Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-10 / 6. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 10. Vélemény És háttér 5- Teli tankkal a dupláját éri a kocsink. (Peter Gossányi karikatúrája) A Charta 77 mozgalom szóvivője volt, három évre börtönbe küldték Elhunyt Jirí Dientsbier TALLÓZÓ Orbánról, józanul Magyarországról józanul és kritikusan címmel közöl jegyzetet Orbán Viktor politikájáról Bohumil Doležal neves cseh közíró, politológus a Reflex hetilapban. Két, a lapban korábban megjelent, a magyar miniszterelnök politikáját ellentétes szemszögből vizsgáló íráshoz fűz megjegyzéseket. Az egyik írás - szerzője Miroslav Cvrček- a magyarokról és a Magyarországról alkotott cseh sztereotípiák rabja. A másik írás szerzője, Petr Sokol a magyar jobboldal nagymértékű győzelme kapcsán lelkendezik. „A győzelem (s erről a Fidesz nem tehet) problematikus: túlnyerte magát. Ha egy párt alkotmányos többséget szerez, az a törékeny demokráciával rendelkező államokban baleset. A Fidesz ebben a helyzetben szívesen enged a hatalommal való visszaélés kísértésének; aki csak átfutotta az új médiatörvényben azt a részt, hogy miként választják meg a Médiatanács vezető képviselőit, megdöbbenti egyebek között az, hogy kinevezésük a kormányfő, illetve az alkotmányos többség által kilenc évre szól, miközben sem a miniszterelnöki tisztség, sem az alkotmányos többség nem kilenc évre szól. Sajnálom, de ez visszaélés a politikai győzelemmel” - állapítja meg Doležal. „Meggyőződésem, hogy szomszédainkat tárgyilagosan és kritikusan kell szemlélnünk, de mindenféle felfuvalkodottság, magasabbrendűségi érzés nélkül. A közös régió közös érdeke, hogy a stabüitás érdekében barátság és kritika egyszerre legyen jelen” - zárja eszmefuttatását a cseh politológus. (MTI) 73 éves korában szombaton Prágában meghalt Jirí Dientsbier, az 1989-es rendszerváltás utáni első csehszlovák külügyminiszter . KOKES JÁNOS Az egykori újságíróból, majd ellenzéki aktivistából lett politikus azzal vált híressé, hogy minisztersége idején bontották le a vasfüggönyt Csehszlovákia és Németország között, illetve akkor hagyta el a szovjet hadsereg Csehszlovákiát. Dienstbier 1990 és 1992 között irányította a csehszlovák szövetségi diplomáciát. A Cseh Szociáldemokrata Párt színeiben 2008-ban még szenátori bársonyszéket szerzett. Dientsbierhosszan tartó súlyos betegség után hunyt el a prágai Vinohrady kórházban. Jirí Dienstbier a hatvanas évek közepén a csehszlovák köz- szolgálati rádió nyugat-európai, közel-keleti majd amerikai tudósítójaként vált ismertté. Miután elítélte Csehszlovákia 1968-as lerohanását a Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei által, kizárták a kommunista pártból, és újságírói munkát nem folytathatott. Az elsők között írta alá 1977 elején a Charta 77 ellenzéki felhívást, s hosszabb, ideig a mozgalom szóvivője volt. Ellenzéki tevékenységéért - a szocialista köztársaság rendjének felforgatására irányuló tevékenység címén - három év börtönbüntetésre ítélték. A bársonyos forradalom után a szövetségi kormány tagja lett, majd Václav Havel államfő személyes tanácsadója volt. A kilencvenes évek második felében az ENSZ emberi jogi megbízottjaként működött a volt Jugoszlávia területén. Az ezredforduló után neve cseh államfőjelöltként is felmerült. Jirí Dientsbier a rendszerváltás utáni csehszlovák politika egyik meghatározó és fontos személyisége volt. Vasfüggönybontás 1989. december 17-én Alois A/lock (balra) osztrák külügyminiszterrel (ČTK-felvétel) JEGYZET „We fucked it up” JUHÁSZ KATALIN Ezt a mondatot nem is kell lefordítani. A prűdebb körökben csak „f- szóként” emlegetett ige már az itteni gyerekek angol szókin- csénekis része, és eredetijelen- tésén felül is sok mindent kifejezhet, csakúgy, mint magyar megfelelője. Atársadalmak „fejlődése” során tompult az éle, ami húsz éve még trágárnak minősült, ma csupán közönséges, további húsz év múl- va pedig már fel sem tűnik senkinek. Ez történt például a „hülye” szóval: megszoktuk, használjuk, szinonimákkal ritkán helyettesítjük. Az f-szó esetében azonban még nem tartunk itt, ezért bizonyos helyzetekben nem használjuk. Kerülendő például akkor, ha egycsúcspolitikusújságíróval beszélget. Mert az újságíró bizonylecsap a politikus szájából oly egzotikusán hangzó szóra, aztán az illető magyarázkodhat, hogy mire értette. E rövidke mondatnakugyanis nincs határozott tárgya, kell hozzá ismerni a szövegkontextust, és ha két téma érintését követően hangzik el, bizony nem tudni, melyikre vonatkozik, azaz mit is „körtünkéi”. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter esett ebbe a hibába azon a vacsorán, amelyet a magyar EU-elnökség kapcsán Budapestre érkezett újságíróknak adtak. Ilyenkor a politikusok igyekeznek emberibb arcukat mutatni, lazábbak, barátkozóbbak a külföldi sajtó képviselőivel. A tekintélyes The Economist újságírója ad- dig-addig „barátkozott” a miniszterrel az Európa-szerte kritizált médiatörvényről csevegve, míg aztán a desszertbornál Fellegiből kibuggyant a fenti mondat. Amely persze megjelent a brit hetilapban - bár a kommentátor nem írta le a miniszter nevét. A kérdés va- lahogyúgyhangzott,hogyha a törvény tényleg olyan jó, amilyennek a miniszter tartja, miért bírálja azttöbb európai ország kormánya. A válasz pedig az ominózus mondattal végződött. Fellegi a megjelenést követően felhívta az újságírót, és elmagyarázta, hogy ő nem a médiatörvény tartalmára, hanem annakkommunikációjá- ra értette, amit mondott. A lap elfogadta a miniszter magyarázatát, sőthozzátették, hogy a tokaji desszertbor említésével még véletlenül sem arra céloztak, hogy a miniszter nem voltteljesenjózanabeszélge- tés idején. Érdemes egyébként rákeresni erre a rendkívül ügyes cikkre, mert a lap a félreértés eloszlatásának ürügyén még egyet rúg a labdába. „Egy kevésbé elsöprő erejű törvény, amely nem próbálja meguralni atévéket, rádiókat, nyomtatott és online médiumokat, talán nem keltette volna azt az érzést, hogy a kormány a média befolyásolására törekszik.” Vagyis szerintük nem a rossz kommunikáció miatt tört ki a nemzetközibot- rány a törvény kapcsán... KOMMENTAR Küzdelem a Titanicon S1DÓ H. ZOLTÁN Az eurót használó uniós országok kicsit úgy van- nakaközösfizetőeszközhasználatátlehetővé tevő feltételek teljesítésével, mint Schmitt Pál a magyar helyesírással: beszélnek róla, fontosnak tartják, csak éppennem tudnaknekimegfelelni. A közös európai fizetőeszköznek megvannak a maga előnyei, de az eurót nem kellene mindenáron megmenteni-véli Iveta Radičová. A miniszterelnök szerint az eurót nem lehet védőhálóval megmenteni, csakis a tag- országokgazdaságánaktalpraállításával-ehhez pedig elkerülhetetlenek a népszerűtlen reformok, amikhez sok esetben nincs meg a politikai mersz. Decemberben Richard Sulik, a parlament elnöke vetette fel egy B-terv, azaz a koronára való visszatérés vészforgatókönyvének kidolgozását. Akkor gyorsan lehurrogták, mondván, magánvéleményével ne riogassa a mindig eleve ideges befektetőket, pénzpiacokat. A Hospodárske noviny gyorsan kiszámolta, hogy a visszaállás legalább 200 millió eurót emésztene fel, azaz koronában számolva 6,025 milliárdot. Emellett a pánikszerűen újra kibocsátandó korona árfolyama automatikusan mintegy 10-15%-otgyengülneakorábbi-véglegesnekszánt-koro- na/euró árfolyamhoz viszonyítva, ami alaposan megdobná a banki hiteltvisszafizetőkhavi törlesztőrészleteit. Ivan Šramko, a SzlovákNemzeti Bankkorábbi elnöke megjegyezte, a közelmúltban kétszer is pénznemet cseréltünk, vagyis az átállás technikai részlete nem okozna gondot. Aprobléma gyökere, hogy az eurózóna esetleges szétesése magát az Európai Uniót rengetné meg alapjaiban. Amegoldás kulcsa a német-francia tandem kezében van. Ha esetleg az unió e két kulcsfontosságú állama látja úgy, hogy a 750 milliárd euróból emelt pénzügyi védelmi fal sem képes megállítani további államok összeomlását, továbbá a közös fizetőeszközből eredő előnyök már eltörpülnek az euró védelmében megtett fáradozások mellett, akkor valóban el kell gondolkodni egy összehangolt, a pénzügyi zűrzavarokat lehetőleg minimalizáló visszakozáson. Az eurózónábajanuárban 17. tagállamként belépő Észtország pénzügyminisztere az eurót elsüllyeszthetet- lenhajóhoz hasonlította. Szkeptikusokmáris megjegyezték, hogy valaha a Titanicot is annak hitték. Az eurózóna a világvál- ságidejénajéghegyszerepétbetöltőadóssághegynekütközött - most folyik a lyukak pánikszerű tömködése. Csak abban az esetben marad felszínen az unió eddigi legnagyobb projektje, ha a társadalmi ellenállást mederben tartva mostantól fogva éveken át takarékos, az adósságokat és kiadásokat lefaragó üzemmódra kapcsolnak át a tagállamok. HÍRMAGYARÁZAT Nem tudjuk, mit veszünk SUSLABÉLA A németországi élelmiszerbotrány megmozgatta az unió tagállamainak felügyeleti szerveit, hiszen valamennyi ország tart a mérgezéstől, a tömeges megbetegedésektől. A szlovákiai üzletláncok azonnal igyekeztek nyugtatgatni a vásárlókat: nem kell félni, pultjaikon biztosan nincs sem Németországból behozott baromfihús, sem tojás. A legjobb vevőcsalogató ugye az olcsó termék, az akciós ár. Sajnos, ez van, Szlovákiában még mindig a mennyiség dominál a minőség rovására. A kivételek ebben az esetben is erősítik a szabályt. Csakhogy az az állítás, hogy náluk aztán egy grammnyi német baromfihús és egyetlen darab tojás sincs, ugyancsak megkérdőjelezhető. Mert mi erre a bizonyíték? Vajon mennyire hihetünk az esküdöző üzletláncoknak? Igen, a konkrét bizonyíték hiányzik, az pedig nem más, mint a megjelölés, a rövid jelzés arról, hol is tenyésztették a vásárló kezébe kerülő csomagolt csirkét, melyik országban tojta a tyúk az akciós tojást. Amíg ezt nem tudja a vevő, addig joggal érzi, hogy átverik, becsapják. Ilyen téren nagyon sok a félretájékoztatás, vagy a teljes információhiány, s nem csupán Szlovákiában. Ugyanúgy hazug módon informálják a lengyelországi, a magyarországi vagy éppen a csehországi vásárlót is. Például óriási mennyiségben hoznak be Szlovákiába csirkét mondjuk Lengyelországból, de a hazai kereskedők átcsomagolják a terméket, s az új csomagolás már szlovákiai termékként jelöli meg. Az ilyen és ehhez hasonló eljárást, átcsomagolást joggal kifogásolja a szlovák Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőség is. Központi igazgatója, Jozef Bíreš is a fogyasztó megtévesztéséről beszélt, amikor szóba hozta az átcsomagolásoknál alkalmazott címkecserét. Az is előfordulhat, hogy mire a németországi csirke a szlovákiai fogyasztóhoz kerül, a csomagoláson már ott díszük, hogy i termék - ter- mészetesen-hazai.
