Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-28 / 297. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 28. IXULTCZLL» J Bűnösnek találták Hodorkovszkijt - amerikai diplomaták szerint addig börtönben marad, amíg Putyin hatalmon van Orosz bírósági pofon a demokráciának Moszkva. Bűnösnek találta a bíró Mihail Hodorkovsz- kij volt olajmágnást, a Ju- kosz konszern egykori fő- részvényesét, aki ellen a második perben tegnap megkezdődött az ítélet ki­hirdetése. Ugyanez a hely­zet Platon Lebegyewel, Hodorkovszkij volt üzlet­társával. ÖSSZEFOGLALÓ A moszkvai Hamovnyiki kerü­let bíróságának épülete előtt több száz ember gyűlt össze, s közülük több mint 20-at előállí­tottak, mert plakátokat tartottak a magasba, és felszólításra sem tették el őket. Jekatyerinburg- ban Hodorkovszkij portréijelen- tek meg a belvárosban. Hodorkovszkij és Lebegyev ellen a nyolcévi szabadságvesz­tésről szóló ítélettel záruló első per után indítottak új eljárást. Ezúttal bűnszövetkezetben, kü­lönösen nagy értékű lopással vádolták Oroszország egykor leggazdagabb emberét: 27 mil­liárd dollár értékű kőolaj eltu­lajdonításával, ami 1998 és 2003 között történt volna úgy, hogy a Jukosz saját leányvállala­taitól olcsón vette meg, majd drágábban adta tovább a kőola­Mihail Hodorkovszkij (balra) és Platon Lebegyev Húsznál több tüntetőt rendőrségi buszokban szállítottak el (TASR/AP-felvétel) jat. A vádlottak ügyvédei közöl­ték, az ítéletben elmondottak azonosak az ügyészség által fel­hozott vádakkal, s bejelentették, hogy az elmarasztaló ítéletet megfellebbezik. Az ügyvédek honlapja egyébként több órára összeomlott. Az ügyészség 14 év szabad­ságvesztést indítványozott, de nem világos, hogy ebbe az első perben kiszabott 8 évet be akar­ják-e számítani. Ha igen, Ho- dorkovszkijék 2017-ben szaba- dulhatnak-ha nem indítanak el­lenük újabb pert -, de számos megfigyelő szerint a következő elnökválasztásig, 2012-ig akar- jákrács mögött tartani őket. Egyébként Oroszországban szokatlan módon több, vezető pozícióban lévő személyiség is nyíltan állást foglalt amellett, hogy Hodorkovszkijt fel kell menteni. Igor Jurgensz, a Gyár­iparosok Szövetségének alelnö- ke, Medvegyev elnök 1NSZOR társadalomtudományi kutató- intézetének vezetője a Kommer- szantnak adott, tegnap megje­lent interjújában leszögezte: a felmentő ítélet kielégítené a vál­lalkozókat, a Nyugatot és a po­tenciális oroszországi beruhá­zókat. Ha azonban bűnösnek ta­lálják a vádlottakat, az egész sor, Oroszország számára kellemet­len vizsgálódást von maga után az Európai Emberi Jogi Bírósá­gon és más bíróságokon. Hozzá­tette: az Európai Parlament képviselői rendelkeznek a teljes perirattal, beleértve az ügyészek hibáit is. A Jukosz ügyében Oroszország már két, Nyugaton lefolytatott pert is elvesztett, s ezért kénytelen sok-sok millió dollárt fizetni. Jurgensz szerint az első ítéletet a tömeg még úgy- ahogy igazságosnak találta, mert gyanús volt, hogy Hodor­kovszkij honnan szedte a vagyo­nát, és valószínűnek tűnt, hogy adócsalást is elkövetett. „Mos­tanra azonban megváltozott a társadalom. Ma már sok állam­polgár a személyét fenyegető veszélyt lát abban, hogy a bíró­ságok sehogyan sem tudnak függetlenné válni.” Nyikolaj Szvanyidze ismert publicista, aki Putyinról írt port­rékönyvet, kijelentette: „A per­nek óriási hatása lesz az ország­ra, a világban élvezett tekinté­lyére, a társadalomra és mind­annyiunkra. Ennek az ítéletnek az alapján határozzák majd meg, kik vagyunk, hogyan élünk.” A Wikileaks honlapján az íté­lethirdetéssel egy időben meg­jelentek az amerikai diploma­táknak az üggyel kapcsolatos je­lentései. Szerintük Hodor­kovszkij börtönben marad mindaddig, amíg Putyin hatal­mon van. (MTI, ú) Riasztás Rómában Újabb gyanús küldemények Róma. Rendőrök és tűz­szerészek lepték el tegnap az olasz fővárosban Görögország nagykövetségét azt követően, hogy gyanús küldeményeket ta­láltak a képviseleten. A riasztás előzménye, hogy a múlt héten csütörtökön levélbomba rob­bant Svájc és Chile római nagy­követségén, a detonáció két em­bert megsebesített. Ennek nyo­mán vezettek be a karácsonyi ünnepek idejére fokozott biz­tonsági intézkedéseket az olasz hatóságok. Akkor a küldemé­nyek feladójaként egy, a görög anarchistákkal kapcsolatban ál­ló olasz csoport jelentkezett. Ni­kola Coitisz görög konzul teg­nap levélbombáról beszélt, az olasz csendőrség szóvivője pe­dig közölte, hogy robbanóanya­got tartalmazott a csomag. Hoz­zátette: a tűzszerészek szétsze­dik a szerkezetet, hogy megálla­pítsák, a múlt hetiekhez hason­lóról van-e szó, vagy ezt más ké­szítette. A görög külügyi szóvivő elmondta, római képviseletü­kön senki sem sérült meg, mert már korábban emelt szintű biz­tonsági intézkedéseket fogana­tosítottak. A személyzet az épü­lettől távolabb gyűlt össze, hogy mindenkit számba vegyenek. Korábban a Sky TG24 hűteleví­zió úgy értesült, hogy gyanús csomagot találtak Venezuela nagykövetségén is. De a rendőr­ség cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Venezuela, Dá­nia és Monaco képviseletén is hasonló küldeményekre buk­kantak volna. (MTI) Egy neves amerikai napilap a budapesti kormány bojkottálásának lehetőségét is felvetette Magyarország putyinizálódása MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Washington. A magyar EU-elnökségről és a mé­diatörvényről közölt cikket Ma­gyarország putyinizálódása címmel a The Washington Post. A tekintélyes amerikai lap sze- rintazEUsok tagállama bánhat­ja a rotációs elnökség rendsze­rét, mert a januártól Magyaror­szág veszi át az irányítást, amelynek „populista és hata­loméhes kormánya éppen most fogadott el egy olyan médiatör­vényt, amely jobban illik egy tekintélyelvű rezsimhez, mint egy nyugati demokráciához”. Az Orbán Viktor vezette Fi­desz elfoglalt vagy megtáma­dott minden olyan intézményt, amely nem áll ellenőrzése alatt, köztük az elnöki hivatalt, a leg­felsőbb bíróságot és a számvevő- széket - írja a szerző, megje­gyezve: a jegybank éppen ost­rom alatt áll. A kormány felügyeletével el­fogadott két médiatörvény a saj­tószabadságot tekintve Ma­gyarországot egy sorba állítja Oroszországgal és Fehérorosz­országgal. A szerző kiemeli, a Médiatanács összes tagja a mi­niszterelnök pártjához tartozik. A szerző idéz a magyar média­törvényt elítélő bel- és külföldi véleményekből, majd megálla­pítja: több kormány csendben maradt, nem akarva újabb vi­szályt kelteni az amúgy is válság sújtotta EU-ban. Ez azonban szerinte rossz megközelítés: Eu­rópa nem engedheti meg egy tagállamának, hogy következ­mények nélkül semmibe vegye az alapvető szabadságjogokat. Budapesten lesz májusban az EU csúcsértekezlete, amelyre Hillary Clinton amerikai kül­ügyminiszter is hivatalos. A cikk szerint Orbánt választás elé kel­lene állítani: vagy mérsékli a ha­talomkoncentrációt és módosít­ja a médiatörvényt, vagy kényte­len lesz elviselni azt a megaláz­tatást, hogy az EU és az USA máshol rendezi meg vagy boj- kottálj a a budapesti csúcsot. Navracsics Tibor, miniszter­elnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csupán félelmeknek tartja a kormányt ért külföldi kritikákat. Az MTI- nek adott interjújában azt mondta, általában nem a tör­vény normaszövege okozza az ellenkezéseket, hanem csupán az abból levont különböző hipo­tézisek. Úgy látja, a médiatör­vényt ért kritikák nem erőseb­bek a szokásosnál. Ouattara tábora általános sztrájkot hirdetett - az ECOWAS erővel is eltávolítaná Gbagbót Polgárháborús veszély Elefántcsontparton ÖSSZEFOGLALÓ Abidjan. Nem csökken a pol­gárháborús veszély Elefánt­csontparton, ahonnan az ENSZ szerint az utóbbi napokban több mint 14 ezren menekültek el az összecsapások miatt. Az elnök- választás után magukat állam­főnek nyilvánító politikusok egyikének, Alassane Ouattará- nak a tábora tegnaptól általános sztrájkot hirdetett, hogy távo­zásra kényszerítse Laurent Gbagbo eddigi elnököt. A nyugat-afrikai országban november 28-an tartottak el­nökválasztást, amely után Gbagbo és kihívója, az ellenzéki Ouattara is győztesnek nyilvání­totta magát. A nemzetközi köz­Laurent Gbagbo (balra), aki vesztett, de nem akarja átadni a ha­talmat, mert a hadsereg mellette van, és Alassane Ouattara, akit a külföld támogat (TASR/AP-felvételek) vélemény, így az EU, az Afrikai kész akár erővel is távozásra bír- Unió és az ENSZ is Ouattara mel- ni Gbagbót. lett állt ki. A Nyugat-afrikai Ál- Zavargások törtek ki, a halá- lamok Gazdasági Közössége los áldozatok száma eléri a (ECOWAS) pedig bejelentette: 200-at. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint több mint 14 ezer ember menekült Elefántcsontpartról Libéria keleti részébe. A libériái kormány és a segélyszervezetek erőfeszítései ellenére a mene­kültek fogytán vannak az éle­lemnek. Az UNHCR aggódik, mert egy észak-elefántcsontparti fegyveres szervezet tagjai a menekülteket nem engedik át a határon, ezért ők kénytelenek 80 kilométeres kerülőt tenni, hogy bejuthassanak Libériába. Az ÚNHCR közleménye szerint fennáll annak a veszélye, hogy a nyolc évvel ezelőttihez ha­sonló polgárháború robban ki, ami megingatja az egész nyu­gat-afrikai régiót. (MTI, ú) ■m Elhúzódik a Sanader-ügy Becs. Még legalább egy hónapig Ausztriában kell maradnia az ott őrizetbe vett Ivó Sanader volt horvát kormányfőnek, akit Zág­rábban korrupcióval gya­núsítanak, és a kiadatását kérték. Erről egy salzburgi bíróság döntött, miután tegnap meghallgatta a poli­tikust. A bíróság egy hónap­pal meghosszabbította az előzetes letartóztatást, mert szökéstől lehet tartani - mondta a zárt ajtók mö­gött zajló eljárásról egy szó­vivő. Sanader 2003-tól 2009 közepéig állt a kor­mány élén, amikor is várat­lanul lemondott. A zágrábi gyanú szerint milliós nagy­ságrendben sikkasztott el állami pénzeket. (MTI) Miniszterek menesztése Zágráb. Jadranka Kosor horvát kormányfő tegnap lecserélte négy miniszterét, nem egész egy évvel a par­lamenti választások előtt. A miniszterelnök asszony szerint a kormány átalakítá- salehetővétesziagazdasági válságból való kilábalást és az ország uniós csatlakozá­sát. A védelmi, az építés­ügyi, a kulturális és a pénz­ügyminiszter menesztését még a parlamentnek is jóvá kellhagynia. (SITA) Még marad a fogolytábor Washignton. A Fehér Ház szóvivője szerint még egy bizonyos ideig nem zár­ják be a guantánamói fo­golytábort. Robert Gibbs a CNN-nek azt mondta, a lab­da a republikánusok térfe­lén van, „erről a kérdésről a kormányzattal kell egyez­tetniük”. Barack Obama el­nök választási ígéretének megfelelően, 2009. január 22-én, a hivatalba lépését követő napon elrendelte a guantánamói katonai bör­tön egy éven belüli bezárá­sát, de a kongresszus meg­akadályozta ennek végre­hajtását. A telepen éveken át vádemelés nélkül tartot­tak fogva terroristagyanús embereket. (MTI) Merényleteket terveztek London. Nagy-Britannia területén végrehajtandó robbantások és terrorista cselekmények elkövetésére szőtt összeesküvéssel vá­dolják a brit hatóságok azt a kilenc embert, akit egy hete vettek őrizetbe. Eredetileg 12 embert vettek őrizetbe december 20-án hajnalban, egy kiterjedt terrorellenes művelet keretében. Az ak­ciót hetekig tartó megfigye­lés előzte meg. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents