Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-12 / 8. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 12. Közélet 3 A nemzetiségváltás kezdetét jelentheti a szlovák iskola: a gyerek anyja, apja magyar, de szlovákok az osztálytársai, a barátai, a szerelmei Magyar gyereknek magyar iskolában a helye Még mindig él Dél-Szlová- kiában az a tévhit, hogy a szlovák iskolába íratott magyar anyanyelvű gyerekek könnyebben érvényesülnek a társadalomban. A szakemberek szerint ennek éppen az ellenkezője igaz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az érvényesülés kulcsa a tehetség és a szorgalom, ehhez viszont a fejlődő gyereknek szüksége van egy nyelvre, amelyben magabiztosan mozog, amelyet bármilyen helyzetben képes használni. Az anyanyelv az a nyelv, amelyen az iskolai feladatok megoldása közben gondolkodik. Ha ennek a nyelvnek a szerepébe két nyelv kerül (esetünkben a szlovák és a magyar), az nyelvi bizonytalanságot okozhat. Ki érvényesül könnyebben? Gyurgyík László szociológus szerint erről a kérdésről még nem készültek számadatokra fordítható felmérések, így kimutathatatlan, hogy melyik iskola tanulói vitték többre az életben. „De érdemes lenne megnézni, hogyan alakul az iskolákat elhagyók sorsa a későbbiekben” - mondta lapunknak Gyurgyík. Az életben való érvényesülés ugyanakkor szakemberek szerint nagyon sok tényezőtől függ, s csak kisebb részben a nyelvtudástól. Kimutatások szerint például az egyetemre jelentkezők között is a legnagyobb csoportot a diplomás szülők gyerekei alkotják. A továbbtanulásnak, ugyanúgy, mint a későbbi érvényesülésnek is személyiségi, családi, szociális, társadalmi összetevői vannak elsősorban, nem pedig nyelvi oka. A szülő tapasztalata a döntő Azok a szülők, akik szlovák iskolába jártak, gyermeküket nagyrészt már nem íratják magyar iskolába. Ennek több oka is van - meg vannak róla győződve, hogy az ő szüleik is jól döntöttek, amikor őket annak idején szlovák iskolába küldték, másrészt tudják, hogy gyermeküknek nem tudnának annyit segíteni a tanulásban, ha magyar iskolába járna. Arról nem is beszélve, hogy a magyar iskola a magyar kultúrával való kapcsolatot jelenti a gyerek számára, ez pedig azoknál a szülőknél, akik maguk is szlovák iskolába jártak, érthető okokból meggyengült. A nemzetiségváltás kezdete a szlovák iskola Az idén májusban esedékes népszámlálással szintén összefügg az iskolaválasztás. Az említett kapocs, amely a magyar kultúra és a szlovák iskolába íratott gyerek között megszakad (vagy létre sem jön), az asszimilációt segíti elő. „Azok a gyermekek, akik magyar iskolába jártak és a családi hátterük is homogén magyar volt, 97-98 százalékban a későbbiekben is magyarnak vallották magukat” - fejtette ki Gyurgyík. .Amennyiben ugyanilyen családok gyermekei szlovák iskolába jártak, akkor már egyhar- mad részük élete későbbi szakaszában szlovák nemzetiségűnek vallotta magát” - tette hozzá a szociológus. Szlovák iskola, szlovák barátok „Igen nagy a hatása annak, hogy a legérzékenyebb korszakban, a 6-15 éves korban a gyermek milyen iskolába jár” - véli a kutató. Gyurgyík rámutatott, az asszimiláció nem csak a tanítás nyelvének számlájára írható. Sok szülő abban gondolkodik, hogy a gyermeke otthon megfelelő mértékben megtanulta a magyar nyelvet, a szlovák iskolában pedig majd jól megtanul szlovákul. „Nem erről szól a történet. Az iskolába járás a tanuláson kívül legalább olyan mértékben a kapcsolati háló kiépítéséről is szól“ - magyarázza a szakember. Azoknak, akik szlovák iskolába járnak, baráti, és később párkapcsolataik is sokkal nagyobb mértékben irányulnak a szlovák nemzetiség felé. Az említett tényezők eredményeként jön létre a nemzetiségváltás a későbbiek során. Veszélyben a peremvidék 2004 után Szlovákiában ismét emelkedni kezdett - igaz, enyhén - a születések száma, ám a szociológus szerint ez kevésbé vonatkozik a magyar kisebbség által lakott vidékekre. így a dél-szlovákiai iskolák a következő években sem számíthatnak sokkal több elsősre, mint az elmúlt években. Nemegy vidéki iskola már így is létezésének határán mozog, több helyen - elsősorban a szlovák-magyar nyelvhatár közelében - pedig néhány éven belül már az sem tudja majd magyar iskolába íratni gyerekét, aki eredetileg oda akarta, mert nem lesz hová beíratnia, csak a szlovák alapiskola marad. Gyurgyík szerint megfigyelhető, hogy a vegyesebben lakott vidékeken magasabb a gyermeküket szlovák tannyelvű iskolába járatok aránya, mint a tisztább magyar vidékeken. Ez első látásra érthetetlen helyzetet jelent, hiszen egy többségében már szlovák városban vagy községben a gyerekre hamarabb ráragad a szlovák nyelv - és így indokolatlanná válik a szlovák nemtudástól való félelem, mint egy színtiszta magyar faluban, (vps, MSz) Anyuka, apuka külön terheket rak a szlovák iskolába íratott gyerek táskájába (TASR-felvétel VILLÁMINTERJÚ A magyar gyerek nehezen boldogul a szlovák iskolában, ebből kifolyólag az életben is A gyerekek 7,5%-a kerül magyar iskolába Az MKP és a Híd a beiratkozásról Lanstyák István nyelvész, aKomenský Egyetem magyar tanszékének docense Milyen hatással lehet a magyar anyanyelvű, magyar környezetben nevelkedő gyerekre a szlovák iskola? A kutatások és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a gyereknek szüksége van egy stabil nyelvre, és általában véve az a jó, ha ez az ismeretszerzés nyelve. Ha a gyerek magyarul tanul meg beszélni, és szlovák iskolába kerül, az anyanyelve visszafejlődik, a szlovák nyelvtudása viszont - épp a megrendült anyanyelvi alapok miatt - nem tud jól fejlődni. Vannak, akik ezt úgy akarják elkerülni, hogy már óvodáskorú gyermekükkel is felváltva beszélnek otthon magyarul és szlovákul, hogy szokja a gyerek a szlovák nyelvet. Ez gyakran előfordul még olyan, szinte szín- magyarnak mondható településeken is, mint Duna- szerdahely. Jó megoldás ez? így a gyerek a sokkot nyilván megússza, de nyelvi és identitásmegőrzési szempontból ez nem jó. Mi több, az iskolában gyengébb eredményekre számíthat, mint egynyelvű osztálytársai, ha nem a szlovák az erősebb - vagy legalábbis a magyarhoz hasonlóan erős - nyelve. Vagyis a gyereke majdani boldogulását kívánó szülő éppen ellentétes hatást ér el azzal, hogy szlovák iskolába adja őt. Pontosan. Ráadásul a szlovák iskolákban a gyerek egy idő után elkezdi szégyellni magyar anyanyelvét, történelmét, hovatartozását, mert ott mást tanulnak. Baráti kapcsolatai is főleg szlovákokkal vagy az övéhez hasonlóan sérült identitású magyarokkal alakulnak ki. Mi a helyzet azokkal a tantárgyakkal, amelyeket sok diák még anyanyelvén is nehezen tanul, mondjuk a matematika? Ezekben dupla hátránnyal indulhat a magyar diák a szlovák iskolában. A szülőnek úgy tűnhet, hogy gyermeke egész jól tud már szlovákul, de ez sokszor csak úgynevezett felszíni nyelvtudás, nem jelenti azt, hogy a gyerek képes azon a nyelven gondolkodni és értelmi műveleteket végezni. Ilyenkor a szülő megtévesztés áldozata. A gyerek tanulmányi eredményei rosszabbak, mint lehetnének, a gyerek nem boldogul jobban az iskolában, ebből kifolyólag az életben sem. (vps) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szigeti László, az MKP oktatásért felelős alelnö- ke sajtónyilatkozatban mutatott rá, hogy Szlovákiában a magyarok részaránya nagyjából 10 százalék, ám a beiratkozási statisztikák sokkal rosz- szabbak. Az utóbbi években a gyermekek 7-7,5%-át íratják magyar iskolába. „Az önkormányzatok, az egyházak, a civil és vállalkozói szféra együttműködése meghozhatja a beiratkozások várva várt eredményét, miszerint akire számítottunk, az ott van a magyar iskolában” - véli a volt oktatásügyi államtitkár. Ožvald Erzsébet, a Híd oktatásügyi szakértője szerint semmi sem bizonyítja a magyar szülők feltételezését, hogy a szlovák iskola könnyebb boldogulást biztosít. „Egykori tanárként is mondhatom, hogy az anyanyelven szerzett ismeret az, amire a gyerek később is támaszkodhat” - magyarázta Ožvald Erzsébet. Bugár Béla, a Híd elnöke nemrég egy beiratkozással kapcsolatos mondata miatt került kereszttűzbe. Később kijelentette, arra utalt, hogy ha a magyar szülő úgy dönt, gyermekét szlovák iskolába íratja, a döntését tiszteletben kell tartani. Bugár szerint a Híd feladata olyan körülményeket teremteni, hogy a szülők ne érezhessék, a kisebbségi nyelvű oktatásban részesülő fiatalok hátrányban lennének a szlovák iskolába járókkal szemben, (vps, ú)
