Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-10 / 6. szám, hétfő
LELKI TŰKOR ■ 2011. JANUAR 10 16 EGÉSZSÉG ■ www.ujszo.com A TERMESZETGYOGYASZ VÁLASZOL Valami szorítja a torkomat Jelige: Pánikbetegség. „2007 decemberében a munkahelyemre készültem, s mielőtt bementem volna a gyárba, rosszullét jött rám. Azóta légzési panaszaim vannak, fáj a fejem, ha valahova mennem kell. Sokszor nem merek elindulni, mert félek, hogy rosszul leszek. Valami folyton szorítja a torkomat. Több orvosnál is voltam, valamikor szinte naponta mentő volt nálam, az eredményeim jók lettek. Jelenlegi párom sokat segített nekem, most már el merek menni bárhová. Egyvalami azonban nem szűnt meg: úgy érzem, mintha valami szorítaná a torkomat, és ez nem akar elmúlni. Mit tegyek, hogy kikerüljek a pánikbetegségbólľ Kedves olvasónk, az ön pánik- betegsége lelki eredetű. A lelket viszont nem lehet gyógyszerekkel gyógyítani. Bocsánatot kérek, de erre egy cikkben nehéz tanácsot adni. Olyan jelenségről van szó, amelyet személyes találkozáskor lehet csak megbeszélni. Azt írja, hogy a jelenlegi párja sokat segített. Jó lenne tudni, miben? Talán férjnél volt, de most mással él? Pánikbetegsége talán azért alakult ki, mert mást csinál a teste, mint amire szüksége lenne a lelkének. Ezek azok a dolgok, amelyek miatt egy cikkben nem lehet megoldani az ön gondjait. Ha megírta volna a telefonszámát, máris rákérdeztem volna életének egyes mozzanataira, hogy megtaláljuk a megoldást, így viszont nehéz. Még a címét sem írta le, hogy tudnék önnek írni. Szeretettel várom hívását. Év eleji gondolatok egészségről, betegségről Talán meghökkentő állítás, de igaz: az egészséges ember nem feltétlenül teljesen „tünetmentes”. A kor előrehaladásával a test kopik, lassan-lassan elhasználódik. Ez terme szetes folyamat, hiába is lázadozunk ellene. Magatartásunk érzelmi és gondolati szinten fenntartja harmóniánkat: utolsó napunkig elfogadható létminőséget biztosít. máskülönben oly fájdalmasnak tűnő horzsolások, zúzódások kínja nem is tudatosul. Mindannyian átéltünk már ehhez hasonló élméz „ember-gép” működtetése érdekében a szervezet sok rendszere dolgozik ösz- szehangoltan a nap 24 órájában. A csontrendszer, mint vázszerkezet erős alapot biztosít a mozgató izmoknak. Szív- és érrendszerünk a nyirokkeringéssel kiegészülve táplálja és oxigénnel látja el összes sejtünket. Külön rendszer felelős azért, hogy a kórokozók támadását kivédje, egy másik pedig a tápanyagfelvételt, emésztést, sa- lakanyag-kibocsátást vezényli, így az egész egy jól szervezett hadsereg képét mutatja, melynek vezérlő tábornoka az agy. Koponyánk főparancsnokságára fiit be testünk minden jelentése, és ez a koordinációs központ elemez, dönt és küld új utasításokat a másodperc tört része alatt a szükséges irányba. Egészen csodálatos, hogy ennek ellenére mégsem agyunk a legfőbb főnök! Tevékenysége ugyanis érzelmeink és gondolataink állandó befolyása alatt áll. Bénító gyász, szerelmi bánat elszenvedése közben lefogyhat testünk. Gyötrő gondok, heves és állandósult gyűlölködő gondolatok mintegy parancsot adnak szervi betegségek létrejöttére. A réten heverve egy keményebb fűszál kellemetlen nyomását is érzékeljük, ám ha égő házból mentjük életünket, akkor a A koncentrált pszichés és mentális energianyaláb fókuszálása tehát befolyásolja agyunk működését, és ezáltal hatást gyakorol szervezetünkre. Ezért lehetséges például hipnózisban, zsibbasztószer nélkül fogat húzni, vagy gyors sebgyógyulást előidézni. Jól ismert az úgynevezett placebó-hatás is, amikor a beteggel egy semmiféle hatóanyagot nem tartalmazó, de hiteles formájú tablettát nyeletnek le, és a panaszai mégis megszűnnek! Miért? Mert úgy tudja, azt gondolja, hogy az használ! Hát nem érdekes? Itt a hit általi gyógyulás tudományosan vizsgált, valós esetével szembesülhetünk. A 90-es években már egyre nagyobb területeket hódított meg orvosi körökben a neuro- pszicho-immunológia, ami három részterület együttműködéséből jött létre, fe: Azt tanulmányozza, hogy bizonyos gondolatok elültetése a páciensben milyen elváltozásokat okoz az idegrendszerében, az érzelemvilágában és a testi működésében, a gyógyulás elősegítése érdekében. Láthatjuk az eddigiekből, hogy testi betegségeinket szándékosan, vagy ön- tudatlanul, de mindenféleképpen mi magunk idézzük elő pusztító érzelmekkel és negatív gondolkodással. Sajnos, sok ember nem hisz a kimondott szó teremtő erejében! Ezért hallhatjuk oly gyakran az ilyesféle mondatokat: „Belepusztulok ebbe a helyzetbe! Infarktust kapok tőle! Eldobom az agyam! Mindjárt megőrülök! A gondolatától is viszketek!” stb. A szervezet pedig bizony, szép lassan, de feltétlenül teljesíti mindazt, amire megkérik. Ezért fontos a helyes táplálkozás mellett a test, a szív és a tudat állandó méregtelenítése is... (napidoktor) TUDOMÁNY Olvashatunk az álmokban? E lérhető távolságba került az álmok olvasása. Amerikai kutatók úgy vélik, hogy a jövőben képesek lesznek elektronikusan felvenni és értelmezni az álmokat. Sikerült ugyanis kifejleszteniük egy rendszert, amely regisztrálja a magasabb szintű agyműködést. Moran Cerf, a kutatás vezetője úgy fogalmazott a BBC hírportálja (www.bbc.co.uk) szerint, hogy olvasni szeretnének az emberek álmaiban, és ezáltal megérteni, hogyan és miért álmodunk. A projekt célja egy olyan rendszer kifejlesztése, amely lehetővé tenné a pszichológusok számára pácienseik álomemlékeinek ellenőrzését agyműködésük elektronikus leképezésével. Cerfnek és csapatának tervei azon alapulnak, hogy kutatásuk során sikerült fogalmakhoz egyes idegsejteket társítaniuk. Amikor például a vizsgált alany Marilyn Monroe-ra gondolt, egy bizonyos idegsejt villant fel. Tárgyak és fogalmak felmutatásával a kutatóknak egy sor idegsejt „jelentését” sikerült megfejteniük, és minden egyes alany esetében egy- egy adatbázist* felépíteniük - eredményeiket a Nature című folyóiratban publikálták. Az egyes agysejtek felvillanásával a kutatók Cerf szerint képesek voltak „olvasni az alanyok agyában”. Ezen egyszerű megfigyeléstől persze még hosszú utat kell megtenni az „álomfogó” létrehozásáig, de a lehetőség megvan rá. A következő lépés, hogy alvás közben monitorozzák az alanyok agyműködését. Az egyik kihívás egy megfelelően átfogó fogalom-idegsejt párokról alkotott adatbázis létrehozása. Elméletileg ez lehetséges, például az agy megfigyelésével filmnézés közben. A másik nehézség a szükséges technológia elérése. Egyelőre ehhez sebészeti úton az agyba beültetett elektródák szükségesek — jelen kutatás alanyainál ez a követelmény azért teljesült, mert szélütéssel kezelték őket. Cerf szerint a szenzoros technológia olyan iramban fejlődik, hogy sebészeti beavatkozás nélkül is lehetővé válik a jövőben az. (MTI) Dr. Nagy Géza természetgyógyász
