Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-18 / 291. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 18. Közélet 3 Kormányoldalon sincs teljes egyetértés a médiatörvénnyel kapcsolatban; a nemzetközi szervezeteknek sem tetszik az új szabályozás Januártól megregulázzák a magyar sajtót Négy éve az utcáról akarták bevenni az MTV-t. Most belülről rohamozzák. (Somogyi Tibor felvétele) Budapest. Egyre nagyobb nemzetközi visszhangot vált ki a hamarosan elfo­gadásra kerülő magyar médiaalkotmány. A sajtó félelmeit igazolni látsza­nak a vezető beosztottak nyilatkozatai, Orbán Vik­tor magyar kormányfő szerint viszont a törvény európai színvonalú. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A negatív nemzetközi vissz­hang mellett Magyarországon sem marad szó nélkül a terve­zet. Az új médiatörvény elfo­gadása ellen, a sajtószabadsá­gért tüntetnek civilek hétfőn este 6 órakor a Kossuth téren (aznap szavaz a parlament a tervezetről). A demonstrációt a Facebo- ok közösségi oldalon szerve­zik, ahol eddig több mint ez­ren jelezték részvételüket. Mint a szervezők írták, „megdöbbenve” értesültek a kormány új médiatörvény­tervezetéről, és „hitetlen- kedve” állnak az MTI vezér- igazgatójának szavai előtt. Belénessy Csaba azt mondta: „az nem megy, hogy elfogad­juk a tisztséget, majd szembe­szegülünk a megbízóval”. A közösség érdekében A magyar sajtószabadság megnyirbálásának szándékát látszik alátámasztani a Média­tanács 9 évre kinevezett elnö­kének, Szalai Annamáriának a szavai is. „A mostani szabályo­zási tervben a vélemény-, a szó­lás-, a sajtószabadság már nem öncél, hanem a közösség érde­két, a társadalom integritását szolgálja” - jelentette ki. A tün­tetés szervezői szerint egy de­mokratikus országban az újság­íróktól nem követelhet lojali­tást a hatalom. A demonstráció egyébként pártfüggetlen, mi több, a szervezők külön kérik a politikusokat, maradjanak tá­vol az akciótól. A tervezetet az egyébként kormányközeli Magyar Hírlap sem tartja szerencsésnek. „Önök olyan gumiszabályt tár­tak a parlament elé, amilyet még nem látott az Országház. Miközben - nagyon helyesen - az öntudatos, gondoskodó ál­lam szerepét választva, egye­bek között a gyermekek és az egyházak védelmét szem előtt tartva a legapróbb részletekig szabályozták a rádiók és tévék működését, az írott, print- és online sajtót szabad prédaként vetnék a Médiatanács és a fel­lebbezések folytán a sajtó­ügyekben összevissza ítélkező bíróságok elé” - írja nyílt leve­lében Huth Gergely főszerkesz­tő-helyettes. A médiaalkotmány az orszá­gos napilapokat akár 25 millió, a hetilapokat 10 millió forint bírsággal sújthatja „kiegyen­súlyozatlanság” és „közerkölcs megsértése” címén. A rádiók 50, a nagy piaci részesedéssel rendelkező televíziók 200 mil­liós bírságot is kaphatnak. Külföldi kifogások A világ lapkiadói is tiltakoz­tak, az Európai Lapkiadók Szövetsége (ENPA) és az Újsá­gok és Lapkiadók Világszövet­sége (WAN-IFRA) Orbán Vik­tor miniszterelnöknek írtak nyílt levelet, amiben kifejtet­ték, hogy a tervezet „súlyosan sajtószabadság- és demokrá­ciaellenes”. Orbán Viktor kedden Bécs- ben egy sajtótájékoztatón azt mondta, a magyar médiaal­kotmány nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az Európai Unió országainak jogrendjében ne lenne meg. A sajtószabadságot fenye­geti az új médiatörvény terve­zete a Freedom House wa­shingtoni központú nemzetkö­zi civil szervezet szerint is. A legfőbb kifogásuk az, hogy ki­egyensúlyozatlan tájékoztatás miatt megbírságolhatják a ma­gánkézben lévő médiumokat. A jogszabály ezeket lényegé­ben ugyanolyan szabályoknak vetné alá, mint a közszolgálati és az állami médiát. Különösen aggasztónak tart­ja a szervezet a feltételezett jogsértések meghatározását, amely nagyon tág, és olyan környezetet teremt, amely je­lentős visszaélésekhez vezet­het. A jelentés rámutat, hogy Or­bán Viktor miniszterelnök egy volt fideszes politikust nevezett ki kilenc évre az újonnan létre­hozott Nemzeti Média- és Hír­közlési Hatóság Médiatanácsa igazgatójának, és a testület többi négy helyét is a párt tá­mogatói töltik be. November­ben életbe lépett egy olyan tör­vény is, amely a nemzet- és közbiztonsági kérdésekről írt cikkekkel kapcsolatban a forrá­saik feltárására kötelezi az új­ságírókat. 35 %-ban magyar zene A módosítások révén a leg­nagyobb kereskedelmi televízi­óknak és rádióknak a reklám- bevételüknek „csak” 2,5 száza­lékát kell befizetniük magyar filmek támogatása címén (3 helyett). A TV 2, az RTL Klub; a Class FM és a Neo FM egy job- bikos módosításnak köszönhe­tően a reggeli és esti műsorsá- vokban kevesebb bűnügyi hírt közölhet (a hírblokkok 20 szá­zaléka szólhat bűnügyekről). Fontos változás, hogy a köz­médiában óránként 6-ról 8 percre növelik a reklámidőt; a zenei rádiókban pedig a műsoridő 35 százalékában ma­gyar zenét kell sugározni. Megosztó tervezet Az új médiaalkotmány egyéb­ként a kormánypártot is meg­osztotta. Navracsics Tibor mi­niszterelnök-helyettes és köz- igazgatási és igazságügyi mi­niszter ellenezte, hogy a par­lament elfogadja Rogán Antal fideszes képviselő módosító ja­vaslatát, mely rendeletalkotási jogkört adna a médiahatóság vezetőjének. Navracsics kezdeményezé­sére a módosítást a kormány nem ajánlotta jóváhagyásra és a parlament fideszes többsége el is utasította. Pár órával e ha­tározat után az Országgyűlés elkezdte Rogán Antal egy al­kotmánymódosító javaslatá­nak az általános vitáját. A ja­vaslat arról szól: a médiaható­ság elnökének legyen rendelet- alkotási joga a díjszabások te­rén. Vagyis: ugyanazt az indít­ványt, amit ekkor kezdtek tár­gyalni, pár órával korábban le­szavazták. A Fidesz frakciójának több­sége kiállt Rogán javaslata mellett, Orbán Viktor kor­mányfő pedig szóvivőjén ke­resztül megüzente: „a minisz­terelnök tiszteletben tartja a frakció döntését, és annak megfelelően fog szavazni hét­főn az Országgyűlésben”. Vagyis megszavazza ugyan­azt; amit egyszer a kormány fejeként elutasított. A döntés hátterében a Nép- szabadság értesülései szerint az áll, hogy Orbán Viktor nem tudja megbocsátani Navra- csicsnak, hogy krízishelyzet­ben, a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmi­sítése után nem képviselte tel­jes mellszélességgel a minisz­terelnök által elvárt állás­pontot”. (MTI, 168, nol, vps) Ott lesz az MTI tudósítója is, maradjanak csak otthon - üzente a kormányzati sajtóosztály a napilapnak A Népszabadság nem kívánatos ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Orbán Viktor a Downing Street 10-en. Felesleges idejönni - üzen­te a kormányhivatal a „tolakodó“ újságíróknak. Nagy-Britanniá- ban aligha díjaznák ezt a hozzáállást. (TASR/AP-felvétel) Budapest. A héten kétszer akadályozta meg a magyar kormányzat a Népszabadság riportereinek, hogy beszámol­janak bizonyos eseményekről. Orbán Viktor londoni útja előtt a lap ottani tudósítóját eltaná­csolták az eseménytől. A kormányzati kommuniká­ciós központ megoldási javas­lata az volt, hogy saját tudósító helyett inkább olvassák az MTI-t. A kormányzati kommu­nikációs központ a héten meg­üzente a lap londoni tudósító­jának: ne fáradjon, ne is próbál­jon bejutni a Downing Streetre, ahol David Cameron brit mi­niszterelnök fogadta Orbán Viktort. A tudósítónak felesle­ges odamennie, úgysem nyi­latkozik neki a magyar minisz­terelnök, csak a Hír TV-nek és a TV2-nek - fűzték hozzá. A Népszabadság kérdésére a kommunikációs központ egy munkatársnője azzal védeke­zett: „elintézték”, hogy az MTI jelen legyen, vegyék át bátran a hírügynökség jelentését. A lap azonban ragaszkodott volna saját tudósítója jelenlé­téhez, lévén egy közpénzből fizetett kormányfő külföldi út­jai, különösen a soros uniós elnökség küszöbén, közérdek­lődésre tarthatnak számot. „Miután ezt nem tették lehe­tővé, Orbán Viktor miniszter- elnök londoni megbeszélései­ről sajnos nem áll módunkban beszámolni” - írta a legolva­sottabb véleményformáló ma­gyarországi napilap. Csütörtökön a Nemzetközi Sajtó Intézet (International Press Institute - IPI) és a Dél- és Kelet-európai Média Szervezet (South and East Europe Media Organisation - SEEMO) azért küldött közös delegációt Ma­gyarországra, mert aggasztó­nak tartja a magyar sajtósza­badságra nézve a készülő mé­diatörvényt. A nemzetközi szervezetek aggodalmát az váltotta ki, hogy a parlamenti döntésre váró fideszes törvénytervezet alapján sokmilliós bírságokat szabhatna ki a médiahatóság például a közerkölcsöt sértő vagy kiegyensúlyozatlanul tá­jékoztató médiumokra - és nem csak a közszolgálatiakra -, ületve hogy az újságírókat titkos informátoraik felfedésé­re kötelezhetnék, például nemzetbiztonsági okokra hi­vatkozva. A Szalai Annamáriával, a médiahatóság elnökével való tárgyalásukról Oliver Vujovic, az IPI főtitkára annyit mondott, fontos volt számukra „mindkét oldal” véleményét megismerni. Arra reagálva, hogy a delegáció saját videós stábját és a Nép- szabadság fotósát is kitessékel­ték a médiahatóság épületéből, azt mondta, „ez egy diplomáci­ai félreértés volt”, de elfogad­ták, hogy a találkozó informális legyen. Ennél jobban furcsállotta, hogy a tárgyaláson egy bizton­sági őr is jelen volt. „Tárgyal­tam már miniszterelnökökkel, miniszterekkel, de ilyet még nem láttam”, jegyezte meg Vu­jovic, megkockáztatva, hogy „esetleg ez egy új kommuniká­ciós forma lehet - mindeneset­re tanulságos volt...” A Népszabadság fotóripor­terének a portánál le kellett adnia a fényképezőgépét, amelyet csak kifelé kapott vissza. A Médiatanács közleménye szerint a konzultációt mindkét fél sikeresnek értékelte, s a hozzájuk látogató delegáció egyik tagja úgy fogalmazott, „bíznak abban, hogy az új mé­diatörvény pozitív elemei a gyakorlatban is mihamarabb érvényre jutnak”, (nol, vps) Narancsos uralom Pártkatonák a közmédiák élén Budapest. December elején megválasztották a magyar közszolgálati médiák vezetőit. A Magyar Televízió élére Med- veczky Balázs korábbi ügyve­zető alelnök került, a Duna Te­levízió élére Ókovács Szilvesz­ter Hír TV-s műsorvezető, a Magyar Rádió élére Jónás Ist­vánt, a Lánchíd Rádió megbí­zott főszerkesztőjét, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatói posztjára pedig Belénessy Csabát, a Lánchíd Rádió volt főszerkesztőjét választotta a Médiatanács. A Hír TV, az Echo TV és a Lánchíd Rádió tu­lajdonosai Fidesz-közeli vál­lalkozók. A vezetőket választó kura­tóriumot három kormánypár­ti, egy MSZP-s, egy jobbikos, egy LMP-s, valamint két, a Médiatanács által delegált tag alkotja. Több kurátor is meg­erősítette, hogy több vezér­igazgató-jelöltet ellenzéki ku­rátorok is támogattak szava­zataikkal. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents