Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-27 / 296. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 27. www.ujszo.com Délelőtt telefonáltak, délután üzengettek Csökkent a karácsonyi SMS-ek száma A minimális kivetési alapból jövőre 109,07 eurót fizetnek a Szociális Biztosítóba Januártól nőnek az egyéni vállalkozók j árulékterhei ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Idén is több tízmillió SMS-t váltottak egymással az emberek karácsonykor, ám az eddigi növekvő tendencia megállt: tavaly 300 ezerrel, közel 1 százalékkal több szöveges üzenet vándorolt az éterben, mint idén. Egyre többen kívánnak kellemes ünnepeket az interneten - mailben, közösségi oldalakon - keresztül. A legnagyobb visszaesést a legnagyobb szolgáltató, az Orange könyvelhette el. Tavaly még közel Í7 millió, idén már csak közel 15 millió SMS-t dolgozott fel üzenetközpontja. 2006-ban pedig az orange-os üzenetek száma még elérte a 18 milliót. Az Orange szóvivője, Richard Fides lapunknak elmondta, az Orange üzenetközpontja 14 858 575 SMS-t dolgozott fel. A legtöbb üzenetet 14 és 15 óra között küldték 1,6 milliót - a legnagyobb hazai szolgáltató ügyfelei. A képpel és hanggal is színesített multimédiás üzenetek száma 208 034 volt. Az idei év nyertese az 02, mely közel kétszer annyi SMS-t dolgozott fel, mint tavaly ilyenkor - 3,3 millió helyett 5,8 milliót. René Párák az 02 szóvivője azt is elárulta, hogy volt olyan perc (14:23-kor), amikor 9147 üzenetet küldtek az ügyfelek. A multimédiás üzenetek is népszerűek voltak, 124 614 MMS-t írtak az 02 ügyfelei. Az Orange-hoz hasonlóan a T-Mobile is visszaesést könyvelhetett el: a tavalyi 10,1 millióhoz képest idén csak 9,2 millió karácsonyi SMS-t dolgoztak fel. (MSz, szí) Pozsony. Januártól a szociális biztosításról szóló törvény értelmében az egyéni vállalkozók (SZČO) magasabb járulékot fizetnek a Szociális Biztosítóba. SÁNDOR RENÁTA A járulékok eddig is minden évben emelkedtek, ám a jövő évtől több változás befolyásolja a fizetendő összeget. Emelkedik a kivetési alap, amelynek bizonyos százaléka a beteg-, nyugdíj-, rokkantsági- és tartalékalap-biztosítás. A legalacsonyabb kivetési alap a két évvel korábbi országos átlagbér 44,2 százaléka. A két évvel ezelőtti, vagyis a 2009-es nemzetgazdasági átlagbér 744,50 euró volt, ennek 44,2 százaléka 329,069 euró. Ez tehát a januártól érvényes kivetési alap, ebből számítódik ki a biztosítások nagysága. A betegbiztosítás a kivetési alap 14 százaléka, azaz a minimális kivetési alap esetében januártól 14,47 euró. A nyugdíjbiztosítás a kivetési alap 18 százaléka, minimális kivetési alap esetében tehát 59,23 euró. A rokkantsági biztosítás a kivetési alap 6 százaléka, a minimálisjárulék tehát januártól 19,74 euró. Ami változik: magasabb lesz a tartalékalapba fizetendő összeg. Hatályát veszti ugyanis a Fico-kormány által a válság- kezelő csomag részeként tavaly bevezetetett kedvezmény. Az előző kabinet az egyéni vállalkozók helyzetének megkönnyítése végett a kivetési alap 2 százalékára csökkentette a tartalékalapba fizetendő összeget. Ez a kedvezmény 2010. december 31-ig érvényes, tehát jövő januártól visszatér az eredeti „állapotába”, azaz 4,75 százalékra. Ajanuártól ebbe az alapba fizetendő összeg így 15,63 euró. Összességében tehát az egyéni vállalkozó a jelenlegi 96,90 euró helyett jövőre 109, 07 eurót fog fizetni a Szociális Biztosítóba, amennyiben a minimális kivetési alapból fizeti a járulékokat. Az egyéni vállalkozók 85 százaléka a minimális járulékokat fizeti, noha tisztában vannak azzal, hogy az a jövőben csak minimális nyugdíjat eredményez számukra. Sokak bevétele azonban nem engedi meg, hogy magasabb járulékokat fizessenek. A minimális kivetési alapból fizető egyéni vállalkozónak csak a Szociális Biztosítóba fizetett járulékai 12,17 euróval emelkednekjanuártól. További, aprónak tűnő, de lényeges változás, hogy míg jelenleg a kerekítés a legközelebbi tíz eurócentig történik lefelé, addig januártól már a legközelebbi eurócentig lefelé. Ez azt eredményezi, hogy a jelenlegi kerekítési szabály alapján az egyéni vállalkozók 12 euróval fizetne többet, mint jelenleg, az új kerekítési szabályok miatt 12,17 euróval. Az új összegeket február 8-ig kell befizetni a Szociális Biztosítóba. Az államfő szerint ideges a politikai légkör Gašparovič: bajban a koalíciós pártok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nagy bajban van az SDKÚ, az SaS, a KDH és a Híd - véli Ivan Gašparovič köz- társasági elnök. Az államfő szerint ennek oka a koalíción belüli feszültség. „Nagyon ideges politikai légkör alakult ki Szlovákiában, amely oda vezet, hogy az állampolgár azt gondolhatja, nem lehet pozitív az, amit ez a négy párt művel” - mondta a SITA hírügynökségnek adott interjúban. Az államfő úgy véli, „ha el akarunk érni valamit, ami segítséget jelent az állampolgároknak, és megerősíti Szlovákiát, akkor bizonyos kompromisszumos megoldásokat kell keresni, olyan kérdésekben is, melyek politikai feszültséget keltenek egyes pártok háza táján”. Emlékeztetett: az új kabinet gyakran megfeledkezik az előző kormány pozitív lépéseiről, mindig csak a negatívumokat keresi. Az elnököt örömmel tölti el, hogy a júniusi parlamenti választásokon a lakosság 58,83 százaléka részt vett. Éppen ezért szeretné, ha a politikusok figyelembe vennék a lakosság akaratát. Ivan Gašparovič pozitívan értékelte Iveta Radičová kormányával való eddigi együttműködését. Az a tény, hogy a kabinet élére az ország történetében először került nő, szerinte lényegtelen. „Sokkal fontosabb a kormányfő személyisége és tekintélye” - mondta Gašparovič. Meggyőződése, hogy Radičová a kabinet élén nem személyes nézeteit, hanem a koalíciós tanács közös véleményét képviseli, (dem) RÖVIDEN A segélyvonallal karácsonyoztak Kassa. Az ingyenesen hívható bizalomvonalra elsősorban a magányos és idős emberek telefonáltak szenteste. „Nappal kilenc, este hat hívást fogadtunk” - közölte Štefan Safko orvos. A segélyvonalat főként idős, magányos emberek vették igénybe, akiknek nincs senkijük. „Olyanok telefonáltak, akiknek igényük volt arra, hogy valakivel beszélgethessenek. Voltak olyanok is, akik megköszönték egész éves munkánkat, és boldog karácsonyt kívántak” - tette hozzá Safko. (SITA) Egyszeri megbízatás a főügyésznek Pozsony. Lucia Žitňanská (SDKÚ) igazságügyi miniszter arra hajlik, hogy a főügyészt csak egy megbízatási időszakra választhassák meg. A szaktárca jövőre az ügyészségekről szóló törvény módosítását tervezi, és Žitňanská szerint jó lenne, ha az új főügyész már új jogi környezetben tevékenykedhetnek. Szerinte jó, hogy egy hétéves megbízatási időszak esetleges bevezetéséről folyik a szakmai eszmecsere. Arra a kérdésre, hogy a tervezett változtatások értelmében Dobroslav Trnka jelenlegi főügyészt se lehetne újraválasztani, Žitňanská azt válaszolta: a módosítás a jövőre vonatkozik, a tervek mögött nem szabad célzatosságot keresni. (TASR) Sokan érkeznek a Pozsonnyal szomszédos járásokba is, oda főként a fővárost elhagyók tartanak Pozsonyba költöznek a legtöbben VERES ISTVÁN Pozsony. A fővárosba, és Pozsony megyébe költöznek az utóbbi években a legtöbben, derül ki a néhány napja nyilvánosságra hozott demográfiai felmérésekből. A kivándorlást illetően szintén Pozsony áll az élen, 2005 és 2009 között 16,7 ezer ember hagyta el a megyét. A második ezen a téren Eperjes megye, innen 15 ezer ember vándorolt más megyébe. Legkevesebben, 10,4 ezren Zsolna megyéből költöztek el. A huszadik század nyolcvanas éveiben Szlovákia területén hat migrációs térség volt megfigyelhető, véli Jurčová. A legtöbben Pozsonyba és Kassára költöztek, mivel ezek az akkori Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő városai közé tartoztak. A legtöbben akkor a két város közvetlen környékéről költöztek oda. Költözés Pozsony vonzó célponttá vált szempontjából a két legnagyobb város mellett a Besztercebányai, a Vágbesztercei, a Túrócszentmártoni és a Nagykürtösi járás volt a legvonzóbb. A járások közül az utóbbi időben a szenei számít a legvonzóbbnak. Ez tipikus példája az úgynevezett szuburbanizá- ciós folyamatoknak. A közeli nagyvárosból főleg tehetősebb fiatalok költöznek ki, akiknek fontos az életkörnyezet minősége és a családi ház. Szencen és környékén 2005 és 2009 között 26,14 ezrelék volt a migrációs növekedés, vagyis minden ezer lakosra jutott huszonhat újonnan oda költöző. A Szenei járást ebben a tekintetben a Bazini - szintén Pozsonnyal szomszédos járás - követi, kilenc ezrelékkel. Jelenleg egyébként az ország déli szegélyét alkotó járások azok, amelyek folyamatosan a lakosság enyhe, de stabil növekedését jegyzik. Egyetlen kivétel a Rimaszombati járás. Északon az utóbbi időszakban népszerűnek számít Lőcse és Rózsahegy. Hosszú távú, és egyre mélyülő veszteség tapasztalható viszont a Selmecbányái járásban. Szakértők szerint kevesebb megkötés mellett a második pillér is több hasznot termelne Nyereséges a harmadik pillér ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nyugdíjpillér harmadik pillére idén is nyereséges volt, szemben a tőkefedezetű második pillérrel. A harmadik pillérben (DDS) takarékoskodók - tehát ahol a munkáltató is hozzájárul az összeghez - számára a tavalyi év után az idei is pozitívan zárul, hiszen az egyes nyugdíjalapok 4,24 - 4,89 százalékos nyereséggel zárnak, míg a második pillér (DSS) mindössze 0,63-1,64 százalékos nyereséget könyvelhet el. A harmadik pillér még az inflációt leszámítva is pozitív mérleget mutat, a második pillér egyes alapjai pedig veszteségesek. „Gyönyörűen rámutat ez a helyzet arra, hogy milyen káros lehet a nyugdíjpillérekre a szabályozás. Nagyon valószínű, hogy a regulációk nélkül most a második pillér is nyereséget könyvelhetne el” - szögezte le Peter Goliaš, az INEKO gazdaságkutató intézet vezetője. Goliaš ezzel a Fico-kormány- nak arra a sokat bírált rendelkezésére utalt, miszerint a nyugdíjpénztárak nem ötévente, hanem félévente kötelesek értékelni az ügyfelek számláit, s veszteség esetén a saját vagyonukból kell kiegészíteniük azt legalább arra a szintre, amennyit az ügyfél befektetett. Szakértők szerint a második pillér ugyanis épp azért veszteséges, mert a rövid értékelési idő miatt az ügyfelek megtakarításait kezelő magán-nyugdíjpénztárak nem mertek kockázatosabb befektetésekbe fogni, eladták a tulajdonukban lévő részvényeket, tehát épp azokat a portfoliókat, amelyek veszteségesek lehetnek, de kedvező gazdasági-kereskedelmi helyzet és ügyes befektetés esetén nagy nyereséget is hozhatnak. Az elmúlt időszak kedvezett a részvénypiacnak, így ha a magánnyugdíjak tulajdonában lettek volna még részvények, nagyobb nyereséget érhettek volna el, vagyis gyarapodott volna az ügyfelek számlája. A pénztárak szerint ha a törvény nem kötné meg a kezüket, a nyugdíjalapok magasabb nyereséggel zárhatták volna az évet. Stanislav Pánis, a Trim Broker társaság elemzője ezzel kapcsolatban azonban nem ennyire derülátó. Szerinte a szigorú szabályok eltávolítása sem garancia arra, hogy a második pillér nagyobb hozamokat ér el. ,A gond ott van, hogy a magán-nyugdíjpénztárak gyakorlatilag csak vásárolhatják a részvényeket, de nem tarthatják őket. Ez azt jelenti, hogy nem tudnak azonnal reagálni az esetleges értékcsökkenésükre ” - magyarázta a szakértő, hangsúlyozva: ha a készülő törvénymódosítás nem teszi lehetővé, hogy az emberek megtakarításait például termékekben, terményekben is tartani lehessen, akkor a második pillér sosem lesz védett a gazdasági válságokkal szemben. „Ma ugyanis az államkötvények sem biztonságosak” - mondta Stanislav Pánis. (sán, hn)
