Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-21 / 293. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 21. Közélet 3 A rendőrség szerint nemegyszer a bankok is nehezítik a felderítést; idén csak az elkövetők felét kapták el, ami akár csábító is lehet a bűnözők számára Válság idején több a bankrablás 2000 óta nem volt annyi bankrablás egy naptári évben sem, mint az idei év első 11 hónapjában. Már 35 bankot raboltak ki, ez 12-vel több, mint az egész előző évben, tehát a bankrablások tekintetében az idei rekordév lesz. Az okok közt szerepel a gazdasági válság is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A rendőrségnek az esetek felét sikerül felderítenie, tehát a bankrablónak gyakorlatilag 50 százalékos esélye van: vagy elkapják, vagy nem. Ez sok bűnöző számára csábító lehet, ám a hatóságok azt állítják, hogy az alacsony felderítési mutató miatt a bankok is hibáztathatok. Eddig 2006 volt a rekordév, amikor 29 bankot raboltak ki. Idén novemberig a rendőrség legalább arra hivatkozhatott, hogy a bankrablóknak csak kisebb összegeket sikerült megkaparintaniuk (a keletkezett kár az elmúlt hét évben a legalacsonyabb), aztán hirtelen megugrott a kárösszeg, amikor egy bankból több mint 60 ezer eurót zsákmányoltak. A hatóságok szerint a szlovák rablók külföldön is próbálkoznak. Áprilisban a Pozsonyhoz közeli osztrák Wolfsthal egyik bankját szlovák elkövető rabolta ki. Az Oe24.at hírportál szerint németül beszélt, de szlovák akcentussal. „Vélhetőleg közvetlenül a rablás után sikerült Szlovákiába menekülnie, a város csak négy kilométerre van a határtól” - írta a portál. A hatóságok szerint a bankrablások megszaporodásának oka az alacsony életszínvonal, a gazdasági válság, az elkövetők komoly anyagi gondjai. „Több tettes vallomásából az derül ki, hogy az indíték a rossz anyagi helyzet volt. A gazdasági válság következtében elveszítette állását, vagy más okból került néhéz anyagi helyzetbe” - nyilatkozta Jana Dobiäšová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Több elkövetőnek jelzáloghitele törlesztésére kellett volna a pénz. Egyre agresszívabb elkövetők További megdöbbentő statisztikai adat, hogy a bankrablások számának növekedésével arányosan nő az elkövetők agresszivitása. Az előző években alig történt személyi sérülés a bankrablások során, a legsúlyosabb eset egy biztonsági őr ujjának leharapása volt 2006-ban. Most viszont a tettesek már nem haboznak lőfegyvert használni. Májusban egy 66 éves banki biztonsági őrt lőttek le Malackán, novemberben pedig egy banki alkalmazottat sebesített meg lőfegyverével egy bankrabló, akit azóta is keres a rendőrség. $ % ttJíhntekýéH príčin $ /utvorené m “T Megelőzés helyett felderítés Miután 2004-ben megszaporodtak a bankrablások, az akkori belügyminiszter, Vladimír Palkó elrendelte, hogy rendőrök posztoljanak a kockázatosnak minősített bankok környékén azokban az órákban, amikor a legtöbb bankrablást elkövetik. Ez hozzájárult az esetek számának csökkenéséhez, de a bankokat őrző egyenruhások máshol hiányoztak, ezért négy év után ismét változott a stratégia: a megelőzés helyett a felderítésen van a hangsúly - ami most, mint tudjuk, 50 százalékos. Kockázatos takarékoskodás A rendőrség nincs könnyű dolga. Néhány bank egyes fiókok esetében a biztonságon spórol, ezért nem mindegyik van rákapcsolva a rendőrséget riasztó biztonsági rendszerre. Ezért tíz percig is eltart, míg a rablás híre eljut a rendőrséghez - s ez elég, hogy a tettes a zsákmánnyal együtt elmeneküljön. Ráadásul a biztonsági kamerarendszer felvételeivel sem megy sokra a rendőrség. Elég, ha az elkövető eltakarja az arcát, sok bankban ráadásul csak a plafonra szereltek kamerákat, így az elkövető arcáról nincs használható felvétel. Csak elvétve akad olyan bank- fiók, ahol a falra erősítették a kamerát, és a bank bejáratának környéke is be van kamerázva. Nemrég ennek köszönhetően sikerült felvételt készíteni egy elkövetőről, amikor a bank előtt éppen a fejére húzott egy állarcot. (dem) Hiába a biztonsági kamera, az elkövetőt nem lehet azonosítani. A tettes november ti-én rabolt ki egy pozsonyi pénzintézetet, és meglőtte a banki alkalmazottat, mert nem adta át elég gyorsan a pénzt. A férfi 7340 euróval távozott. (Fotó: SITA/Pozsonyi Rendőr-főkapitányság) Az emberek nem akarják, hogy az állam mondja meg, mennyit dolgozzanak, de a minimálbért megőriznék Az emberek többet akarnak dolgozni és főleg többet keresni (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az emberek többet akarnak dolgozni, és ezzel együtt természetesen többet is keresni, derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség Hospodárske noviny számára készített felméréséből. A felmérés során a munkatörvénykönyv tervezett módosításának egyes elemeiről kérdezték az embereket. Az eredmények szerint a lakosság többsége a liberálisabb munkaügyi előírások mellett foglal állást. A felmérés alapján az emberek 62 százaléka támogatná, ha megegyezés alapján hosszabb ideig dolgozhatna hetente, mint ahogyan ezt a jelenlegi előírások lehetővé teszik. A jelenlegi kormányzat a munkatörvénykönyv liberalizációjára készül. Munkavégzés megegyezés alapján A válaszadók körében a megegyezés alapján történő munkavégzés (dohoda a pracovnej činnosti) az egyik legnépszerűbb foglalkoztatási forma. Ezt kedvelik a munkaadók is, hiszen ezek a legrugalmasabb szerződések, amelyek alapján ráadásul társadalombiztosítási járulékot sem Korlátozzák a túlórák számát? H Igen - inkább igen 43% ■ Nem - inkább nem 44% □ Nem tudja 13% Lerövidítsék a Heti munkaidőt? B Igen - inkább igen 21% fi Nem - inkább nem 68% □ Nem tudja 11% Megszüntessék a minimálbért? II Igen - inkább igen 20% E3 Nem - inkább nem 67% □ Nem tudja 13% |—♦ Forrás: Hospodárske noviny, Focus, grafikon/ú kell fizetni, vagyis a legolcsóbb forma. Ugyanakkor a munka- vállalók szempontjából a legkisebb biztonságot nyújtja, hiszen a szerződés bármikor felbontható. A fő hátránya az, hogy az így ledolgozott évek nem számítanak bele a nyugdíjba, vagyis nem minősülnek szolgálati időnek. Az állam és a társadalombiztosítási rendszer szempontjából is hátrányos, mivel növeli a hiányt a rendszerben. Jelenleg évente 350 óra ledolgozása engedélyezett ilyen szerződések alapján. A megegyezés alapján történő munkavégzést elsősorban a középkorú, 45-54 év közötti munkavállalók, a középiskolai végzettséggel rendelkezők, a vállalkozók, kisiparosok, a közepes nagyságú városok lakói, a jobb anyagi körülmények közt élők - 1300 eurónál nagyobb ház- tartásonkénti bevétel -, valamint a Híd, az SaS és az SD- KÚ választói támogatják. A liberalizáció támogatásaként fogható fel az is, hogy az emberek nem szigorítanák az egyéni vállalkozók munkavégzésére vonatkozó szabályokat. Az előző kormány éppen ebben az irányban szigorított, azt akarta megakadályozni, hogy olyan munkákat is vállalkozókkal végeztessenek a munkaadók, amelyeket korábban belső alkalmazottak végeztek - ők az úgynevezett kényszervállalkozók. Ne csökkenjen a heti munkaidő A szakszervezetek felvetették, hogy csökkenteni kellene a munkahét felső határát, azzal, hogy ez a fizetés csökkenésével járna. Szerintük ez új munkahelyeket teremtene, vagyis csökkenne a munka- nélküliség, mivel a munkaadók új alkalmazottak felvételével kompenzálnák a kiesett munkaidőt. A megkérdezettek több mint kétharmada azonban elutasítja ezt. A munkaidő csökkentését ellenzik a fiatalabb munkavállalók, a nagyobb városok lakói, de ellenzi a Smer választóinak mintegy 74 százaléka is. A minimálbért megtartanák A lakosság ugyanakkor megőrizne bizonyos biztonsági garanciákat. A túlnyomó többség elutasítja a minimálbér megszüntetését. A szociális kormányzat átalakítaná a jelenlegi rendszert, „regionalizálná” a minimálbért, Jozef Mihál szociális ügyi miniszter ugyanis úgy véli, hogy egyes régiókban ez a foglalkoztatás növekedésének fő akadálya. Az emberek megtartanák a párhuzamos felmondási időt és a végkielégítést is, amit ugyancsak az előző kormány vezetett be, és nem támogatják a határozott időre szóló szerződések többszöri meghosszabbításának lehetőségét sem. (lpj)
