Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-11 / 7. szám, kedd

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 11. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Körvonalazódik a szuperbruttó bér Pozsony. Juraj Miškov gazdasági miniszter 2011 derekán szeretne előrukkol­ni az ún. szuperbruttó bér koncepciójával. A szuper­bruttó lényege, hogy a brut­tó bérhez hozzácsapják a munkaadó által a munkavál­laló után elvezetett összeget. „Idén kidolgozzuk az egysé­gesített adó- és járulékrend­szert, ami 2012-től lépne életbe, majd ezt követi a já- rulékbónusz bevezetése” - magyarázta Miškov. (TASR) Jól teljesített a szlovák ipar Pozsony. A szlovák ipar- vállalatok lassan kezdenek ki­lábalni a válságból, amit a kül­földi, elsősorban a németor­szági kereslet növekedésének köszönhetnek. A statisztikai hivatal tegnap közzétett elemzése szerint tavaly no­vemberben 17,3%-kal- nőtt Szlovákia ipari termelése az egy évvel korábbiakhoz ké­pest. A legnagyobb növeke­dést a gépipar érte el, amely 38%-kal javított a teljesítmé­nyén, csaknem a harmadával növelte a gyártását azonban az autóipar és 29%-kal az elektronikaiiparágis. „Az ipar termelése ma már mintegy 5%-kal haladja meg a gazda­sági válságot megelőző idő­szakban, vagyis 2008 első fe­lében mért szintet” - nyilat­kozta Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője sze­rint az ipari termelés növeke­dése az elkövetkező időszak­ban is folytatódik. (TASR) Újra drágul a magyar benzin Budapest. Magyarorszá­gon holnaptól bruttó 3-3 fo­rinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a MOL, s ezzel újabb történel­mi csúcsra nőnek az árak. A mostani emeléssel a benzin átlagára 363-364 forintra nő, a gázolajé pedig 354 forintra nő. Tavaly januárban a 95-ös átlagára még csak 317 forint volt, a gázolajé pedig 297 fo­rint. Az autósok 30 forintos árkülönbséget is tapasztal­hatnak a kutaknál. (MTI) Visszaestek az autóeladások Pozsony. Szlovákiában ta­valy 2004 óta nem látott szint­re csökkentek az autóeladá­sok, mivel a 2009-ben beveze­tett roncsprémium már nem éreztette a hatását. Az elmúlt évben 70 951 személyautót és kis haszonjárművet adtak el, ami több mint az ötödével ke­vesebb az egy évvel korábbi­akhoz képest. A legkelendőbb márka tavaly is a Skoda Auto volt, amely a piac csaknem ötödét tudhatja magáénak, és amelyet a Renault és a Volks­wagen követnek, 7 és 6,9%-os piaci részesedéssel. (SITA) Pozitív szlovák külkermérleg Pozsony. 2010 novembe­rében Szlovákia kivitele elér­te a 4,71 milliárd eurót, ami 20,6%-kal több a 2009 no­vemberi adatnál, és a havi külkereskedelmi többlet 67 millió euróra rúgott. 2010 el­ső 11 hónapjában az export 44,5 milliárd euróra, az im­port 44 milliárd euróra rú­gott, azaz a külkertöbblet el­érte az 527 millió eurót. Banki elemzők szerint tavaly a de­cemberi magasabb import el­lenére Szlovákia külkereske­delmi többlettel zárt. (SITA) AToyota a vezető autógyártó Berlin. Egy német elem­zés szerint tavaly is a japán Toyota-konszern maradt a világ vezető autógyártója. A Toyota fő riválisával, a Gene­ral Motorsszal (GM), vala­mint a 3. helyezett Volkswa­gennel szemben őrizte meg vezető helyét 2010-ben. A Toyota tavalyi értékesítését 8,4 millióra becsülték, a GM 8,2 millió, a Volkswagen 7,1 •millió járművet értékesített. A 4. helyen tavaly a Renault- Nissan csoport állt (6,7 mil­lió darabbal), az 5. Hyundai- KIA 5,7 millióval. (MTI) MAI VALUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8318 Lengyel zloty 3,9047 Cseh korona 24,648 Magyar forint 280,42 Horvát kuna 7,4023 Román lej 4,2638 Japán jen 107,17 Svájci frank 1,2459 Kanadai dollár 1,2850 USA-dollár 1,2903 VÉTEL ­iLADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,34-1,26 25,32-23,85 289,15-264,25 OTP Bank 1,34-1,26 25,31-23,88 285,07-268,95 Postabank 1,35-1,25 25,44-23,72­Szí. Takarékpénztár 1,34-1,25 25,25-23,85 289,36-264,44 Tatra banka 1,33-1,26 25,22-23,94 287,81-265,93 Dexia banka ' 1,33-1,26 25,20-23,93 284,48-270,06 Általános Hitelbank 1,33-1,27 25,23-23,83 288,52-263,68 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A dioxinnal kapcsolatos fejleményekek felizzítják Németországban a vitát a fogyasztóvédelemről Drága mulatság az olcsó élelem Vajon dioxinmentes tojást veszek? (Ján Krošlák felvétele) Berlin. Tíz éven belül már az ötödik élelmiszerbot­ránytól hangos Német­ország, az első nagy fel­hördülést a BSE-járvány kitörése váltotta ki 2000 végén, most pedig itt a rákkeltő dioxin, amellyel hónapokon át mintegy 150 ezer tonna takar­mányt szennyeztek- a je­lek szerint tudatosan - egy észak-németországi tápkeverő üzemben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az újabb, dioxinnal kapcsola­tos eredmények felizzítják a Németországban kialakult vitát a fogyasztóvédelemről - a szennyezett tojás ügyében már a szövetségi kormányzat hatás­köre is szóba került. A Food- watch fogyasztóvédelmi szer­vezet súlyos mulasztásokat és a tápszer-ipar érdekeinek egyol­dalú kiszolgálását veti a kor­mány szemére. A kormány nem akarja a német hústermékek exportját veszélyeztetni, ezért nem áll érdekében, hogy a ta­karmány-ipart nagyobb terhek­kel sújtsa - hangoztatta Thilo Bode, a Foodwatch vezetője a DPA hírügynökségnek nyilat­kozva. Közben Ilse Aigner, a szövetségi földművelésügyi miniszter jelezte: még nem lát­ható az élelmiszereket sújtó di- oxinfertőzés vége. „Túlságosan korai lenne a figyelmeztetés ál­talános visszavonása” - han­goztatta Aigner. A miniszter emellett hangsúlyozta, hogy az eset okozóinak meg kell téríte­niük a károkat. Szigorúbb ellenőrzéseket! A Foodwatch szerint túl ke­vés állami szerv ellenőrzi a Németországban működő 1700 tápszerüzemet. A szerve­zet azt követeli, hogy minden gyártó minden adalékot köte­lezően vizsgáljon be dioxinra, az eredményt dokumentálja, és a hatóságokat kötelezően érte­sítse a határérték túllépése ese­tén. A kérés hátterében az áll, hogy korábbi hírek szerint a szennyezés elterjedésében érintett egyik cég már hóna­pokkal ezelőtt felfedezte a dio- xint a termékeiben, de az erről szóló vizsgálati jelentést nem osztotta meg a hatóságokkal. Tíz éven belül ez az ötödik élelmiszerbotrány Németor­szágban, az első nagy felhördü­lést a BSE-járvány kitörése vál­totta ki 2000 végén. A BSE-jár- ványt á fáradt olajjal szennye­zett takarmány, a hormont tar­talmazó gyógyszergyári hulla­dék követte, illetve a nitrofen kimutatása az állatok hizlalá­sára szolgáló tápokban. A mos­tani dioxinos tápból szinte az összes német tartomány állat- tenyésztőinek jutott - állatai­kon keresztül pedig a fogyasz­tóknak is. Annak okát, hogy szinte kétévente derül fény ld- sebb-nagyobb visszaélésekre az élelmiszeriparban, a megfi­gyelők két tényezőben látják. Az egyik, hogy a mezőgazdaság - és azon belül az élelmiszer­ágazat - az utóbbi évtizedek­ben iparszerűvé vált, nagymér­tékben koncentrálódott és glo­balizálódott. Az ágazatot nap­jainkban néhány óriáskonszem irányítja, a terjesztést és be­szerzést a Föld szinte minden pontját behálózó vállalatok végzik bonyolult szállítási struktúrákon keresztül. A modernizáció átka A boltok, szupermarketek polcaira kerülő élelmiszerek túlnyomó hányadát az iparszerű gazdaságok állítják elő. Ezek tulajdonosai az emlí­tett nagy konszernekkel, illetve azok valamelyik leányvállala­tával állnak szerződéses vi­szonyban. Tőlük szerzik be a ta­karmányt, amelynek összetéte­léről azonban fogalmuk sincs. A termékeiket - hús, tej, sajt, tojás - vásárló fogyasztóknak pedig még kevésbé lehet fogalmuk ar­ról, mit is esznek voltaképpen. Az iparszerű állattenyésztés ve­lejárója a haszonállatok életcik­lusának drámai lerövidülése. 1960-ban egy csibének két és fél hónapnyi ideje volt arra, hogy elérje a bojlercsirke vágósúlyát, az 1500 grammot. Ma viszont mindössze 35 nap kell ugyan­ehhez. Tisztán gazdasági szem­pontból az állattenyésztők is profitálnak a takarmányága­zatban végbement koncentrá­cióból, hiszen minél nagyobb mennyiségben állítanak elő va­lamit, annál kedvezőbb lesz annak az ára. Ez utóbbi pedig rendkívül fontos a gazdáknak: a beszerzési ártól függ ugyanis, hogy egy adott farm nyereség­gel vagy veszteséggel működik. Márpedig a baromfiágazatban a takarmány teszi ki a termelési költségek mintegy felét. Ezért is nem feszegeti az állatte­nyésztők túlnyomó többsége a vásárolt tápkeverék összetéte­lét. A lényeg az alacsony ár. Fétissé vált az alacsony ár Ezzel el is érkeztünk a vissza­élések másik okához: az élelmi­szerek ára ugyanis a fogyasztók szemében is jóformán fétissé vált. Mottó: minél olcsóbb va­lami, annál jobb, annál inkább veszünk belőle. Szinte hihetet­len, de a német lakosság, amely például személyautók esetében kellő gyanakvással, sőt megve­téssel figyeli a piacon felbukka­nó „roppant jutányos” árú, azaz a kategória árfekvéséhez képest 20-30%-kal kevesebb pénzbe kerülő modelleket, hanyatt- homlok rohan a szupermarket­be, ha ott „rendkívüli akció” ke­retében 2,50 euróért kínálják a sertéshús kilóját. A normál ár, a hús fajtájától függően, 4,50 és 8 euró között mozog. „Az ilyen akciókban mindig büdös valami” - fogalmazott Vincent Klink, egy 61 éves mes­terszakács, aki rendszeresen fő- zőcskézik prominens személyi­ségek társaságában az ARD te­levízió műsoraiban. Klink sze­rint az efféle „rendkívüli akciók” olyanok, mintha egy autószerviz 15 euróért kínálna téli gumit keréktárcsával együtt. „Ebben az ágazatban iszonyúan sok pénz forog, és ahol sok a pénz és nagy a nyere­ség, ott mindig felbukkannak lobbisták és bűnözők” - han­goztatta Klink. Ráadásul a mos­tani élelmiszerbotrány rámuta­tott az európai uniós jogszabá­lyok hiányosságaira - mivel je­lenleg elegendő, ha a terméken a „Made in EU” lógó szerepel, ami szinte lehetetlenné teszi a beazonosítást. (MTI, TASR) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. január 9-től) Bank 7 nao 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossá­gi folyó számla ČS0B 0,05 0,100,15 0,150,35 0,500,70 1,20-3,00 1,60-1,80 0,150,80 Prívatbanka 0,50 0,70 1,10 2,10-2,30 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,00 3,10 0,000,20 Komerční b. 0,01-0,01 0,01-0,15 0,01-0,35 0,01-0,50 0,01-0,80 0,05-0,10 Volksbank 0,00-0,50 0,00-0,70 0,00-1,10 0,00-1,70 0,00-2,10 0,00-0,10 UniCredit Bank 0,200,30 0,400,50 0,600,80 0,80-1,00 2,30-2,50 0,000,05 Dexia banka 0,100,20 0,400,50 0,90-1,00 1,20-1,30 1,60-1,70 0,05 Tatra banka 0,05 0,100,20 0,500,60 0,90-1,00 1,30-1,40 1,80 0,100,50 0,100,30 Slovenská sporiteľňa 0,15 0,300,35 0,90-1,00 1,20-1,30 1,651,75 Všeobecná úverová banka 0,05 0,10-0,20 0,25-0,40 0,550,70 1,00-1,20 1,70-1,80 0,106,00 Poštová banka 0,150,25 0,30-0,50 0,65-0,80 2,70 3,10 0,010,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. január 9-től) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap .9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmon­dási idő nélkül Privatbank 0,70 1,10­1,30­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 Volksbank 0,40 0,70­1,10­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,20­1,30­1,35 0,01 Dexia banka 0,20 0,50 0,50 0,60­0,75 0,10 Tatra banka­­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa _ " " 0,10-2,20­­0,10 Všeobecná úverová banka 0,30 0,60 1,00 1,00 0,10

Next

/
Thumbnails
Contents