Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-03 / 1. szám, hétfő
12 EGÉSZSÉG EGESZSEG ■ 2011. JANUAR 3. www.ujszo.com A narancs titka K özismert, hogy a narancs C-vitamint és antioxidánsokat tartalmaz, de a kutatók azt is meg akarják ismerni, miért jobb a teljes narancs, vagy kipréselt leve, mint egyes összetevői külön-külön. Van valami a narancsban, ami jobb, mint ha egy C-vitamin kapszulát veszünk be. Nagy valószínűséggel az antioxidánsoknak egy bizonyos összetételű együtteséről van szó. Valahányszor szénhidrátokat és zsírokat fogyasztunk, megnő szervezetünkben a szabad gyökök mennyisége. Idővel ez érelmeszesedést és szívbetegséget okozhat. Ha azonban gyümölcsöt fogyasz- tunk étkezés után, ez a hatás elmarad. Ezért fontos, hogy a desszert gyümölcs legyen. Most a narancsban található antioxidánsok szinergikus hatásait kutatják, az olyan eseteket, ahol a két vagy több antioxi- dáns hatása erősebb, mint az egyes összetevőké. Kiderült, hogy a narancs szinergiára legalkalmasabb összetevői a heszperidin és a naringenin, a további kutatás ezekkel folyik majd, hogy kiderüljön, az egészségre gyakorolt hatásuk azt utánozza-e, mint amikor egy egész narancsot elfogyasztunk. Addig is együnk minél több narancsot és igyuk a frissen facsart levét. A héját a kályhára vagy a fűtőtestre téve finom illatot is varázsolhatunk a szobába. (informed) A soványság és az elhízottság is befolyásolja az életkort Másfél millió ember adatai alapján elmondható, hogy mind a túlsúly, mind a túlzott soványság rosszat tesz az egészségnek és megrövidíti az életet. A merikai kutatók 19 nagy tanulmány eredményeinek ösz- szesítése alapján számolták ki, hogyan hathat a testsúly a várható élettartamra. Születési adottságaink, körülményeink és életmódunk, valamint betegségek egész sora befolyásolhatja a testsúlyunkat, de azt is érdemes végiggondolni, hogy maga a testsúly milyen előnyt vagy kockázatot jelent. Amy Berrington de Gonzalez, az Amerikai Rákkutató Intézet kutatója és munkatársai erre a kérdésre igyekeztek válaszolni, és eredményeiket a New England journal of Medicine című orvosi folyóiratban tették közzé. A munkacsoport 19 korábbi vizsgálat 1,46 millió résztvevőjének adatait gyűjtötte össze. A tanulmányok átlagosan öt esztendei megfigyelésről számoltak be. A vizsgált személyek 58 százaléka volt nő, az egész csoport ádagos életkora pedig 58 év. A részvevők testméretét a testtömeg-index, a BMI formájában fejezték ki. Ezt a mérőszámot, amely a test magasságának és súlyának arányát mutatja, a 19. század máAz optimális testtömeg- indexű nőknél a soványabbak halálozása 47 százalékkal volt magasabb... sodik felében Adophe Quatelet belga tudós vezette be. Az életkort is figyelembe véve a halálozás mértéke a legkisebb a 22,5-24,9 testtömeg-indexű csoportban volt. A BMI és a halálozás összefüggése J-alakú görbét rajzolt ki: ebben aj legalsó pontja a 22,5-24,9 értéknek felelt meg, és az annál kisebb, illetve nagyobb testtömeg-indexű- ek halálozása meredeken emelkedett. A kockázat a dohányzók esetén, illetve a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők, vagy a szívbetegek csoportjában jelentősen nőtt, ezért őket az adatok értékelésénél nem vették figyelembe. A soha nem dohányzó, optimális testtömeg-indexű nőknél a soványabbak halálozása 47 százalékkal volt magasabb, a súlytöbblettel élők halálozása pedig 44 százalékkal növekedett. A súlyosan kövérek, a 40-en felüli BMI-értékkel rendelkezők az adatok tanúsága szerint két és félszer nagyobb esély- lyel néztek szembe a halállal. Ez mind a nők, mind a férfiak esetében így volt. „Ha valaki sokáig szeretne élni, minden adatot figyelembe véve, az optimális testtömeg-index a 20 és 25 közötti érték” - foglalta ösz- sze a kutatás eredményét a vizsgálat vezetője. (MTI) AKI GONDOLATBAN ELFOGYASZTJA AZ EDESSEGET, KEVESEBBET VESZ BELŐLE Csökken az étvágy, ha részleteiben képzeljük el az ételt H a gondolatban elfogyasztunk egy nagy finom tábla csokit, biztosan nem hízunk meg tőle, de jóllakhatunk - derült ki egy amerikai vizsgálat során. A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az étkezés részletes elképzelése csökkenti az étvágyat. Eddig nemcsak a laikusok, hanem a tudósok körében is az a felfogás uralkodott, hogy ha elképzelünk egy kívánatos étket, az csak növeli az étvágyat. Úgy vélték, hogy az étel körül forgó gondolatok is hasonló idegi folyamatokat indítanak el, mint amelyek étkezés vagy az étel látványa, illetve illatának észlelése során lépnek mozgásba. A pittsburghi eredmények szerint azonban a dolog sokkal bonyolultabb: a kósza gondolat növeli az éhséget, viszont ha részletesen és alaposan képzeljük el az étel elfogyasztását, akkor bizony csökken az étvágy. Carey Morewedge, a kutatás vezetője és munkatársai néhány önkéntest megkértek, képzeljék el, hogy csokidrazsét esznek. Egy másik csoportnak meghatározott számú érme elfogyasztását kellett elképzelnie. Végül mindkét csoportnak felkínálták a csokibonbont: aki korábban gondolatban már elfogyasztotta az édességet, az ezúttal kevesebbet vett. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy ők hozzászoktak már az étvágy ingeréhez. „Ebben az esetben ez olyan folyamat, amely meghatározza, menynyit fogyasztunk, mikor hagyjuk abba, és mikor térünk át másfajta étel fogyasztására” - mondta a kutatásban részt vevő professzor. Bizonyos szinten a tapasztalás egyszerű elképzelése is pótolja a valódi élményt. (MTI)
