Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-22 / 294. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 22. Közélet-hirdetés 3 Nagy József: mondjuk ki nyíltan, hogy a környezetvédelmi szervezetek nagyon nagy hányada üzleti kapcsolatban áll a környezetvédelmi hivatallal Klímaügyben továbbra sincs megegyezés (TASR-felvétel) Pozsony. November elsején foglalta el a miniszteri bársonyszéket, egy hónappal később pedig már Mexikóban, a can- cúni klímakonferencián képviselte az országot. Az előző ciklusban az egyik legtöbb botrányt és minisztert megélt tárcát vezeti. Nagy József környezetvédelmi miniszterrel beszélgettünk. LAJOS P. JÁNOS Mi lett a cancúni klímakonferencia eredménye? A sajtó szerint nagy előrelépés nem történt, a átfogó megegyezést nem sikerült tető alá hozni. Születtek kisebb megegyezések, ami a legfontosabb lett volna - amire már Koppenhágában készült a világ -, az általános, a világ minden országára érvényes megállapodás nem született meg. Ennek az lenne a lényege, hogy minden állam vállalja, hogy bizonyos mértékben csökkenti a szennyező anyagok kibocsátását, és így nem történhet meg az, ami jelenleg folyik, hogy egyes országok vállalnak ugyan bizonyos csökkentést, de nem a többi országgal koordinálva, így abból nem profitálhatnak a szegényebb államok. A jelenleg érvényes Kiotói Egyezmény lényege ugyanis az, hogy létrejön a légszennyezési kvóták piaca, és így a fejlődő országok is pénzhez juthatnak, amiből modernebb, a környezetet kevésbé szennyező technológiákat vásárolhatnak, vagy visszaszorítható az erdőirtás. Tehát a lényeg, az átfogó megegyezés nem született meg. Miért? Tudható volt, hogy a legnagyobb kibocsátók, Oroszország, Kína, India várhatóan nem egyeznek majd bele, mivel ott a kibocsátás a következő években is növekedni fog. Indiában például mintegy 400 millió embernek még villanyáram sincs a lakásában, és nem mondhatjuk, hogy ne is legyen, mert túl nagy a légszennyezési kibocsátás. A legfontosabb azonban, hogy a tárgyalások nem álltak le. Főleg azok az egyezségek születtek meg, amelyek a harmadik világ, a fejlődő országok támogatását szolgálják. Az erdők védelmében kialakítottunk egy olyan alapot, amelybe évente 100 milliárd dollár fog befolyni. A következő lépés, hogy meghatározzuk: a befizető országok között milyen kulcs szerint oszlik majd meg ez az összeg, és azt is el kell dönteni, hogy a fejNagy József lődő országok milyen arányban részesülnek belőle. A befizetést várhatóan a GDP és a szennyezőanyag-kibocsátás alapján határozzuk majd meg. Erre mondja azonban Soros György, hogy százmilliárdos alapot hoznak létre, miközben idén csak 4-5 milliárd dollár folyt be ilyen célra. Mennyire reálisak ezek a célok? Ez a víziónk, ha azonban meghatároztunk egy stratégiát, a szavukra adó országok ezt megpróbálják majd betartani. Szlovákia esetében például a befizetés 10-30 millió euró között mozogna. Kinevezésekor a környezetvédelmi szervezetek halkan kifogásolták, hogy nem környezetvédő, hanem üzletember kerül a környezetvédelmi tárca élére. Azóta volt is egy kisebb botrány az Állami Környezetvédelmi Hivatal vezetőjének kinevezése kapcsán. Az ön által megbízott Marián Jasík néhány nap elteltével lemondott. A környezetvédelmi szervezetek azzal vádolták meg, hogy a Szlovák Nemzeti Párt és a HZDS embereit védi. így van? Az az igazság, hogy a hivatal korábbi igazgatóját, Ján Mize- rákot nagyon nehezen tudtuk volna leváltani, törvényi okokból kifolyóan. Végül sikerült megegyezni vele abban, hogy elfogadja visszahívását, és amíg a hivatalban folyó ellenőrzés nem jár rá nézve valamilyen terhelő eredménnyel, egy szinttel alacsonyabb beosztást kap. Ő állította, hogy nem hibázott. Mizerákot még Miklós László miniszter nevezte ki, tehát azt sem lehet mondani, hogy az SNS embere lett volna, sőt az SNS idején leváltották, a smeres Dušan Čaplovič nevezte ki újra. Miért mondott le Marián Jasík néhány nap elteltével? A volt igazgatót erdésszé fokozta le, szinte indoklás nélkül, ami személyes bosszúnak tűnt, ezt nem akartam megengedni. Ezenkívül volt egy összeférhetetlenségi ügye is, igazgatóként saját szervezetének írt volna alá támogatást, ami szintén nem vetett volna jó fényt a hivatalra. Ján Zuskin személyében végül szerintem megfelelő embert találtunk erre a posztra. A környezetvédelmi szervezetek azonban politikai, gazdasági szempontokat emlegetnek. Egy szervezetet nem lehet úgy irányítani, hogy az üzleti partnerei mondják meg, hogy ki legyen az igazgatója. Mondjuk ki nyíltan, hogy a környezetvédelmi szervezetek nagyon nagy hányada üzleti kapcsolatban áll a környezetvédelmi hivatallal, uniós alapokból és az állami költségvetésből származó támogatások révén. Sok esetben a hivatal egyes feladatait környezetvédelmi szervezetek látják el, szerződések alapján, amiben semmi kivetnivalót nem látok, de ezzel mégiscsak függőségi kapcsolat alakul ki a hivatal és a szervezetek között. A hivatalnak és vezetőjének tehát függetlennek kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy ellenségesnek kell lennie a szervezetekkel szemben, csak függetlennek tőlük. határidős betét p. a. kamat 2011.7.31-ig or kiveheti, és közben nem kamatot RE1011029 Az ügyfél a betétből csak készpénzt vehet fel, miután megkapta a diszpozíciós kártyát. Részletes tájékoztatást a kereskedőhelyeken kérhet. Ez az ajánlat a Poštová banka általi visszavonásig érvényes. A visszavonás a www.pabk.sk weboldalon kerül közzétételre.
