Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-17 / 12. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 17. Kultúra-hirdetés 7 A Nógrádi Múzeum és Galéria kiállítótermeiben megrendezett kiállítással tizedik jubileumát ünnepli a losonci Akvareli Triennále Vízben oldott színek A vízfestés szinte mind­annyiunk számára is­mert és kipróbált festé­szeti technika. Látszóla­gos egyszerűsége, könnyedsége azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy olyan könnyű lenne mesterfokon művelni. Sőt! NÉMETH BOZÓ ANDREA A vízfestés gyorsaságot, biz­tos kezet, határozott elképze­lést igényel, mivel javításra már nincs lehetőség— a vízfes­ték lazúros, áttetsző tulajdon­sága miatt nem fedi el a már papírra vetett ecsetvonásokat. Régebbi korokban vázlato­lásra használták - lásd pl. Dü- .rer fűtanulmányait, a 17. szá­zadtól viszont már önálló művészeti technikaként mű­velik. Korunkban azonban mégis megcsappant a művé­szek részéről az akvarelltech- nika iránti érdeklődés - talán mert többségük úgy véli, az újabb technikai eszközök na­gyobb lehetőséget adnak a kí­sérletezésre, ahhoz, hogy min­dig valami újat tudjanak felmu­tatni. Általánosságban el­mondható, hogy az évszázado­kon keresztül művelt klasszi­kus képzőművészeti techni­káknak nemigen kedvez ko­runk virtuális, elektronikus eszközökkel vezérelt világa. A múlt század 80-as éveiben a festészet létjogosultsága került válságba (megjegyzem, azóta ez a technika újra a reneszán­szát éli), s hasonló sorsra jutott a többi hagyományos képző- művészeti eljárás is. Helyettük a videók, installációk, számító- gépes grafika vált közkedveltté a művészek körében. Vajon el- jön-e az az idő, amikor az olyan hagyományos technikák, ami­lyen az akvareli is, kikopnak a képzőművészetből, s az a sok száz éves tapasztalat, amit művészek generációi halmoz­tak fel, eltűnik a feledés homá­lyában? Úgy gondolom, nem. Mert az újabb korok is újra fel­fedezik az előző korok értékeit. Mária Vojčiaková: Aquaportré A Nógrádi Múzeum és Galé­riában most megrendezett kiál­lítással 10. jubileumát ünnepli a losonci Akvareli Triennále. Először 1983-ban rendezték meg a Nógrádi Galéria akkori dolgozói, azzal az elgondolás­sal, hogy tovább ápolják a ne­ves nógrádi festők által is kiművelt akvarellfestészetet, ugyanakkor serkentsék ennek az egyre inkább mostohább sorsra jutó eljárásnak a to- vábbéltetését korunk művésze­inél. Az akvarellfestészetet mesterfokon művelő nógrádi művészek között meg kell em­lítenünk Szabó Gyulát (1907-1972), valamint Bács­kái Bélát (1935-1980), aki kü­lönleges és egyedi stílusú ak- varelljeivel érte el életműve csúcspontját. Az Akvareli Triennále az első évfolyamot követően hamaro­san nemzetközi méretűvé nőt­te ki magát. Nem elhanyagol­ható tényező, hogy az akvarell- festészetnek efféle seregszem­léje egyedi Szlovákiában. Ma­gyarországon, Egerben szer­veznek hasonló rendezvényt. Az idei jubileumi évfolyamba - éppen a magyarországi kollé­gákkal megvalósuló együtt­működésnek is köszönhetően - a szokottnál jóval több ma­gyarországi művész kapcsoló­dott be. A Triennáléra 88 alkotótól 219 alkotás érkezett; Szlováki­Hilf Iffi (Illés Zoltán felvételei) A tárlat anyaga rendkívül sokfajta művészi megközelítést mutat ából, Magyarországról, Csehor­szágból, Lengyelországból, sőt még Svédországból is. A nem­zetközi szakmai zsűri az első dí­jat Ványai Magdolna magyaror­szági képzőművésznek ítélte Lélek- Hajó II., IV. című alkotá­saiért. A második díjat a szlová­kiai Mária Vojčiaková kapta Aquaportré L, II., III. című trip­tichonjáért, a harmadik díjon pedig ketten osztoztak - Mada­ras László Város, falak című al­kotásával, valamint Tamara Schreiberová Kert című ciklu­sával. A zsűri elnöke s egyben a kiállítás kurátora, Ľudovít Hološka festőművész, a besz­tercebányai Művészeti Akadé­mia professzora megnyitójában elmondta, hogy mai definíció szerint akvarellnek minősül minden olyan festészeti eszköz és eljárás, amely vízben oldó­dik, illetve lazúros, áttetsző színrétegekkel dolgozik. Ma már tehát ez a technika az esz­közök szélesebb skáláját fogad­ja be, mint hagyományosan. A többféle festésmód és festék­anyag előnye, hogy ezzel új utakat képes megnyitni a kép­alkotásban, lehetőséget ad to­vábbi kísérletezésre. Hološka professzor szerint nem kell alá­becsülni ezt a hagyományos technikai eljárást sem, hiszen még mindig rejt magában új le­hetőségeket újszerű felhaszná­lásra és újfajta kifejezésmódok elérésére. A kiállítás anyaga azért is ér­dekes és élményteli, mert egy festészeti technikának számos felhasználási módját van lehe­tőségünk megfigyelni, s a ké­pek rendkívül sokfajta művészi megközelítést, látásmódot mu­tatnak. Az erős, élénk színektől a halvány, pasztellfinom árnya­latokon keresztül egészen a monokróm megoldásokig ter­jed a színskála, s találkozha­tunk absztrakt, geometrikus kompozíciókkal, strukturális festészettel, hagyományos fel­fogású tájképekkel, vagy a fi­gurális festészet különféle megközelítéseivel - a hiperrea- lizmustól az elbeszélő jellegű ábrázoláson át az expresszív fi- guralizmusig. A kiállítás február 6-ig te­kinthető meg a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria kiállító- termeiben. Az új tulajdonosról naponta értesülhetnek a Markíza TV 19:55-ös adásából (a sporthírek után) kertibútorok Mai ajánlatunk Több, mint $0 bútorelemet kínálunk Boróka leránt! Boróka szállítjuk KEDVEZMÉNYT MINDEN NAP KIS0RS0LASRA KERÜL EGY VOLVO ___________ EXKLUZÍV TEAK TRÓPUSI MERANTI NEMES BALAU ÉSZAKI BORÓKA ISSaÉÉl RE 1011139

Next

/
Thumbnails
Contents