Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-20 / 292. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 20. Külföld 7 Václav Klaus aláírta a törvénymódosítást Kevesebb pénzt kapnak a cseh politikusok Keményen bírálja az ellenzék a minszki „cári" rendszert Fehéroroszország elnököt választott „Európa utolsó diktátora", ahogy gyakran nevezik Lukasenkót. Tegnap fiával, Nyikolajjal ment szavazni. (ČTK/AP-felvéteI) MT1-HÍR Prága. Öt százalékkal csökkennek jövőre a politikusi fizetések Csehországban. A törvény- módosítást Václav Klaus államfő aláírta - közölte szombaton Ra- dim Ochvat, az államfő szóvivője. A vezető cseh politikusok bérének csökkentése része annak a megszorító csomagnak, amelyet a kormány javaslatára a parlament fogadott el, hogy mérséMT1-HÍR Peking. Önmérsékletre inti a két Koreát Kína és Oroszország külügyminisztere, miután telefonon megvitatta a Koreai- félszigeten'kialakult rendkívül feszült helyzetet - derül ki a kínai külügyminisztérium tegnapi közleményéből. Jang Csie-cse arról beszélt Szergej Lavrowal, hogy a félszigeten a feszültség fokozódik, és várható, hogy a helyzet súlyosbodni fog. Kína ellenez minden olyan lépést, amely rontja a helyzetet - húzta alá a kínai külügyminiszter, s megerősítette: Peking szeretné, ha mindkét fél megnyugodna, és párbeszédet kezdene egymással. A kínai tájékoztatás szerint MT1-HÍR Washington. Az amerikai szenátus megszavazta szombaton a homoszexuálisok katonai szolgálatának engedélyezését, így miután a képviselőház már korábban megszavazta azt, a tervezetet megküldték Barack Obama elnöknek, aki ennek aláírásával teljesítheti egyik kampányígéretét. Egy 1993-as törvény eltörléséről van szó, amely tiltja olyan újoncok besorozását, akik vállalják homoszexualitásukat. Obama szóvivője, Robert Gibbs közölte, hogy az elnök e héten aláírja a törvényt. A még érvényes, 1993-as törvény értelmében az amerikai haderő hivatalosan nem kérdezhet rá a soraiban szolgálók nemi identitására, ők pedig nem kötelesek azt felfedni. A bevallottan homoszexuális egyéneket viszont nem veszik állományba, a már a fegyveres erők kötelékében lévőket pedig leszerelik. Egy szövetségi bíró nemrégiben alkotmányellenesnek minősítette a „ne kérdezd, ne mondd” törvényt, aminek nyomán a toborzóirodák - visszavonásig - engedélyt kaptak a melegekbesorozására. A jogszabály miatt 1993 óta keljék a jövő évi költségvetési hiányt. Ha a törvénymódosítást az év végéig nem fogadták volna el, akkor a jelenlegi szabályozás szerint a jövő évben jelentősen megugrottak volna a politikusi fizetések Csehországban. A képviselői átlagfizetés a mai havi 59 ezer koronáról 75 ezer koronára emelkedett volna. A módosítás alapján azonban a következő négy évben 55 ezer korona lesz a képviselői havi átlagbér. Lavrov megállapította, hogy Oroszország feszülten figyeli, mi történik a félszigeten, és az érintett országoktól a lehető legnagyobb nyugalmat és visszafogottságot kért. Egyúttal kifejtette, hogy Moszkva továbbra is aktív erőfeszítéseket kíván tenni a feszültség enyhítése érdekében. Kína és Oroszország külön- külön szombaton már felhívta a figyelmet a háborús veszélyre, s Moszkva az ENSZ BT összehívását javasolta. New Yorkban bejelentették: az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra rendkívüli ülést hívott össze a Koreai-félsziget aktuális helyzetének megvitatása, illetve egy formális BT-ülés előkészítése céljából. több mint 13 ezer 500 embert bocsátottak el a hadseregtől. Robert Gates védelmi miniszter felhívta a katonák figyelmét arra, hogy az 1993-as törvény lényege, a „ne kérdezd, ne mondd” elv egy darabig még érvényben marad, mert az újonnan megszavazott törvény értelmében az elnöknek és a Pentagonnak igazolnia kell, hogy az új jogszabály nem befolyásolja károsan a katonák harcképességét. Ezután előírás szerint még 60 napot kell várni, amíg a törvény végrehajtható lesz. Ugyanakkor nem kapta meg az amerikai szenátusban a kellő támogatást az a törvénytervezet, amely komoly feltételek mellett megnyitotta volna az utat az állampolgársághoz az országba gyerekként, illegálisan került fiatalok előtt. Az úgynevezett Álom-törvényt (Dream Act) a képviselőház már korábban jóváhagyta. A tervezet szerint azok a fiatalok rendezhették volna jogi helyzetüket, akik 16 éves koruk előtt érkeztek illegálisan az Egyesült Államokba, egyebek között elvégezték a középiskolát, van két befejezett évük az egyetemen és büntetlen elő- életűek. Minszk. Elnökválasztást tartottak tegnap Fehéroroszországban; tíz jelölt pályázott az államfői posztra, de szinte borítékolható volt a tekintély- elvű államfő, Aljak- szandr Lukasenko újraválasztása. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Lukasenko 16 éve van hatalmon, s „cári” rendszerét keményen bírálja az ellenzék. A választáson több mint hétmillió szavazásra jogosult polgár vehetett részt, több mint 6 ezer szavazóhelyiségben adhatták le voksukat. Ha papírforma szerint alakult a választás, Lukasenko immár negyedszer lesz Fehéroroszország elnöke. A közelmúltbeli közvélemény-kutatások szerint ő a szavazatok 75 százalékára számíthatott már az első fordulóban, de az elnök bírálói azt állítják, hogy veszítene, ha a választás demokratikus lenne. Az ellenzék azonban megosztott, nem volt képes megegyezni közös jelöltben. A legjelentősebb fehérorosz ellenzéki vezető, Aljakszandr Milin- kevics távolmaradt az elnökválasztástól. Azok a szavazók, akik tegnap nem tudtak elmenni voksolni, már szerda óta előre leadhatták szavazatukat. A választási bizottság tegnap reggeli közlése szerint az „előválasztás” során a szavazásra jogosult polgárok 28,2 százaléka már leadta voksát. A legalacsonyabb részvétel 17,7 százalék - a fővárosban, Minszkben volt, ahol az ellenzék általában jobban tudja befolyásolni a polgárokat. A választási kampány során az ellenzék arra szólította a választókat, hogy előzetesen ne adják le voksukat, mert ezek a szavazatok képezik a tömeges váMT1-JELENTÉS Kabul. Váratlanul Afganisztánba érkezett szombaton Angela Merkel német kancellár, és katonák előtt arról beszélt, hogy Af- ganisztánban„háború” folyik. A kormányfő a védelmi miniszter és a Bundeswehr főszem- lézője kíséretében kereste fel az észak-afganisztáni Kunduz tarlasztási csalások tárgyát. A helyi választási bizottságok tagjai között az ellenzék képviselőinek aránya elenyésző, negyedszázalékos volt. Á szavazás tisztaságát mintegy ezer külföldi megfigyelő felügyelte, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szakemberei is jelen voltak. Az ellenzék szerint Lukasenko olyan választási rendszert vezetett be, hogy más jelölteknek gyakorlatilag esélyük sincs a győzelemre. A Nyugat csak az 1994-es elnökválasztás eredtományban állomásozó német csapatokat. „Nem csak háborúra hasonlító állapotokkal van dolgunk. Önök olyan harci helyzetekbe kerülnek, amüyenek csak háborúban fordulnak elő. Számunkra ez teljesen új helyzet, amilyenről csak a szüléinktől hallottunk a második világháborúval kapcsolatban” - közölte a kancellár. Merményét ismerte el. A politikust 2001-ben és 2006-ban újraválasztották, de a szavazást a politikai ellenfelek elnyomása és választási szabálytalanságok jellemezték. Lukasenko közben tagadta a WikiLeaks portál által kiszivárogtatott értesülést, hogy magánvagyona 9 milliárd dollár. „Ha megtalálják ezt a pénzt, kérem, hogy adják nekem egy százalékát, a többit pedig megtarthatják” - válaszolta újságíróknak, miután leadta szavazatát Minszkben. kel harmadszor látogatott el Afganisztánba. Látogatását beárnyékolta, hogy pár órával érkezése előtt Baglan tartományban meghalt egy német katona. Idén 8 német katona lett merényletek és harci összetűzések áldozata, összesen 45 német katona vesztette életét eddig Afganisztánban. A német kancellár közölte azt is, hogy az afganisztáni szolgálat nélkül kevésbé lenne biztonságos az élet odahaza. Merkel beismerte, hogy a német lakosság szkeptikusan viszonyul a Bundeswehr közép-ázsiai missziójához. Németország jelenleg mintegy 4300 katonát állomásoztat Afganisztánban, s szó van arról, hogy 2011 végétől kezdve 2014- ig fokozatosan kivonnák a német erőket az országból. Öngyilkos merényletek Kabul. Az afgán biztonsági erők tíz fegyverese vesztette életét, és többen megsebesültek vasárnap két öngyilkos merényletben Kabulban, illetve az észald Kunduz városban, ahol előző nap felkereste az ott szolgáló német katonákat Angela Merkel kancellár. Mindkét támadás végrehajtásáért a tálib lázadók vállalták a felelősséget. (MTI) Az ENSZ BT a koreai helyzetről Peking és Moszkva önmérsékletre intett Nem szavazták meg az Álom-törvényt Már nem kell titkolózniuk a homoszexuális katonáknak A németek szkeptikusan viszonyulnak a Bundeswehr missziójához Angela Merkel háborúról beszélt ■■nsiöBi Barack Obama nyugtatni próbál Washington. Barack Obama amerikai elnök egy szombati levelében megpróbálta megnyugtatni a republikánus párti szenátorokat afelől, hogy elkötelezett a rakétavédelmi rendszer megépítése mellett, mert a szenátorok attól tartanak, hogy az Oroszországgal kötött új START- szerződés korlátozza az Egyesült Államok lehetőségeit, nem tud majd olyan rendszert kiépíteni Európában, amilyen terveiben szerepel. A Fehér Ház szombaton éppen aközben hozta nyilvánosságra a szenátus republikánus párti kisebbsége vezetőjének, Mitch McConnellnek írt elnöki levelet, hogy a felsőház vitát folytatott a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött szerződés ratifikációjáról. Obama gyakorlatilag a republikánusok azon követelésére írta meg a levelet, hogy nyilvánítsa ki: a szerződés nem akadályozza a rakétavédelmi rendszer kifejlesztését. (MTI) Újabb részlet Görögországnak Athén. Görögország megkapja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelkeretének harmadik, mintegy 2,5 milliárd dolláros részletét, miután teljesítette a feltételeket a legutóbbi felülvizsgálat szerint. Az IMF májusban 30 milliárd dollár összegű, három évre szóló keretösszeget hagyott jóvá a pénzügyi válságba került Görögországnak, amiből eddig közel 10,58 milliárd dollárt utáltát. (MTI) Meghalt az euró egyik atyja Róma. Tegnapra virradó éjjel, hetvenéves korában meghalt Tommaso Padoa- Schioppa olasz közgazdász, akit az euró egyik kitalálójaként és létrehozójaként tartottak számon. Az olasz közgazdász az Európai Központi Bank elnöke volt, majd Romano Prodi miniszterelnöksége idején hazája gazdasági minisztere. Váratlanul érte a halál: barátaival vacsorázott Rómában, amikor szívrohamot kapott, amelyetnemélttúl. (MTI) Westerwelle visszautasítja Berlin. A német liberálisok elnöke, Guido Westerwelle tegnapi interjújában visszautasította a pártján belül egyre erősödő követeléseket, hogy önként távozzék a Szabad Demokrata Párt (FDP) éléről. (MTI)
