Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-30 / 299. szám, csütörtök
k.h/ i v/ v i i wĺ. t \y t\ UJSZO 2010. DECEMBER BO. www.ujszo.com Egyre több nálunk a magyarországi banki ügyfél Kopogtató magyar kliensek A közös uniós pénzt használó övezet a gondok ellenére januártól egy új taggal, Észtországgal bővül Vízválasztó előtt áll az eurózóna A mi pénzünk, az euró - hirdetik az észtek. Észtország egy el- süllyeszthetetlen hajóra száll fel, ami az Euró nevet viseli, állítja az észt pénzügyminiszter. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy korábban a Titanicot is elsüllyeszthetetlennek tartották... (TASR-felv.) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. Magyar sajtóforrások szerint az osztrák bankokba már egymilliárd eu- rónyi pénzt tettek be magyar állampolgárok, és a pénzmenekítési tendencia erősödik. A Nép- szabadság szerint számos magyar fontolgatja a magán-nyugdíjpénztári befizetések kisajátítása kapcsán, hogy kivonja befektetéseit a kormány „bűvköréből”, s ebből az osztrák bankok profitálhatnak. Bár az osztrák pénzintézetek a betéti kamatokat illetően nem tudnak versenyezni a magyar bankokkal, a biztonság hangsúlyozása csábító lehet a magyar ügyfeleknek. Hasonló okok miatt keresik fel a szlovákiai bankokat is, bár az itteniek - az osztrák pénzintézetektől eltérően - nem csalogatják tudatosan a magyar klienseket. Visszafogottságukra jellemző, hogy több bank nem is válaszolt a betéteseik állampolgárságát firtató kérdésünkre. „Ügyfeleink között magyar cégek és magánszemélyek is találhatók, számuk az elmúlt három évben folyamatosan nőtt” - nyilatkozta Boris Gandel, a Tatra banka szóvivője. A Tatra bankánál az elmúlt 3 évben a magyarországi céges ügyfelek száma 113%-kal, a privát ügyfelek száma 194%-kal nőtt. Éva Sagálová, a Postabank szóvivője szerint bankjuknál a külföldi ügyfelek aránya az 1%-ot sem éri el, magyarországi ügyfélből pedig csak pár tucatot számoltak össze. „Ez utóbbiak száma az utóbbi évben csekély mértékben nőtt” - nyilatkozta lapunknak Sagálová. Juraj Štefanovič, a ČSOB képviselője elmondta, bankjuknál a magyarországi ügyfelek száma márciustól 225-tel nőtt, a Szlovák Takarékpénztárnál - Štefan Frimmer szóvivő szerint - a búcsúzó évben nem tapasztaltak érdemi változást, (mi, Nsz, MTI) Brüsszel/Tallinn. Az eurózóna közel tizenkét éves fennállásának eddigi legsúlyosabb válságát élte 2010-ben. Eleinte úgy tűnhetett, a problémák a perifériális országokra koncentrálódnak, mára azonban kiderült, hogy ennél sokkal nagyobb a baj. A közös pénzt használó övezet a gondok ellenére januártól egy új taggal, Észtországgal bővül. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Január 1-jén új taggal bővül az eurózóna: a válságot az európai átlag feletti mértékben megszenvedő Észtország egyes makromutatóit a régi tagállamok is megirigyelhetik: annak ellenére, hogy 2009-ben a gazdaság 13,9 százalékkal zsugorodott, a költségvetés hiánya mindössze a hazai össztermék (GDP) 1,7%-a volt, aminél kisebb (abszolút értékű) mínuszt az eurózóna-tagállamok közül egyedül Luxemburg tudott felmutatni (0,8%). A deficit 2000 óta kisebb a GDP 3 százalékánál, a GDP-arányos államadósság pedig tavaly 7,2% volt (ez Európában a legalacsonyabb). A bővülésben nagy szerepet játszott, hogy a balti állam legfontosabb kereskedelmi partnerei - Svédország, Oroszország és az eurózóna - gazdasága is lendületet vett. A válság idején a tal- linni kormány nem riadt vissza a megszorító intézkedésektől, amelyeknek - az UniCredit elemzői szerint - nagyjából kétharmada hosszú távra szólt. A fennmaradó egyharmad rész átmeneti intézkedései között „ismerősökkel” is találkozunk: az észt kormány is felfüggesztette például a magánnyugdíjpénztárakba való állami átutalásokat - ezt azonban a gazdaság élénkülésével várhatóan hamarosan visszavonj ák. Észt optimizmus Az észt politikusok optimisták a közös valuta bevezetést illetően. „Észtország egy komfortos és elsüllyeszthetetlen hajóra száll fel, ami az Euró nevet viseli. Jobb ennek a fedélzetén tartózkodni, mint az anyahajon kívül, kísérőhajóként függni tőle” - nyilatkozta Jürgen Ligi észt pénzügyminiszter. Az elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy korábban a Titanicot is komfortos és elsüllyeszthetetlen hajónak tartották. Az idei év fejleményei inkább ez utóbbi hangoknak adnak igazat. Az egységes válságkezelés hiánya, az országok egyéni érdekeinek ütközése, és az így kialakult tehetetlenség miatt alapjaiban rengett meg a bizalom az euró és az eurózóna szilárdságával szemben. Az európai integráció számára a tét most már annak eldöntése lehet, fennmarad-e a jelen formájában az euró vagy sem. A közös fizetőeszköz, az alacsony kamatkörnyezet jó ideig elfedhette ezeket a problémákat, pedig a legtöbb esetben nem csak a válság szülte pillanatnyikrízishelyzetről van szó. Trükköző görögök Az európai adósságválság első főszereplőjeként Görögország problémái 2009 decemberében kerültek a befektetői figyelem középpontjába. A történetbe 2010 tavasza hozott „drámai” fordulatot, amikor kiderült, a hellén állam évek óta trükközéssel éri el, hogy az uniós statisztikai hivatalnál, az Eu- rostatnál alacsonyabb deficitmutatók szerepeljenek az ország neve mellett. így történt, hogy a görög kormány által 2009 januárjában meghatározott 3,7%-os deficitcél helyett a legrosszabb várakozásokat is felülmúlóan 15,4% lett a felülvizsgált GDP-arányos állam- háztartási hiány az előző évben. Ezzel együtt gyorsan elindultak a számolgatások: a görög állam adóssága aggasztó mértékben fog emelkedni a következő években, egészen a hazai össztermék 150%-áig. A piac kíméletlenül „szemétre dobta” Görögországot, bár a hitelminősítők lépése még jó ideig késett. Áprilisra a görög állam csődkockázata az egekbe emelkedett, jelentősen megdrágult, majd gyakorlatilag ellehetetlenült az állam számára a piaci forrásbevonás. Többoldalú fenyegetőzések után az EU a görög mentőcsomag összerakása mellett döntött. Május elején 110 milliárdos hitelcsomagot kapott Görögország, amelyből 30 milliárdot állt a Valutaalap. Az elemzőkjó része úgy gondolja, hogy Görögország előbb- utóbb elkerülhetetlenül államcsődbejut. Bankmentésbe fulladt írek A második „áldozat”, Írország sztorija különleges, hiszen a válság kirobbanásáig mintaországnak számított, alacsony államadóssággal, magas növekedéssel, látványos fejlődéssel. Ugyanakkor ez a növekedés főleg olyan szektorokra épült, amelyekkel a válság csúnyán elbánt, az egyik az ingatlanpiac, a másik a pénzügyi szektor. Az ír bankszektor mérete sokszorosan meghaladta az ír nemzeti összterméket, amit az is jól mutat, hogy csak az Anglo Irish Bank feltőkésítése az éves GDP negyedébe került, az egész megrogyott bankszektorra a GDP közel felét is el- költhették, ráadásul egy részét a nyugdíjalapból. Már a bankmentések előtt is kétséges volt, hogy a válság miatt jelentősen megromlott költségvetési egyenleget valóban helyre tudják-e állítani. A bankmentések viszont annyira padlóra küldték a közpénzügyeket (hiány a hazai össztermék 32%-a), hogy a piac végül „kikényszerítette” az írekből a 85 milliárd eurós mentőcsomag elfogadását, valamint a megszorító intézkedések felduzzadt csomagját. Még el sem fogadták az ír mentőcsomagot az eurózóna tagjai, a piacon máris egy lehetséges harmadik „áldozat” került reflektorfénybe, a portugálok. A leszakadt portugálok Portugáliának nincs különleges válság sztorija, az eurózóna szegényországának versenyképességben alulmaradt gazdaságára csak újabb, súlyos csapást mért a válság. A gazdaság szerkezeti problémái miatt hiába próbálta a portugál kormány „kinőni” a mostanra mintegy 90%-os államadósságot. Portugália az ékes példa arra, hogy az euró nem feltétlenül csinál sikersztorit egy országból. Az ikerdeficitet az euró bevezetése óta nem sikerült leküzdeni, az exporttermelő képességgel szembeni túlfogyasztás, a megtakarítások alacsony szintje, kevés valódi húzóágazat jellemzi a gazdaságot. A magas munkanélküliség miatt a társadalmi feszültségek óriásira nőttek, így akárcsak a görögöknél. itt is kétséges, a nemrég bejelentett költségvetési hiány- csökkentéseket véghez tudja-e vinni a kormány. Spanyolország, a nagy falat Akárcsak az ír, a spanyol ingatlanszektor is túlfűtöttség után pukkant ki a válság során. Az államháztartási hiány elég magas (2009-ben 10% feletti), de a GDP-hez mért államadósság egyelőre mérsékeltebb a többiekéhez képest, alig magasabb a maastrichti kritériumszint 60%-nál. Azért van mégis nagyobb figyelem a spanyolok körül, mivel a portugálok és spanyolok kimentésével kimerülne az eurózóna pénzügyi segítségnyújtásra szánt 750 milliárd eurós EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Alap) kerete. Bár a válságmechanizmust állandó időintervallumra kiterjesztették, az EFSF keretösszege nem változott, így ha kimerül, az eurózóna újra sérülékenyebbé válhat. Ráadásul a spanyol államadósság többszöröse a portugálnak vagy a görögnek, vagyis jóval nagyobb falatnak bizonyulhat önmagában is. Mit tett eddig az EU? Májusban, a Görögország körüli csődfélelmek nyomására létrehozták az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapot, 750 milliárd euró értékben, ehhez a Nemzetközi Valutaalap 250 milliárd euróval járult hozzá. A legutóbbi uniós csúcs első napján (2010. december 16.) pedig megállapodtak a tagállamok a Lisszaboni Szerződés módosításáról is, amelyre azért van szükség, hogy megteremtsék a jogi feltételeit egy állandó stabilizációs mechanizmus (egy bármikor hozzáférhető hitelkeret) létrehozásához. Mindössze két mondatból áll az a szöveg, amellyel az Európai Unió kormányai legkésőbb márciusig módosítani kívánják az uniós szerződést. Ezzel megnyílna az út, hogy 2013 első felétől állandó válságkezelési mechanizmus, ún. Európai Stabilitási Mechanizmus álljon fel, és kétségtelen, hogy azokat az aggodalmakat ez lehűtheti, amelyek amiatt alakultak ki, mert az eurózóna nem rendelkezett egységes és gyors válaszlépések tervével a görög válság kirobbanásakor. Az utóbbi időben már az is aggodalmas, hogy az érintett országok esetleg sosem lesznek képesek visszafizetni hiteleiket, a közösségen belül csak „vándorol” az adósság. Ami a közeli jövőt illeti, 2011-ben a GDP közel negyedének megfelelő forrásbevonásra lesz szüksége a bajba jutott uniós országoknak az államadósság megújítására és a költségvetési hiány finanszírozására a velük szemben ideges piaci körülmények között. Fontos évnek néz elébe tehát az eurózóna, de az Európai Unió is, ugyanis jövőre dől el, képes lesz-e Münchhausen báróként saját hajánál fogva kirángatni magát a pácból, vagy belesüllyed a pénzügyi válság ingoványába. (Pf, MTI, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Állami prémium az utolsó percben Pozsony. Ha a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek nyújtott idei 66,39 eurós állami prémiumhoz szeretnénk hozzájutni, legkésőbb ma vagy holnap a három hazai lakáskassza valamelyikében nyitott számlánkon 531,05 eurót kell elhelyeznünk. A pénznek legkésőbb holnap éjfélig meg kell érkeznie a számlára, miközben a bankok nagy része holnap csak délig hajtja végre a fizetési felszólításokat. A felszólításban fel kell tüntetnünk azt is, hogy az átutalást legkésőbb december 31-én éjfélig hajtsák végre. A maximális állami prémium elnyeréséhez jövőre már 663,90 eurót kell befizetnünk. (TASR) Cargo: 102,84 milliós veszteség Pozsony. Annak ellenére, hogy a Fico-kormány tavaly 166 millió eurós kölcsönnel segítette ki a Cargo vasúti teherfuvarozót, idén az eredetileg tervezettnél is nagyobb veszteséggel zárja az évet. Korábban a vállalkozói tervükben azzal számoltak, hogy idén 82 milliós veszteséget könyvelnek el, a legfrissebbje- lentésükben azonban már 102,84 millió eurót jeleznek. Ez még így is 18,8%-kal kevesebb a 2009-es veszteséghez képest. Idén a társaság 14%-kal több, 38,6 millió tonnányi árut szállított. (SITA) Ellenálló magyar pénztári ügyfelek Budapest. Magyarországon elérte a 2040 főt azok száma, akik úgy nyilatkoztak, hogy a továbbiakban is magán-nyugdíjpénztári tagok kívánnak maradni. Az érintettek január 31-ig nyilatkozhatnak. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak tájékoztatót küld a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság, melyben többek között az is szerepel, hogy aki továbbra is magánnyugdíj-pénztártag kíván maradni, annak személyesen kell bemennie az ország összesen 36 nyugdíjigazgatóságegyikébe. (MTI) MAI VALUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KOZEPARFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8539 Lengyel zloty 3,9667 Cseh korona 25,263 Magyar forint 279,40 Horvát kuna 7,3848 Román lej 4,2986 Japán jen 107,99 Svájci frank 1,2483 Kanadai dollár 1,3155 USA-dollár 1,3136 VÉTEL :LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,36-1,28 26,11-24,59 291,59-266,47 OTP Bank 1,36-1,28 26,09-24,60 287,23-270,69 Postabank 1,36-1,27 26,23-24,46Szí. Takarékpénztár 1,36-1,27 26,04-24,59 291,39-266,29 Tatra banka 1,35-1,28 26,02-24,70 290,03-267,99 Dexia banka 1,35-1,29 26,01-24,70 286,41-271,89 Általános Hitelbank 1,35-1,28 26,06-24,62 291,58-266,47 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
