Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-14 / 10. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 14. Kultúra 9 Mától hétfőig öt helyszínen emlékeznek meg a nagy palócról, a magyar anekdota atyjáról KÉPERNYŐ Will Speck és Josh Gordon édeskés érzelemmel teli vígjátéka többet nyújt, mint amit elvárnánk tőle: kockáról kockára képes mindjobban lekötni Mesterséges apacserebere Kortárs szerzőkre is hat Az apajelöltek: Wally (Jason Bateman) és Roland (Patrick Wilson) Nógrád megyében, Bu­dapesten, valamint a nagykürtösi járásban fekvő Szklabonyán is rendeznek megemléke­zéseket Mikszáth Kál­mán születésének 164. évfordulója alkalmából. JUHÁSZ KATALIN Az események már ma elkez­dődtek Pásztón, ahol az író ne­vét viselő helyi gimnáziumban prózamondó versennyel egye- kötött emléknap zajlik. Szintén ma koszorúzzák meg Budapes­ten az író Mikszáth téri szobrát, majd a Petőfi Irodalmi Múze­umban Mikszáth Kálmán fekete városai címmel nyílik kiállítás. Holnap Szklabonyára, az író szülőfalujába zarándokolhat­nak az irodalomkedvelők, ahol a Mikszáth Kálmán Emlékház udvarán álló mellszobor meg­koszorúzásán vehetnek részt. A megemlékezésen Németh Zol­tán, a Bél Mátyás Egyetem taná­ra mond beszédet, ezt követően pedig bemutatják azt a kétnyelvű irodalmi topográfiát, amely a Mikszáth-centenárium alkalmából tavaly jelent meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Mú­zeumának gondozásában. Si­pos Szilvia az író életében sze­repet játszó városokat és telepü­léseket mutatja be a fotókkal gazdagon illusztrált kötetben, amely kereskedelmi forgalom­ban sajnos nem kapható, csu­pán a helyszínen, a pozsonyi székhelyű Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában, vala­mint a budapesti Petőfi Irodal­mi múzeumban férhetnek hoz­zá az érdeklődők. A szlovákiai könyvbemutató számára ideális helyszínnek ígérkezik a szklabonyai ház. „ Az író itt élte át élete legfo­gékonyabb időszakát, itt gyűjtötte össze azt a rengeteg élményt, mely később szinte ki­apadhatatlan forrása lesz írása­inak. E ház, az egykori családi miliő hangulata az a többlet, (Fotó: Palace Pictures) TALLOS1 BELA Ha a néző a Jennifer Aniston- allergiás tüneteket visszaszorí­tó antivakarin szer bevétele után ül be Will Speck és Josh Gordon közös rendezésére, a Sejtcserés támadás című ame­rikai vígjátékra, a kezdeti ellen­érzés dacára azt kezdi észre­venni, hogy nem is annyira fáj ez a film. A Sejtcserés támadás­ra nem szükséges a sorszélre je­gyet váltani, nem jön el az a pil­lanat - mint a legtöbb Aniston- hoz köthető férc esetében -, amikor úgy el lehet hagyni a mozit, hogy nem veszítünk semmit, csak a jegy árát. Ezúttal ugyanis hovatovább haladunk a történettel, annál inkább leköt. Ez főleg annak köszönhető, hogy ebben a filmben a hangsú­lyos szerep nem Anistoné, ha­nem a férfiaké - az apajelölteké. Hét évvel korábban (ilyen szokatlan az indítás, hogy min­den előzmény nélkül feltün­tetik: „hét évvel korábban”) hollywoodi sztereotip helyzet­ből, és főleg nagyon anistono- san (döcögősen és bénáskodva) indul a sztori. A szingli Kassie Larson (az újabb Aniston-vari- áns) pasit nem akar, gyereket azonban igen, ezért elszántan keresi a legideálisabb fizetős donort. Régi barátja, Wally (Ja­son Bateman) felajánlja, hogy ne hagyatkozzon bankból vett anonim mélyhűtött alapanyag­ra, hiszen „kéznél van” ő maga. Kassie mégis elmegy egy meg- termékenyítési donorpartira, ahol kiszúrja Rolandot (Patrick Wilson), s beküldi őt a steril he­lyiségbe. A véletlen úgy hozza, hogy ugyanide betéved a partin jelen lévő Wally is, aki véletle­nül (vagy mégse?) a lefolyóba üríti a Kassie számára tégelybe gyűjtött alapanyagot. Észbe kapva azonban rájön, hogy azt bizony valahogyan pótolnia kell... A film, ami kockáról kockára képes mindjobban lekötni - fő­leg a megszületett gyermek és az apajelöltek közti kapcsolat alakulgatásával - ezután kez­dődik, vagyis hét évvel a mes­terséges megtermékenyítés után folytatódik. Legyen elég annyi, hogy a kiszámítható tör­ténet sok élvezhető epizódot kínál. Többet nyújt, mint amit elvárnánk tőle. Romantikus, vidám, teli van édeskés érze­lemmel. Könnyen emészthető, amihez nagyban hozzájárul a színészi tálalás. Erről Jason Ba­teman és Patrick Wilson mel­lett Juliette Lewis és Jeff Goldblum gondoskodik ki­emelten. emlékezést és koszorúzást a vá­rosi Mikszáth Kálmán Gimnázi­um, Szakközépiskola és Szakis­kola diákjainak közreműködé­sével. Mikszáth Kálmán 1847. ja­nuár 16-án született az akkor még Nógrád megyei Szklabo­nyán. Jogi tanulmányokat foly­tatott, de már ekkor az irodalmi pálya felé kacsintgatott. Később egy balassagyarmati ügyvédi irodában helyezkedett el, ám az első adandó alkalommal a Pesti Hírlap újságírója lett. Bemutat­kozó noveláskötete harminc­négy éves korában jelent meg. A Tót atyafiak azonnal hatalmas szakmai és olvasói sikert ara­tott. Mikszáth írói hírnevét pe­dig végleg megalapozta a kö­vetkező kötet, Ajó palócok. A kisnemesség és a paraszt­ság határvilágából indult, csa­ládjában a nemesi múlt legen­dái éltek, de gyermekkorának környezete a palóc és szlovák parasztság volt. Lélekkel teli, finom, már-már költői hangula­tokkal festi le a paraszti alako­kat, nemegyszer idilli, máskor balladai fényben. De látja a dzsentrivilág hibáit is, szelíden kritizálja ezt a társadalmi osztályt.A gúnyosan bírált ala­kokban is megmutatja a szere­tette méltó vonásokat, de a sze­rette méltóban is láttatja a ne­vetségeset. Ő viszi művészi szintre az anekdota műfaját. Mikszáth Kálmán ma is a legol­vasottabb, legnépzerűbb ma­gyar írók egyike, hatása több kortárs szerzőnél is kimutatha­tó. Felismerte ezt a salgótarjáni Palócfóld Könyvek szerkesztő­je, Mizser Attila is, aki kilenc ismert írótól kérdezte meg, mi jut eszükbe Mikszáth szövegei­ről és személyéről. Az antoló­gia, amelyben Ficsku Pál, Gara- czi László, Grecsó Krisztián, Je­néi László, Kiss Judit Ágnek, Kő- rössi P. József, Parti Nagy Lajos, N. Tóth Anikó és Tóth Krisztina írásai olvashatóak, pár hete je­lent meg Ezek a kedves kis por­tékák - Rezonanciák Mikszáth- ra címmel. Jirí Menzel és Bohumil Hra­bal találkozásából csak jó sül­het ki. A máig legnépszerűbb cseh író sodró lendületű regé­nyét maximális szerkezet- és szöveghűséggel vitte mozivá­szonra az Oscar-díjas rendező, nemzetközi koprodukcióban, Sok pénzből. Ezért a látványra, a kivitelezésre sem lehet pana­szunk. A főhős Jan Díté egy „mélynövésű”, jelentéktelen pikolófiú, aki ugyanazt imádja, mint az urak: a pénzt és a nő­ket. Magasra tör és magasra is jut, szép lassan milliomos szál­lodatulajdonossá küzdi fel ma­gát, miközben szinte perverz örömet érez, ha nagy embere­ket alázhat meg észervétlenül. Aztán jön a háború és a kommunista hatalomátvétel, hősünk elveszíti vagyonát, fizi­kai munkás lesz, mindent elöl­ről kell kezdenie. A legszürreá- lisabb dolgok történnek meg vele, de valahogy mindenben megtalálja a pozitívumot: minden helyzetben igyekszik kiszívni az életnek azt a bizo­nyos velejét. De ebben a tobzó­dásban benne van a huszadik század minden rettenete is: a nácizmusé és a kommunizmu­sé. Menzel a filmes bohózat stí­lusjegyei segítségével teszi azt, amit Hrabal a nyelv eszközei­vel: kíméletlenül kifigurázza az Habzsolják az életet új, német embertípust, vala­mint a szocialista hatalom által egekbe emelt idiótákat. Mind az író, mind a rendező számára a régi békeidők jelentik a szel­lemi, szexuális és kulináris hőskort, amikor csehek és né­metek békésen ettek-ittak egymás mellett az étteremben, ahol a főpincér (Martin Huba remek alakításában) az összes európai nyelven el tud beszél­getni a vendégekkel, akik nem csak a finom ételeket, hanem az életet is habzsolják. Nem véletlen, hogy a regény 1989 előtt nem jelenhetett meg Csehszlovákiában. A film viszont már akkor be­szédtéma volt, amikor Menzel még csak a forgatókönyvön dolgozott: A főszerepre egy bolgár színészt talált, akinek nem koptatták el az arcát cseh filmekben. Ivan Barnev alakítja a fiatal pincért, Oldrich Kaiser pedig az idősebb hőst, a két fi­gura szépen összeér és össze­érik a film végére, ahogy a hra­bali világ is összeforr a menzeli világgal. A szemfülesebb nézők ráadásul Szabó István, szintén Oscar-díjas filmrendezőt is fel­fedezhetik a filmben, egy gaz­dag tőzsdei vállalkozó szere­pében. (juk) Őfelsége pincére voltam, m2, szombat 21.45 (Forrás: filmkultura.hu) Mikszáth Benczúr Gyula festményén (Képarchívum) ami sehol máshol nem található” - tudtuk meg Sipos Szilviától. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának szakem­berei éveken át dolgoztak a ház felújításának megszervezésén, a szükséges anyagi eszközök biztosításán, valamint az oda­bent látható kiállításon. A belső tér kialakításánál például a Mikszáth műveiben található utalásokat használták, ame­lyekben a család egykori ottho­nának képe elevenedik meg. Ugyancsak holnap mutatják be Salgótarjánban a Mikszáth világa - Mikszáth kora című do­kumentumkötetet, hétfőn pe­dig a balassagyarmati Mik- száth-szobornál tartanak meg­Az író szülőháza Szklabonyán (Szekeres Éva felvétele) Terítéken a XX. század

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents