Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-23 / 295. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 23. Iskola utca 17 A Márai Gimnázium diákjai már az elmúlt évben is elismerést szereztek Trutnovban, idén még tudatosabban készültek - és mindent vittek Szárnyaló kassai művészpalánták A kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti tagozatának diákjai idén is sikerrel kezdték a tanévet. Már az iskolai év első hónapjaiban sikerült három versenyen is sikert aratniuk munkáikkal. KASSAI YVETT Marek Moučka kassai képzőművész kezdeményezésére első ízben rendezték meg a városban A világ teremtése gyermekszemmel elnevezésű képzőművészeti versenyt. Moučka alkotásaiban is központi téma az Ószövetség, így az első versenykiírás a bibliai teremtéstörténetre fókuszált. A kiállítás anyagát már júniusban összegyűjtötték. A beérkezett 100 alkotás közül, amelyeket a környező művészeti alapiskolák és középiskolák diákjai készítettek, kb. harminc munkát láthatott a közönség a Kassai Állami Tudományos Könyvtár épületében. A Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium diákjainak 8 beküldött munkája közül két alkotás szerepelt a tárlaton. A második kategóriában a zsűri a gimnázium A Márai Gimnázium eredményes diákjai a Hajdúszoboszlói kiállításon (A szerző felvétele harmadéves diákjának, a Du- naszerdahelyi járásból, Balázsiéról származó Jónás Attilának a munkáját ítélte a legjobbnak. Az iskola diákjai részt vettek két további képzőművészeti versenyben is, az egyik Hajdúszoboszlón, a másik Csehországban, Tumovban zajlott. Hajdúszoboszlón az V. Országos Középiskolás Képzőművészeti Diáktárlat elnevezésű kiállítást a XII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia részeként rendezték meg. A fiatal magyarországi képzőművészek számára ez az egyik legrangosabb képzőművészeti verseny. Mindezt a bírálóbizottság összetétele is jelzi. A két állandó zsűritag, Komiszár János Holló László-díjas festőművész és Aknay János Kossuth- és Munkácsy- díjas festőművész mellett idén Rácz Imre festőművész segített a munkák elbírálásában. Az idei pályázati kiírásra 266 diák 407 alkotása érkezett be, 127 iskolából. A szigorú szakmai válogatás után az alkotások mintegy fele szerepelt a kiállításon. Ä zsűri a legkiemelkedőbb alkotásnak a rozsnyói Tomory Vera Elmentem manifesztálódni című, vegyes technikával készült művét tartotta. Vera a Márai Sándor Gimnázium diákja. Az iskola másik díj jazottja Dudás Bálint lett. A „márais művészek” három különdíjat is hazavittek, ilyen formában Jónás Attila, Pribék Gábor és Sándor Béla munkáját értékelte a zsűri. A díjazott alkotások a tervek szerint Japánba is eljutnak majd egy kiállításra. A másik fontos szakmai megmérettetés a csehországi, tur- novi nemzetközi képzőművészeti-verseny Rajzolj műemléket címmel. A pályázatot minden évben a Prágai Műszaki Egyetem Építészeti Kara szervezi meg. A kassai gimnázium diákjai már az elmúlt évben is elismerést szereztek ezen a versenyen, idén pedig még tudatosabban készültek - és mindent vittek. Az alapiskolások kategóriájában Štriho Noémi első, Pelák Ólivér második helyezést ért el. A középiskolások kategóriájában a művészeti osztály diákjai közül A szakmai versenyek, a visszajelzések mind a diákok, mind a tanárok számára rendkívül fontosak. Varga Rebeka első, Kupecz Zsófia második, Jónás Attila harmadik lett. Fecsó Szilárd felkészítő tanár elmondta, hogy a szakmai versenyek mind a diákok, mind a tanárok számára rendkívül fontosak. A diákok számára az eredmények elsősorban belső motivációt jelentenek a további alkotáshoz, a tanárok számára pedig egy fontos visszajelzés, hogy jó irányba vezetik a rájuk bízott tehetségeket. Varga László helytörténész szerkesztésében egy emlékfüzet is napvilágot látott, amelyben személyes beszámolók, visszaemlékezések olvashatók A nagymegyeri magyar iskolák újraindításának 60. évfordulójára MÉSZÁROS ZSÓFI A nagymegyeri magyar iskolák újraindításának hatvanadik évfordulójára emlékezett a közelmúltban a Csemadok helyi szervezete, valamint a városi művelődési központ. A baráti találkozó vendége Csicsay Alajos volt, mellette Belucz János, idősebb Néveri Sándor, Molnár János, Szuh Kálmán, Tánczos Tibor és Varga Frigyes emlékezett a hőskorra. Ki gyermekként, ki kezdő pedagógusként, ki Nagymegyeren, ki Dél-Szlo- vákia más településein élte meg a hatvan évvel ezelőtti eseményeket, amikor a jog- fosztottság évei után újra megnyitották kapuikat a magyar iskolák. A találkozón természetesen az is szóba került, milyen jelentőséggel bírnak napjainkban a magyar iskolák, az oktatás minősége, az iskolahálózat folyamatos fejlesztése - nemcsak a szlovákiai magyar közösség, hanem egy-egy település, adott esetben Nagymegyer jövője, a város fejlődése szempontjából. A megemlékezés kapcsán Varga László tanár, helytörténész szerkesztésében egy emlékfüzet is napvilágot látott, amelyben személyes beszámolók, visszaemlékezések olvashatók. Mindenképpen említést érdemel a kiadvány fotóanyaga - ma már a családi albumokban sem igen találhatók meg hasonló, sok évtizedes osztályképek, az iskolai élet különböző oldalait (a kötelező brigádokat, tanulmányi kirándulásokat) dokumentáló fényképek sorozata. Egy különleges életpályát is bemutat az emlékfüzet - Hencz Pálét, aki a két világháború között kántortanítóként volt a csallóközi kisváros pedagógiai, társadalmi és egyházi életének egyik motorja, majd 1950-ben minden tekintélyét latba vetette, hogy megfelelő számú gyereket toborozzon az újrainduló magyar iskolába, melynek igazgatója lett. Nem egy családnál elérte, hogy az 1946 óta működő szlovák iskolából íratták át gyermekeiket a szülők. Egyéb feladattal is meg kellett küzdenie: részben képesítetlen fiatalokból szervezte meg az első tantestületet. Kollégáinak nemcsak szakmát, hanem tartást is tanított. A ma már több mint 80 éves Kovács Klára saját bevallása szerint több mint 50 éve nem viselt kendőt, mert egy esős napon Hencz Pál ezekkel a szavakkal rótta meg: „Jegyezze meg kolléganő, hogy a magyar tanítónő sohasem viselhet kendőt, csak kalapot.” A nagymegyeri tizenegy éves iskola első tanári kara Osztálykép az ötvenes évekből (Képarchívum Akik visszaültek a magyar iskola padjaiba
