Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-15 / 288. szám, szerda

18 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 15. www.ujszo.com A YouTube eltörölte az időkorlátot Eltűnt az időlimit A legolcsóbb konfigurációkat már előállítási költségük közelében adják a cégek Elérték a mélypontot a PC-árak? A nagy gyártók a high end konfigurációk felé fordultak és árak helyett inkább vonzó formaterwel, beépített extrákkal és erős hardverrel próbálnak meg vevőket toborozni (Képarchívum) FELDOLGOZÁS Azok a felhasználók, akik ko­rábban nem követtek el szerzői- jog-sértést, mostantól 15 perc­nél hosszabb anyagokat is fel­tölthetnek. Azok a felhasználók, akik a videomegosztó oldal szabályza­tát betartották és nem követtek el szerzőijog-sértést, mostantól korlátlan hosszúságú video- anyagokat tölthetnek fel a You- Tube-ra - jelentette be tegnap blogjában a Google tulajdoná­ban lévő szolgáltató. Mint írják: a saját készítésű, nem jogvédett anyagok esetében innentől kezdve szabad a pálya, minden­ki megoszthatja az oldalon saját filmjeit, a gyerek focimeccséről készült felvételt vagy egyeteme­ken, konferenciákon tartott elő­adásait. (Arról a blogban nincs szó, hogy van-e időbeli korlátja a felöltésnek, hogy például Tarr Béla feltölthetné-e a több mint hétórás Sátántangót-aszerk.) Az újabb engedmény annak köszönhető, hogy a Google jog­védett tartalmakra vadászó Content ID rendszere a folyama­tos fejlesztéseknek köszönhető­en megbízhatóan szűri ki az ille­gálisan feltöltött felvételeket és hanganyagokat. „Több mint 1000 partnerünk, köztük a nagy amerikai filmstúdiók és zeneki­adók használják a Content ID-t a YouTube-on megjelenő tartal­mak menedzselésére” - áll a blogban. Fontos előrelépés, hogy újabban a motor már nem feltétlenül törli az illegális for­rásból származó jogvédett anyagokat: az új gyakorlat az, hogy csupán regisztrálja ezeket, hogy a melléjük társított hirde­tések bevételeiből részesedhes­senek a jogtulaj donosok. A YouTube egyébként a nyár közepén hosszabbította meg - 5 perccel, 15 perce - a felhaszná­lók által az oldalra feltölthető videók időtartamát. A cég akkor is azt mondta, hogy az időkorlá­tozás enyhítését az tette lehető­vé, hogy mára kiforrtak a jogvé­dett tartalmak kiszűrését auto­matikusan végző algoritmusai. Azt viszont, hogy miért csak öt percet kaptak a felhasználók, nem indokolták, és a felhaszná­lók se nagyon értették. A YouTube indulásakor, 2005-ben eredetileg nem volt időlimit, a felhasználók tetsző­leges hosszúságú videókat tölt­hettek fel az oldalra. Mivel azonban a kezdeti időszak ta­pasztalatai azt mutatták, hogy a tíz percnél hosszabb anyagok je­lentős része illegálisan megosz­tottjogvédett tartalom, a követ­kező év márciusában a vállalat ezt az időtartamot szabta kor­látként. Ennél hosszabb - akár többórás - anyagokat csak a vi- deomegosztóval megállapodó tartalomgyártó partnerek (mint például a National Geographic) oszthattak meg. Azt, hogy joga van-e hosszabb videók felöltésére, minden beje­lentkezett felhasználó ellen­őrizheti a „Feltöltés” (Upload) linkre kattintva. Azoknál, akik­nél a lehetőség adott, egy erről szóló értesítés jelenik meg az ol­dal tetején. (IT) Megszoktuk, hogy az elektronikai termékek ára a folyamatos fejlesz­téseknek köszönhetően egyre csökken, a PC-árak azonban látszólag elér­ték a mélypontot - tavaly óta enyhe növekedés volt tapasztalható. HWSW.HU-1NFORMÁC1Ó Az amerikai kiskereske­delmi forgalmat vizsgáló NPD adatai szerint tavaly novem­berben egy átlagos PC-ért 580 dollárt fizettek az üzletekben, idén ez 615 dollárra emelke­dett, írja a Wall Street Jour­nal. Az enyhe áremelkedés több okra vezethető vissza, ezek közül az egyik, hogy lát­ványosan megcsappant a ke­reslet az olcsó netbookok iránt, amelyek tavaly érték el népszerűségük csúcsát. To­vábbi tényező, hogy a fejlett piacokon a lakossági kereslet a gazdasági bizonytalanság miatt visszaesett, a vállalatok azonban végre elkezdtek vá­sárolni, az üzleti PC-k pedig általában drágábbak az ott­honi gépeknél. Az NPD emel­lett azt is állítja, az átlagos árak emelkedésére hatással volt az is, hogy az átlagnál jó­val drágább gépeket értékesí­tő Apple enyhén, 1 százalék- ponttal növelni tudta piaci ré­szesedését. Az áremelkedés az Apple- gépek kiszűrésével, pusztán a windowsos rendszereket vizs­gálva is tetten érhető, az NPD adatai alapján egy év alatt 2 százalékos drágulás volt meg­figyelhető. Egy átlagos, Win- dowst futtató laptop 453 dol­lárba került novemberben, ami ugyanannyi mint tavaly, az asztali konfigurációk átlagos ára ugyanakkor 477 dollárról 508 dollárra erősödött egy év alatt, ami az üzleti modellek iránti kereslet élénkülésével is magyarázható. Mivel a PC-k szabványos alkatrészekből épülnek fel, a gyártóknak nem sok eszkö­zük van, hogy megkülönböz­tessék magukat egymástól, így kézenfekvő hogy árban versenyeznek. Ez azonban a profitjuk feladásával is jár, a világ második legnagyobb PC-gyártójaként az Acer pél­dául a harmadik negyedév­ben 5,3 milliárd amerikai dollár bevételből 169 milliós üzemi eredményt tudott ki­préselni, ami 3,1 százalékos operatív eredményhányadot jelent mindössze. Nem vélet­len, hogy a nagy gyártók mint a HP, a Dell vagy az Acer az utóbbi években a high-end konfigurációk felé fordultak és árak helyett in­kább vonzó formaterwel, be­épített extrákkal és erős hardverrel próbálnak meg vevőket toborozni. A PC-k ára a kategória megszületése óta folyamato­san csökkent. A piac azonban láthatóan elért fejlettségének abba a szakaszába, ahol az árak már nem eshetnek to­vább - ezen a véleményen van legalábbis Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgató­ja. Stephen Baker, az NPD elemzője szerint a PC-árak egyszerűen elérték a mély­pontot, a legolcsóbb konfigu­rációkat már előállítási költ­ségük közelében adják a cé­gek. Otellini is úgy véli, a 299 dolláros ár, ami jelenleg a lap­topok belépő szintjét jelenti, már nem fog jelentősen csök­kenni, sose lesz a boltokban 99 dolláros notebook, mivel azt már nem lehetne gazda­ságosan legyártani. A saját készítésű, nem jogvédett anyagok esetében innentől kezd­ve szabad a pálya (Képarchívum) Újra szárnyra kaptak azok a pletykák, melyek szerint a nagy múltú céget csakis egy felvásárlás mentheti meg A Yahoo végnapjait jelezheti a tömeges elbocsátás 1T CAFÉ-HÍR Nehezen találja a helyét a 21. században a világ egyik leg­ismertebb internetes cége. Is­mét felmerült a felvásárlás le­hetősége. A korai internet korszaká­nak egyik legnagyobb ikonja, a Yahoo lassan egy évtizede küzd a fennmaradásért, ám a jelek szerint kevés sikerrel: mind az üzleti tranzakciók­kal, mind a félszíwel végig­vitt technológiai projektekkel zátonyra futottak. Bár a cég szolgáltatásai Észak-Ameri- kában és Ázsiában még min­dig népszerűek, a vállalat nem igazán képes lépést tar­tani a versenytársakkal. A válság újabb jele, hogy ­amint az AP hírügynökség tudósítójának egy bennfen­tes forrás névtelenül elárulta - tömeges elbocsátásra ké­szülnek a vállalatnál, hat- hétszáz alkalmazottat fog­nak elküldeni a közeljövő­ben, ami öt százaléka a kö­rülbelül 14 ezres összlét- számnak. A cég még nem adott ki hivatalos közle­ményt, ám a beszámoló sze­rint a bejelentésre a nagyon közeli jövőben sor kerül. A Yahoo vezetője közel két éve Carol Bartz, akit - bár nem volt tapasztalata sem a webes üzletágban, sem a hir­detési piacon - azért szerződ­tettek, hogy kirántsa a kátyú­ból a cég szekerét, ám eddig ő sem tudott felmutatni pozitív változásokat. A mostani leépí­tések hátterében a költség- csökkentés mellett talán a profiltisztítás állhat, ugyanis Bartz nemrég vette fel a ko­rábban a Yahoo stratégiai partnerévé lett Microsoftnál dolgozó Blake Irvinget, aki­nek feladata az amerikai piac­ra szánt termékek, szolgálta­tások felfuttatása. Közben újra szárnyra kap­tak azok a pletykák, melyek korábban, a Microsoft felvá­sárlási ajánlata idején is el­hangzottak, és melyek szerint a nagy múltú céget csakis egy felvásárlás mentheti meg. Most az internetszolgáltató­médiaóriásról, az AOL-ról re­besgetik, hogy érdeklődik a Yahoo iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents