleg növekedni fognak. Ezek mértéke főképp a mindenkori központi banki alapkamattól függ. Idén már várható emelés, de legfeljebb negyed, esetleg fél százalékkal. Ez azonban alig kínál majd érdemleges többlethozamot. Emelheti még a kamatszintet, hogy élénkül a vállalati, hitelezés, így nő a kihelyezett pénz ára. Változik a kötvények kockázati értékelése is. Az állampapírok már nem jelentik automatikusan a legnagyobb garanciát. Valószínűleg kevesen lesznek a haszonélvezői annak, hogy idén folytatódhat a tőzsdék általános növekedése. Az indexek egyelőre messze vannak a válság kirobbanása előtti értékeiktől, ötéves távlatban még mindig veszteségesek. Aki a pénzét legalább három évig nélkülözni tudja, annak érdemes beszállnia a játékban. Egyre biztosabb tippnek látszik a részvények mellett a legalább annyira jövedelmező alapvető nyersanyagok kitermelésébe való befektetés is. Az egyre szűkösebb készletek miatt a kőolaj, az ércek és az ipari nemesfémek egyre értékesebbé válnak. A terep tehát adott, hogy mindenki szája íze szerint fektesse be a pénzét: a bátrabbak kockázatosabban, de magas haszon reményében, az óvatosak első sorban pénzük értékét megtartva. Szigorodik a szlovák pénzügyi szolgáltatók felügyelete. Folytatódik a banki alkalmazottak és pénzügyi tanácsadók szakmai vizsgáztatása, aminek szeptemberben kell zárulnia.