Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-29 / 298. szám, szerda

Az év legnagyobb meglepetése az volt, hogy az MKP nem jutott be a parlamentbe, ám nélküle is jobboldali kormány alakulhatott 2010 a fordulatok éve volt a belpolitikában www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 29. _____________________________________________________________________________Közélet 5 2010a parlamenti válasz­tások éve volt, ami a vára­kozásokat is felülmúló eredménnyel zárult. Ugyan fölényesen nyert a Smer, viszont a szavazatok megoszlásának köszönhe­tően megnyílt az út egy jobboldali, Smer nélküli kormány megalakítása előtt. Parlamenten kívül maradt az MKP és a HZDS, a 2009-ben alakult Híd vi­szont kormányra került. LAJOS P. JÁNOS Az év kamionossztrájkkal indult, a fuvarozók a január el­sején életbe lepő útvámrend- szer ellen tiltakoztak. Előbb két vámmentes hetet sikerült kial­kudniuk a kormánytól, majd sikerült elérniük azt is, hogy csökkent a gázolaj jövedéki adója - ez jelentősen csökken­tette az üzemanyag árát. A fu­varozók pár nappal korábban alakult érdekvédelmi szerveze­te, az UNAS elérte azt, amivel az ellenzék több évig hiába próbálkozott: meghátrálásra kényszerítette Robert Fico mi­niszterelnököt. Az év egyik legizgalmasabb eseménye január 2-án történt, amikor a szlovák rendőrség robbanóanyagot „küldött” Dublinba egy szlovák utas csomagjába rejtve. Az ártatlan utast a szlovák figyelmeztetés után az ír rendőrség letartóz­tatta robbanóanyaggal való visszaélés miatt. A robbanó­anyag egy gyakorlat során ke­rült a csomagba, a rendőrkutya meg is találta, ám a rendőr elfe­lejtette kivenni a poggyászból, a gépet pedig hagyták elrepülni az utassal, és csomagjában a robbanóanyaggal együtt. Az el­lenzék természetesen Robert Kaliňák (Smer) fejét követelte, sikertelenül, az ügybe csak az idegenrendészet vezetője, Ti­bor Makó bukott bele. Választás 2010 Az év eseménye természete­sen a parlamenti választások voltak. A hivatalos kampány ugyan csak májusban kezdő­dött, de a pártok közti küzde­lem már januárban. Robert Fi­co (Smer) előhúzta az SDKÚ 2005-ös pártfinanszírozási ügyeit. Feltehetően ezzel „ala­pozta meg” ellenzéke győzel­mét, az SDKÚ ugyanis lépés- kényszerbe került, Mikulás Dzurinda pártelnök kénytelen volt lemondani listavezetői és egyben miniszterelnök-jelölti pozíciójáról, amelybe még 2009 nyarán választották meg az SDKÚ belső választásán. Ez­zel lehetővé vált Iveta Radičová visszatérése: ő lett pártja miniszterelnök-jelöltje. Az már korán eldőlt, hogy a választások előtt nem lesz szé­les jobboldali koalíciós szerző­dés, ezt a KDH nem támogatta. Az is nyilvánvaló volt, hogy az MKP egyedül indul a választá­sokon. Sokáig kérdéses volt azonban, hogy létrejön-e egy Híd-SaS-SDKU koalíció, eset­leg kiegészítve az OKS-szel, amelyre Dzurinda lemondása után nyílt lehetőség. Utolsó­ként az SaS nyilatkozott, mely egyedüli pártként elutasította ezt a választási koalíciót. Ri­chard Sulik pártelnök az SDKÚ finanszírozási botrányával in­dokolta a döntést. A Híd vi­szont felvette választási listájá­ra az OKS négy jelöltjét. Ők a preferenciaszavazatoknak kö­szönhetően be is kerültek a par­lamentbe. Az MKP és a HZDS búcsúzott A választások előtti felméré­sek szerint az akkori kormá­nyoldal és az ellenzéke között az esélyek meglehetősen ki­egyenlítettek voltak, de az el­lenzéki oldalon volt a több bi­zonytalansági tényező. Biztos befutónak ugyanis csak az SD­KÚ és a KDH számított, bár ál­talában az 5 százalékos küszöb felett szerepelt az SaS, a Híd, és az MKP is. Az MKP bejutásában kevesen kételkedtek, mond­ván, stabil a szavazóbázisa, az SaS és a Híd eredménye azon­ban kérdéses volt, igaz, az SaS bejutását februártól a felméré­sek alapján szinte biztosra le­hetett venni. Ehhez képest az SaS és a Híd jutott be, az MKP viszont nem érte el a szükséges 5 százalékot. A kormányoldalon a Smer jó szereplése volt megkérdője­lezhetetlen, csak az volt a kérdés, átlépi-e a 40 százalé­kot, és lesz-e kivel kormányt alakítania. Az eredmény is­mert: az SNS ugyan hajszál­nyival bejutott a parlamentbe, Vladimír Mečiar és pártja, a HZDS kimaradt. Gyors kormányalakítás A meglepő választási ered­ményt viszonylag tempós kor­mányalakítási tárgyalások kö­vették. A négy jobboldali párt már három nappal a választá­sok után írásban szögezte le, hogy megkezdi a tárgyalásokat. Ehhez szűk többségük volt, 79 képviselői helyet szereztek. A koalíciós szerződés is viszony­lag gyorsan megszületett, a pártelnökök és a miniszterel­nök-jelölt Iveta Radičová július 6-án írták alá. A kormányfőt jú­lius 8-án nevezte ki Ivan Gašparovič köztársasági elnök. A pártok 5-4-3-3 arányban osz­toztak a miniszteri posztokon, a Hídnak azonban novemberig várnia kellett harmadik kor­mánytagjának kinevezésére, ekkor alakult újra a Fico-kabi- net által megszüntetett környe­zetvédelmi minisztérium. Gyorsan jöttek a botrányok is Az első botrány már szep­temberben kipattant, kide­rült ugyanis, hogy a Hayek Consulting cég állami támo­gatásokat kapott a Fico-kor- mány idején, sőt egy szerző­dést már az új kormány megalakulása után írt alá az egyik állami ügynökséggel, amely Martin Chren (SaS), a gazdasági minisztérium ál­lamtitkárának hatáskörébe tartozik. Az ügy kapcsán lemondott Ivan Švejna (Híd), a közle­kedési minisztérium állam­titkára, a Hayek Consulting korábbi résztulajdonosa. A másik, ennél jóval súlyo­sabb botrány a főügyészvá­lasztás volt. A koalíciónak az első választási forduló al­kalmával nem sikerült közös jelöltben megállapodnia, a Smer a jelenlegi főügyészt, Dobroslav Tmkát jelölte a posztra. Szintén őt jelölték egyes SDKÚ-s képviselők is, miközben Iveta Radičová kormányfő kijelentette: le­mond, ha a parlament ismét Tmkát választja főügyésszé. A decemberi második fordu­lóra már lett közös ellenzéki jelölt, Jozef Čentéš, ennek el­lenére hajszál híján Trnka győzött, hat kormánypárti képviselő ugyanis nem a kormánypártok jelöltjére sza­vazott. A kormánypártok egymást vádolták, és máig nem derült fény arra, ki volt a hat átsza­vazó képviselő. Az új fő­ügyészt várhatóan csak ta­vasz végén választja meg a parlament, akkor már nyüt szavazással, ehhez törvény- módosításra lesz szükség. Indul a közös bukdácsolás. Mindegyik párt tudta, hogy nehéz lesz a kormányzás (Tomáš Benedikovič felvétele) KRONOLÓGIA - 2010 LEGFONTOSABB BELPOLITIKAI ESEMENYEi Január 1. Működni kezd az elektro­nikus útvámrendszer. 2. Rendőrségi gyakorlat a poprádi repülőtéren. Egy Dublinba tartó utas csomag­jában bennefelejtik a robba­nóanyagot. 8. Kamionos sztrájk Po­zsonyban az útvámrendszer bevezetése miatt. Robert Fico idén is mindig a dühös embert játszotta (Jón Krošlákfelvétele) 22. Robert Fico, a Smer el­nöke előhozakodott az SDKÚ öt évvel korábbi finanszírozási botrányával. Február 1. A fuvarozócégek általános sztrájkot hirdettek az útvám­rendszer miatt. Mikuláš Dzu­rinda a pártfinanszírozási ügy miatt bejelentette, hogy nem indul a júniusi parlamenti vá­lasztásokon, lemond az SDKÚ listavezetői, és ezzel miniszter­elnök-jelölti posztjáról. Ezzel megnyílt az út Iveta Radičová előtt. 27. Az SDKÚ Iveta Radičovát választotta a párt miniszterel­nök-jelöltjének. Március 3. Jozef Medveď (Smer) környezetvédelmi miniszter bejelenti, hogy lezártnak tekin­ti a szén-dioxod-kvóta eladási ügyét, mert a vásárló Interblue Group 2009-ben megszűnt. Az országot több tízmillió eurós kár érte. 11. Ivan Gašparovič államfő leváltotta Igor Štefanov (SNS) régiófejlesztési minisztert. Ő volt az 5. SNS-es miniszter, akit Robert Fico (Smer) lecserélt a kormányzás négy éve alatt. 14.18 párt adta le jelöltlistá­ját a parlamenti választásokra. A 150 képviselői helyért 2401-enszálltakharcba. Május 22. Megkezdődött a hivata­los választási kampány. 26. A parlament elfogadta az állampolgársági törvény mó­dosítását, amely megvonja a szlovák állampolgárságot azoktól, akik felveszik más or­szág állampolgárságát. Június 4. Komáromban a Kossuth tér melletti körforgalomba he­lyezték át a Matica székház homlokzatáról Cirill és Metód szobrát. Június 6-án a pozso­nyi vár udvarán felavatták Szvatopluk „király1’ szobrát. Mindkét szoboravatáson Ro­bert Fico miniszterelnök volt a főszereplő. 12. A parlamenti választáso­kat a Smer nyerte 34,79%-kal, az SDKÚ 15,42%-ot, az SaS Csáky Pál távozóban (Somogyi Tibor felvétele) 12,14%-ot, a KDH 8,52%-ot, a Híd 8,12%-ot, az SNS pedig 5,07%-ot szerzett. Az MKP 4,33%-kal nem jutott be a par­lamentbe, akárcsak a HZDS, amely 4,32%-ot szerzett. 15. Az SDKÚ, az SaS, a KDH és a Híd megegyezett, hogy tár­gyalásokat kezd a kormányala­kításról. Július 6. Az SDKÚ, az SaS, a KDH és a Híd elnökei, valamint Iveta Radičová kormányfőjelölt alá­írja a koalíciós szerződést. 8. Robert Fico miniszterel­nök benyújtotta lemondását, Ivan Gašparovič államfő kine­vezi az új kormányfőt, Iveta Radičovát. A kormány többi tagját egy nappal később nevezi ki az államfő. Augusztus 10. A parlament elfogadta a kormányprogramot, ezzel bi­zalmat szavazott Iveta Radič­ová négypárti kormányának. 17. A Hayek Consulting fel­bontotta a támogatási szerző­dést a kis- és középvállalkozá­sokat támogató alappal. A Ha­yek Consulting két kormány- párti politikus, Martin Chren (SaS) és Ivan Švejna (Híd) cé­ge. Az ügy kapcsán a Sme na­pilap szeptemberben a koalí­ció első komolyabb válságát idézte elő. Szeptember 24. Iveta Radičová bejelenti, hogy a Számvevőszék vizsgálja az állam és a Hayek Consulting szerződéseit, és a vizsgálat eredménye alapján dönt, hogy Martin Chren (SaS) és Ivan Švejna (Híd) államtitkár a he­lyén maradhat-e. Október 8. A Hayek ügy miatt lemond Ivan Švejna (Híd) közlekedési államtitkár, indoklása szerint a megalapozatlan médiakam­pány miatt. Lépésével a Hayek Alapítványt és pártját, a Hidat akarja védeni. November 3. A parlamentnek nem sike­rült főügyészt választania, és ez az eddigi legsúlyosabb koalíci­ós válságot eredményezte. A képviselők még háromszor próbálkoztak főügyészválasz­tással, sikertelenül. 28. Az önkormányzati vá­lasztásokon érvényesül a Smer fölénye. A déli járásokban, el­sősorban a városokban az MKP jobban teljesített, mint a Híd. Bastmák Tibor (Híd) elbukott Komáromban, az MKP jelöltje győzött Dunaszerdahelyen, Šomotján és Nagymegyeren is. December 2. Csaknem megbukott a kormány, mivel a parlament hajszál híján az ellenzéki jelöl­tet, Dobroslav Tmkát válasžtot­Dobroslav Tmka, aki miatt csaknem szétesett a kormány (Tomáš Benedikovič felvétele) ta főügyésszé. Iveta Radičová korábban kijelentette, ha újra Trnka lesz a főügyész, lemond posztjáról. 9. A parlament elfogadta a szlovák nyelvtörvény módosí­tását. A jogszabály szigora eny­hül, a pénzbírságok kiszabha­tóságát korlátozták.

Next

/
Thumbnails
Contents