Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-14 / 10. szám, péntek
Nemesítői trendek a világban - Más szempontokat tartanak fontosnak a nemesítők, mást a termesztők és forgalmazók, valamint a fogyasztók 20 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 14. www.ujszo.com Már létezik folyamatosan virágzó szilva is Se szeri, se száma az új zöldség- és gyümölcsfajtáknak, amelyek az utóbbi időben kerültek ki a világ nemesítőink műhelyeiből. A fő kutatási irányt a gyümölcs esetében a nagy termés, az erős fedőszín, illetve az újdonságok, különlegességek jelentik. ISMERTETŐ Tíz év alatt háromezer új fajta született csak mérsékelt övi gyümölcsökből. Ezek közül a szakértők szerint főként azokra érdemes figyelnünk, amelyek a mi viszonyaink között is jól teljesítenek. Mi kell a fogyasztónak? Más szempontok vezetik a nemesítőt, a termesztőt és másak a fogyasztót - s ezek nem mindig esnek egybe. A nemesítő annak örül, ha fajtája sokáig termesztésben marad, a kereskedő a csomagolást, szállítást, tárolást jól tűrő, sokáig elálló terményeket keresi. A fogyasztó számára pedig a külcsín: a méret és a szín, illetve a belbecs: az ízletesség, a tápérték a legfontosabb, de egyre inkább figyel a vegyszermentességre is. A törpésítés régi nemesítői törekvés, a kifejezetten törpe gyümölcsfák elsősorban a hobbikertészek körében népszerűek. Az olaszok őszibarackja alig több mint félméteres, a rajta termő három-négy gyümölccsel igazi különlegesség. A kanadai Saskatchewan- ban az egyik nemesítési cél a két méter magas meggyfajták létrehozása azért, hogy a fákat télen teljesen betakarja a hó és megvédje a hidegtől. De az ilyen kis fák előnye az is, hogy róluk a ribiszkefélék szüretelésére alkalmas kombájnnal takaríthatják be a termést. Kanadában a hosszú érési idejű gyümölcsök nemesítése áll a középpontban. Már most is létezik olyan cseresznye, amelyik 2-3 héttel a Germersdorfi óriás után érik, de küszöbön áll a szeptemberben szüretelhető fajta megszületése is. A cseresznye esetében nemcsak a későbbi érés, hanem a mind nagyobb gyümölcs is fontos nemesítési cél; az eddigi rekordot az a fajta tartja, amelynek termése akár egy kajszibarack méretét is elérheti. Föltehetjük a kérdést: hol a határ? Az alma, netán a dinnye méretű cseresznyénél? A gyümölcsök esetében fontos nemesítői törekvés a piros hússzín is, amelyet a fogyasztók is előnyben részesítenek, mivel tudják, hogy az ilyen fajtákban több az antpcianin és más antoxidáns hatású színanyag. Ennek megfelelően a piros őszibarackok mellett számos piros körtefajta is született. De nemesítenek már japán szilvát kizárólag abból a célból, hogy gyümölcse minél gazdagabb legyen antioxidánsban. Rokon fajok keresztezése A nemesítőmunka (egyik) legizgalmasabb területe az egymással rokon fajok keresztezése, amelynek nyomán őszibarack és szilva, kajszi és szilva, valamint őszi- és kajszibarack fajhibridek születtek. Ebben az USA jár az élen. Új-Zéland pedig arról nevezetes, hogy létrehozta a gusztusos, sárga húsú, a magok körül pirosán szí- neződő kivit, amelyet kétszeres áron is el lehet adni a piacon. De akad már példa a gyümölcsnemesítésben is a génmódosítás módszerére: egy szilvafajtába nyárfagént vittek be, amitől a szilva folyamatosan virágzik, illetve érleli terméseit. Milyen paradicsomot kíván a piac? A jövő zöldségfajtáinak nemesítése is piacközpontú lett. Egyre fontosabb fogyasztói követelmény az ízletesség és a gazdag béltartalom, a termelők részéről pedig a sokoldalú • ellenálló képesség, a könnyű termeszthetőség. A kereskedők a minél hosszabb pulton tartást követelik, amihez az kell, hogy a zöldség hosszú ideig ne puhuljon meg és a betegség se kezdje ki. A technológia változásával előtérbe került a talaj nélküli termesztésre alkalmas fajták nemesítése, ugyanakkor nagy a termelői igény a könnyen termeszthető, minél kevesebb zöldmunkát igénylő fajták iránt is (például paprikánál, paradicsomnál). Az ellenálló képesség változatlanul fontos cél minden zöldségfélénél. Miután a mediterrán országok egész sora foglalkozik a ce- cei paprika exportcélú téli termesztésével, így nemesítésében lényegében az összes nagy nemesítő cég érdekelt. Európa- szerte egyre keresettebb a korábban csak Dél-Európában ismert kápia paprika, amellyel kapcsolatban megjelent a hajtatásra való alkalmasság igénye is. Ugyanez vonatkozik a fűszerpaprikára is, mivel terjed a fólia alatti termesztése, ahol is a folyton növő fajtákat részesítik előnyben a csokrosokkal szemben. A paradicsom esetében a lisztharmat-ellenállóság, illetve a jobb íz és a nagyobb szárazanyag-tartalom az elsődleges nemesítési cél. Újdonság a különféle biológiailag aktív anyagokra való nemesítés, amivel a paradicsom antioxi- dáns hatását növelik meg. Uborka, dinnye, hagyma, borsó... Európában visszaszorulóban van a sima héjú konzervuborka, előretörtek a szemölcsös fajták. Ki tudja, miért, de nem keresett a fekete héjú görögdinnye a piacon, a vásárlók csak a csíkosban bíznak. Noha a koraiság továbbra is az egyik nemesítési cél, ez azonban már veszít jelentőségéből, miután napjaink globális piacgazdaságában valahonnan bármikor lehet dinnyét szállítani. Érdekes, hogy amíg Nyugat- és Észak-Eu- rópában a kistestű fajtákat keresik, addig Dél-Európában és a Balkánon a 10-15 küós görögdinnye a kedvelt. A dinnye és az uborka termesztése tekintetében egyaránt fontos változás, hogy a korábbi intenzív helyett ma egyre inkább az extenzív művelés dívik, megteremtve az üyen típusú fajták iránti igényt. A fogyasztók számára túlságosan csípős a magyar hagyma, így a nemesítők a mérsékelten csípős, illetve édes fajták előállítására összpontosítanak. A zöldborsó-nemesítésben a nagy cukortartalom és az egyöntetű szem a fő kívánalom, míg szárazbabból a nem fakuló, erőteljes színű terméseket várja a piac. A káposztaféléknél - a különféle kártevőknek, kórokozóknak ellenálló fajtákon túl - kiemelten fontos nemesítési irány lett a miniváltozatok előállítása. A fogyasztó várja a különlegességeket is. Ennek jegyében született meg a világ nemesítői intézeteiben a világossárga, a fehér és a bordó színű „sárgarépa”. De különlegessége okán vált közkedveltté az olaszok fekete káposztája és vörös színű cikóriája - ez utóbbi még ráadásul keserű is. (A Szabad Föld nyomán) Pozsonv január 12-ón Komárom január 12-én Rimaszombat január 12-én Zselíz január 12-én Losonc január 8-án Szeosi január 12-én Kassa január 12-én sárgarépa 0,90 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg 1,20 euró/kg 0,40 euró/kg 0,60-0,65 euró/kg 0,80 euró/kg 0,60 euró/kg petrezselyem 1,50-3 euró/kg 1-1,60 euró/kg 3,10 euró/kg 0,80 euró/kg 1,75 euró/kg 1,30 euró/kg 2,55 euró/kg burgonya 0,80 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg 0,70 euró/kg 0,60 euró/kg 0,55-0,60 euró/kg 0,70 euró/kg 0,49-0,59 euró/kg tojás 0,15-0,20 euró/db 0,10-0,13 euró/db 0,12 euró/db 0,15 euró/db 0,10 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/kg zeller 0,50-1,70 euró/db 0,50 euró/db 1,90 euró/kg 0,80 euró/kg 1,20-1,50 euró/kg 0,60 euró/kg 1,19 euró/kg paprika 2,50-3 euró/kg X 3,10 euró/kg X 2,90 euró/kg 2-2,80 euró/kg 2,40-3,40 euró/kg paradicsom 2-3,50 euró/kg X 3,20 euró/kg X 2,70 euró/kg 2,60 euró/kg 2,35-3,15 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,90/5 euró/kg 0,60-0,80/5-6 euró/kg 0,90/5 euró/kg 0,60/3 euró/kg 0,60-0,80/5,30 euró/kg 0,60/4,50-5,20 euró/kg 0,65-0,99/5,90 euró/kg kel/káposzta 1/0,80 euró/kg 0,60/0,40 euró/kg 1,50/0,60 euró/kg 0,50/x euró/kg 1/0,45-0,50 euró/kg 0,70/0,60 euró/kg 0,90/0,85 euró/kg alma/kört e 1-1,50/2 euró/kg 0,70/x euró/kg 1,20-1,40/2,50 euró/kg 0,70-1/x euró/kg 0,50-1,20/x/kg 0,90/1,30 euró/kg 0,50-1,10/1,75 euró/kg savanyú káposzta 1 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg 0,90 euró/kg x euró/kg 0,69 euró/kg őrölt pirospaprika X 8-10 euró/kg 14 euró/kg 10 euró/kg X X X dióbél/mák/méz 10/5/4-7 euró/kg 10/4/5-7 euró/kg 5-7/3,80/5,20 euró/kg 4,50/4/4 euró/kg 8/x/x 5/3/5 euró/kg 7/6/8-10 euró/kg A tartalomból: • Még mindig megéri külföldön dolgozni? • Adrika csak fényképekről fogja ismerni a bátyját • Ki ez a fiú? Tasnádi Bence a Varró Dániel-Presser Gábor Túl a Maszat-hegyen című produkcióból • Mi a tetánia? Válaszol az ideggyógyász • Lenyűgöző képek Vietnamból Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁJV A 14 karátos auto 9. része Micsoda VAS ARNAP!
