Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-03 / 1. szám, hétfő

14 EGÉSZSÉG EGESZSEG ■ 2011. JANUAR 3. www.ujszo.com Testi panaszokat is kiválthat a téli depresszió Már 3500 évvel ezelőtt az egyiptomi pa­piruszokon is feljegyzéseket találtak, ami egyértelműen összefüggésbe hozza a ter­mészet változásait az egészség és a betegség állapotával. Ez nemcsak az emberek eseté­ben figyelhető meg, hanem az állatvilágban is ugyanúgy jelen van. M ár több ezer év­vel ezelőtt őse­ink is rászorul­tak a téli hangu- latjavítókra. Ezeket elsősorban a közösségi ri­tuálék alkalmával gyakorolták. Csoportosan, vidám táncos kö­zös programok segítségével emel­ték szervezetük boldogságszint­jét, de tovább fokozták az él­ményt ■ különféle hangulatjavító növények rendszeres alkalmazá­sával. Lassú hangulatvesztés Szakembertől kérjen segítséget, ha legalább két héten keresztül rossz a kedve, indokolatlanul fáradt, szomorú, esetleg étvágy­talan! Ma már több helyen is foglal­koznak a téli depresszióval, és különféle vizsgálatokkal mutat­ták ki, hogy a nyári napfordulót követően megkezdődik a lassú hangulatvesztés. Ennek az állapotnak a mély­pontja a téli időszakra esik, amikor is a napfényszegény időszakok a meghatározóak. Az egyre rövidebb nappalok, a szürke borongós időszakok, a tartósan hideg időjárás kisebb- nagyobb mértékben okoznak rossz kedvet, hosszan tartó fá radtságot, depressziót. Genetikai hajlam vagy környezeti hatás ? Egy-egy betegség gyak ran halmozódik egyes családokban. A szak­értők szerint létezik rá genetikai érzé­kenység, amit kü­lönböző környezeti tényezők (stressz, testi betegség) fo­kozhatnak. A téli depresszió tipi­kus tünetei közé tar­tozik a megnövekedett étvágy is. Fokozottan kívánjuk ilyenkor a csokoládét, a szén­hidrátokban gazdag élelmisze­reket. Gyakran fordul elő, hogy a téli depresszióban szenvedő páci­ensek napközben is állandóan ál­mosak, s ehhez az állapothoz hir­telen és erőteljes súlygyarapodás is párosuhat. A téli depressziót jól lehet kezelni. A panaszokat ugyanis a melatonin hormon túlzott jelenléte okozza, ami a fényhiánynak köszönhető. A fényterápia hatására a melatonin szintje normalizálható, és meg- szűntethetők a tünetek. Szín- és fényterápiával javíthatunk panaszainkon Sajnos civilizált kultúránk nagy­mértékben járul hozzá ehhez a szezonális betegséghez. A téli időszakban az ébren töltött órák­ból egyre kevesebb időt töltünk a szabadban, a nap nagy részében mes­terséges fényviszo­nyok között vagyunk. A sze­zonális depresszióban szenvedők körében megfi­gyelhető, hogy már egyre fiata­labbak körében tapasztalható. Nem ritka a 10—12 éves korosz­tályban sem, ami azért veszélyes, mert az állandó fáradtság hátrál­tatja őket mindennapi életük­ben, nem tudnak eleget tenni az iskolai követelményeknek, a fo­lyamatos kihívásoknak. A fény energetizáló, hangulatja­vító hatását már régen felismer­ték, és napjainkban is hatéko­nyan használjuk a mindennapok­ban nem csak a fényhiányos tü­netek enyhítésére, hanem egyéb betegségek kezelésében is. Otthonunkban is tehetünk han­gulatunk javításáért, piros és na­rancsszínű gyertyákkal máris jobb kedélyállapotot varázsolha­tunk magunknak. Okai és tünetei A fényterápiás kezelések pozitív megoldást jelenthetnek a téli de­pressziós panaszokkal küzdők- (MeteoKlinika.hu) nek. Az időjárás negatív hatásai az egyén időjárás-érzékenységé­nek mértékében jelennek meg. Az időjárás változásának külön­féle formái más-más befolyással vannak a szervezetünkre. Az új időjárási helyzet következtében létrejövő reakciók lehetnek mű­ködési zavarok, de betegséget ki­váltó jellegűek is. Vannak embe­rek, akik az ilyen meteorogén hatásokra különösen érzékenyek és vannak, akik egyáltalán nem. A fényterápia a hideg- és melegfront okozta egészségi pa­naszok kezelésében is jól alkal­mazható. SZEREPET TATSZIK A KOLLEKTIV FELELEM VAGY UNDOR KIALAKULASABAN Az érzelmi fertőzés az ember sajátja A z emocionális fertő­zés az, amikor a töb­biekéhez hasonló és általuk befolyásolt érzelmeket „kapunk el” és teszünk magunkévá. A jelenség magyarázata, hogy az ember automatikusan utánozza mások arckifejezéseit, hanglejté­sét, testtartását és mozdulatait, és ennek következményeképpen ér­zelmileg is azonosul vele. Más megfogalmazásban: olyan folya­matról van szó, amely során egy személy vagy egy csoport egy má­sik személy vagy csoport érzéseit vagy viselkedését tudatosan vagy tudattalanul befolyásolja. Ez a jelenség játszik szerepet a tö­megpszichózisban, a kollektív fé­lelemben vagy undorban, de ki­sebb csoportoknál is megfigyel­hető, például munkatársak vagy iskolai közösségek életében. Úgy tűnik, az ember sajátja, hogy átvigye hangulatát az őt körülve- vőkre. Az érzelmi fertőzésnek és az empátiának azonban különös a viszonya, csak látszatra azono­sak. Erich Fromm szerint az em­pátiához autonómia szükséges, ez viszont éppen hogy nem játszik szerepet a ragályos érzelmeknél. Az érzelmek átvitelét különféle helyzetekben és környezetekben tanulmányozzák a szakemberek, a kutatás két fő területe a társadalmi és a pszichés okok vizsgálata. A tudatos megismeréstől eltérően az érzelmi fertőzés inkább auto­matikus. Főként a nem verbális kommunikáción alapul, bár ki­mutatták, hogy telekommuniká­ció útján is kialakulhat, például az egymással e-mailben vagy cha- ten érintkezők körében is. Az egyik uralkodó nézet szerint az érzelmi fertőzés primitív, auto­matikus és tudattalan viselkedés, a másik szerint viszont, amely a társadalmi összehasonlító elméle­tekből indul ki, az érzelmi fertő­zéshez sokkal több tudatos erőfe­szítés szükséges. Az emberek különféleképpen re­agálnak a pozitív és a negatív in­gerekre - a negatív események erősebb és gyorsabb emocionális viselkedést váltanak ki belőlük, mint a semleges vagy a pozitív események. így tehát a kellemet­len érzések nagyobb valószínű­séggel ragályosak, mint a kelle­mesek. Az evolúcióelmélet szerint mi­vel az érzelmek segítik az em­bert a társadalmi helyzetekhez való alkalmazkodásban, érthe­tő, hogy az egyik ember érzései hatással vannak a másikra. Épp úgy, mint ahogy a nyájban élő állatok profitálnak abból, hogy gyorsan megkapják az üzenete­ket a kockázatokról és a jutal­makról, a ragályos érzelmek te­szik, hogy az emberek képesek csoportokban tevékenykedni, betartani a társadalmi szabályo­kat vagy például harmonikusan együttműködni egy erős szö­vetségessel. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents