Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-31 / 300. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 31. Szilveszter 9 Visszavették Kertész Imre Nobel-díját, avagy a Halhatatlan Jimmyért Mozgalom Hírek az érme másik oldaláról Balról jobbra: Kovács Gergely, Csepregi János, Papp László Tamás és Marosán György 2010. december 16-án a Szatyor Bár és Galériában aFiatal írók Szövetsége a meghívó alapján „naprendszerünk valamennyi érdeklődő lakóját” szeretettel várta a Hírek az érme másik oldaláról címet viselő Dezinformációs Konferenciára és az I. Pángalak- tikus Álhírpályázat eredményhirdetésére. Mint azt Csepregi János, a konferencia egyik szervezője bevezetőjében elmondta, „gyógyító műanyag dobozok árusítása miatt gyűltünk össze”, s ezért nem is tartja magánál a szót, inkább átadja azt. NÉMETH ZOLTÁN Papp László Tamás újságíró, a konferencia első előadója az újságírásban tapasztalható tudatos és ösztönös dezinformá- cióról tartott előadást. Mint elmondta, a büntetőtörvénykönyv szerint az számít tudatos és szándékos félrevezetésnek, amit előnyszerzés céljából követnek el. Utalt arra, hogy a félrevezetés nem eredendően sajtóműfaj, hiszen minden ember már ősidők óta szebb képet akar nyújtani önmagáról, mint amilyen valójában. A professzionális félrevezetés példája a titkosszolgálatok működése. A leggyilkosabb félrevezetés pedig az, amikor a terroristahálózatok ellen úgy harcolnak a titkosszolgálatok, hogy nem erőlködnek a fegyveres likvidálással, hanem magukat a terrorszervezet tagjait veszik rá, hogy végezzenek társukkal. Hogyan történik ez? Egyfajta illú- ziófátyolt vonnak a likvidálandó egyén köré, hogy elhitessék róla, hogy áruló (titokzatos telefon- hívások ismeretlen számról, ismeretlen pénzküldemények stb.). Papp László Tamás beszélt az ún. fiktív önéletrajzról, szakzsargonban legendáról is: a beépített ember fiktív személyiségéről. Gyakran üyen beépített egyének buktatnak le drogdíle- reket, betörőket - de őket is ugyanúgy felpofozzák, kihallgatják, börtönbe zárják, saját érdekükben is, nehogy kiderüljön valódi identitásuk a banda tagjai számára. A dezinformáció tökéletes esete az, amikor a dezinformált egyén teljesen elhiszi a dezin- formációt, s bedől saját maga vagy mások hazugságainak. Az ilyen embert még a hazugság- vizsgáló sem leplezi le, hiszen a hazugságvizsgáló nem azt nézi, hogy hazudik-e az illető, hanem hogy hazugságnak hiszi-e azt, amit mond. Továbbá szó esett a Wiki- Leaks-esetről éppúgy, mint Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéről is. Papp szerint ha ő lenne az amerikai titkosszolgálat vezetője, felajánlaná Julian Assange-nak, hogy „megszöktetik”, s biztonságáért cserébe olyan híreket raknának fel portáljára, amelyek az ő hírszerzésük érdekeit szolgálná. Másrészt az is lehet, mondta az előadó, hogy tudatos, irányított kiszivárogtatásról van szó, hiszen a megjelent anyagok nem annyira az amerikaiak, mint inkább néhány szövetségesük számára kínosak. Az őszödi beszéd kapcsán Papp László Tamás véleménye az volt, hogy nemcsak arról van szó, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott évekig, hanem arról is, hogy az emberek el is akarták hinni ezeket a hazugságokat az ország gazdasági állapotáról. Sőt ebben a Fidesz is segített: a 14. havi nyugdíj bevezetésének ígéretével és lehetőségével tulajdonképpen Gyurcsány hazugságát tették igazsággá. Éz a megöntözött öntöző esetének tipikus példája, zárta be előadását Papp László Tamás. Kovács Gergely a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) fikciós megmozdulásairól, álhirdetéseiről, áltüntetéseiről, álkiállításairól, álkampányáról beszélt. Álhírgyártásban vezetők vagyunk, mondta a párt alapító tagja éš szegedi polgármesterjelöltje. Megemlítette azt a négy évvel ezelőtti esetet, amikor 400 plakátot raktak ki a városban, de a média érdeklődésére 10 000 plakátról beszéltek, s a sajtóba is így került be a hír. Tulajdonképpen az MTI lelkes tudósítója tette naggyá a „pártot”, mondta Kovács. Egy másik akciójuk a Mogács (MKKP)-Hun vald találkozó megszervezése volt. Mivel Hunvald György, a VII. kerület vezetője éppen előzetes letartóztatásban volt, abörtöntjelöltékmeg helyszínként. Kovács elmondta: a napilapoknak, újságoknak napról napra gyártaniuk kell a hírt, s ők ezt használják ki. Például a Blikk is felkereste őket azzal, hogy írnak a pártról a lapba, de ők mondják meg, hogy mit csináljanak. Az akció szlogenje a Kolbászból a kerítés lett volna. A Kétfarkú Kutya Párt ezt visszautasította, de milyen meglepő volt, hogy három nappal később az LMP-vel kapcsolatosan jelent meg ugyanez a szlogen a Blikkben: ők tehát nem érezték etikátlannak a megkeresést. Nemrég álkiállítást szerveztek, állítólagosán „világhírű” börtönművészek ga- gyi alkotásaiból. Láthatatlan szobrok, piros, sárga négyzetek, egy-egy betű megfestése képezte az álkiállítást: a cél az volt, hogy minél rosszabb legyen. S meglepetésre a résztvevők felének kimondottan tetszettek az alkotások. Marosán György fizikus, filozófus, bankár, egykori kormányszóvivő előadásában arról beszélt, hogy ha egy hírt el akarunk rejteni, akkor sok híranyagot kell köré tenni, s így nem lehet tudni, mi az igaz, s mi nem - ez lehetett volna az amerikai titkosszolgálat stratégiája a Wi- kiLeaks-ügyre. Szerinte ha el akarunk terjeszteni egy hírt, abból kell kiindulnunk, hogy az ember állat is, s hála is éppúgy működik a kattan-indít mechanizmus, mint annál a pulykamamánál, amely a görényt is elkezdi babusgatni, ha pulykacsipogást hall belőle. A marketing erre a célra az ún. AIDA-elvet használja (attention, interest, desire, action), vagyis a figyelem felkeltése, az érdeklődés kiváltása, a vágy(akozás) megteremtése nyomán az a végcél, hogy az illető személy megvegye az árut. A meglepő, a meglepetés kelti fel az emberek érdeklődését, és az újságok csak ki szeretnék elégíteni az emberek ez irányú igényét. És hogyan kell elrejteni valamit? Marosán arra a kísérletre utalt, amelynek során egy szürke teremben fehér és fekete ruhába öltöztetett egyének dobáltak fehér labdákat, s a kísérletben a résztvevőknek azt kellett megszámolniuk, 15 másodperc alatt hány labda kerül a feketékhez. Senki sem vette észre, hogy az ötödik másodpercen egy gorilla futott be a terembe, s verte két kézzel a mellét. „Brit tudósok egy olyan mondatot találtak az Esterházy- életműben, amit maga Esterházy Péter írt." Marosán kitért a kognitív disszonancia elméletére is, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy az emberek főként azokat az információkat engedik magukhoz, amelyek addig is közel álltak véleményükhöz. Megemlítette Allport Az előítélet című könyvét, annak egy jelenetét, amikor egy nő azt hiszi önmagáról, hogy halott, s a pszichológus úgy akarja kigyógyítani ebből a tévhitből, hogy felteszi a kérdést: A halottak véreznek? A nő válasza: Természetesen nem. Erre a pszichológus megszúrja a nő kezét, aki meglátja saját vérét, mire így reagál: Nahát, nem is tudtam, hogy a halottak is véreznek. Dezső András Mit lehet a sajtóval megetetni? című előadásában a különféle álhírek, legendák és a nyilvánosság kapcsolatával foglalkozott. Tudni kell, hogy az előadó olyan mé- diahacker, akinek rendkívül sok tapasztalata van a témában. így terjesztette el például a kongói magyarokról szóló álhírt, amelyet több portál is átvett. Gyakori stratégiája, hogy látszólag alulról szerveződő mozgálmat hoz létre. így teremtette meg a Halhatatlan Jimmyért Mozgalmat azzal az álfelhívással, hogy a zenész emlékére utcákat, tereket nevezzenek el, szobrokat állítsanak. Dezső András jimmys fun klubokba épült be a neten, hogy terjessze a társaság megalakulásáról szóló hírt, s olyan sikeres volt, hogy a Balaton- parti Szólódon a képviselő-testület lakossági petíciót volt kénytelen megtárgyalni, melynek eredményeként az Arany János utcát szerették volna átnevezni Zámbó Jimmy utcává. A mozgalom képviselőjét, akinek eljátszására egy színészt kért fel, a tévébe is behívták, ahol a Zámbó család tagjaival találkozott. De ugyanő hozta létre a Plasztikázott Nők Társaságát is, akik nyílt levélben tiltakoztak Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszternél az ellen a (fiktív) törvény ellen, hogy rendszeresen műszaki vizsgálatra kell menniük plasztikázott melleik hengerűrtartalma miatt. A hírt több MSZP- ellenes portál is átvette. Dezső András hozta létre Horálki János figuráját is a tájainkon jól ismert kekszgyár kérésére, hogy a magyarországi köztudatba bevigye a márkát. Sőt, a cég kérésére azt is elérte, hogy a TV2 Mokka című műsorába is bekerüljön ez a bizonyos Horálki János (eljátszására ugyanazt a színészt kérte fel, aki a jimmys akcióban is részt vett): elég volt egy Liptai Claudiához írt szerelmes levelet elhelyezni a blog- ján, s a tévé máris ráharapott a „szenzációra”. Mint Dezső András elmondta, bármilyen átverést meg lehet csinálni lebukás nélkül, elég egy álnév, egy titkosított mobilszám, egy honlap, egy érdekes sztori - és hogy ne röhögjük el magunkat. Előadásából azonban az is kiderült, hogy az álhír komolyabb ennél: az előítéletességek felszínre hozásának és lelepleződésének terepe lehet sok esetben. Voltaképpen erről volt szó azon a beszélgetésen, amelyet Csepregi János költő, író és Mészáros Márton irodalomtörténész folytatott a Hírcsárda nevet viselő, álhírgyártó honlap elit betyárkommandójával, Tacskó Mukival, Sisa Pistával és Sobri Jóskával. Mint Tacskó Muki elmondta, arra az álhírre, hogy Visszavonták Kertész Imre Nobel-díját (merthogy a Nobel- bizottság csak most tudta elolvasni svédül a Sorstalanságot, s rendkívül gyengének találták azt), tehát erre az álhírre az egész szélsőjobboldali sajtó bemozdult, s kommentárok tucatjai láttak napvilágot. A kurucinfón még olyan szöveg is megjelent, mondta Tacskó Muki, hogyez a hír igaz, csak a magyar sajtó elhallgatja. Sobri Jóska elmondta, ő személy szerint azért ír, hogy elgondolkodtassa az embereket, s célja a „szemfelnyitás”. Példaként azt a Tacskó Muki-féle álhírt hozta fel, hogy Megalakult a Jobbik homoszexuális tagozata. Az álhír kapcsán élénk vita bontakozott ki előítéletességről, kirekesztésről, toleranciáról, a melegek jogairól a kom- mentelők között. Míg Tacskó Muki az írás perverz öröméért ír, Sisa Pista azért, mert betegesen gyűlöli a bulvárt és a politikát, s egyfajta punk misszió található írásaiban. Álláspontja, hogy mindenkiről lehet írni, senkitől sem szabad félni, s hogy nem szabad mindent elhinni. Sobri Jóska ehhez azt tette hozzá, hogy honlapjuk üzenete: Gondolkozz! Nézz a dolgok mögé! Ne legyél hülye! Á beszélgetés előtt és után álhírek és álversek felolvasása zajlott, amelyekből megtudhattuk, hogy „Több éves, kitartó munka eredményeként brit tudósok egy olyan mondatot találtak az Esterházy-életmű- ben, amit maga Esterházy Péter írt.” (Szabó Tibor Benjamin), illetve hogy „Brit tudósok megfejtették a brit tudóssá válás génjét” (Ripityom). Az I. Pángalaktikus Álhírpályázat eredményhirdetése nyerteseinek munkái jutalomként abban az álhírfolyóiratban jelennek meg, amelyet várhatóan 2011-ben jelentet meg a Fiatal írók Szövetsége. Balról jobbra: Mészáros Márton irodalomtörténész, Tacskó Muki, Sisa Pista, Sobri Jóska és Csepregi János költő, író (A szerző felvételei)
