Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-15 / 288. szám, szerda
CSALLÓKÖZ ES MATOSFOLD 2010. december 15., szerda 9. oldal Szlovákiában egyelőre nincs túl nagy érdeklődés a magyar állampolgárság felvétele iránt Kettős állampolgárság - mítoszok és valóság Egy ország, ahol a magyargyűlöletre hosszú távon politikai karriert lehet alapozni (Somogyi Tibor felvétele) Dunaszerdahely/Galánta. 2010. augusztus 20-án hatályba lépett a magyar Országgyűlés kettős állampolgárságról szóló törvénye, melyre a szlovák parlament az úgynevezett ellentörvénnyel reagált. A határon túli magyarok kedvezményes honosítása a Duna innenső és túlsó partján azóta is egyaránt hálás téma. LŐR1NCZ ADRIÁN A jogszabály aligha számít újszerűnek a magyar jogrendben, hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886. évi IV. törvénycikk is ismerte a csángók egyszerűsített honosítási eljárását. 1920-ban az egykori Magyar Királyság 13,5 millió lakosa veszítette el magyar állampolgárságát, s hivatalosan csak hét évvel a rendszerváltás után, 1996 júniusában fogalmazott meg a Magyarok Világszövetsége a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó javaslatot. 2000 őszén Erdélyben indult aláírásgyűjtés a kettős állam- polgárság mellett, majd 2003 júniusában a magyar belügyi hatóságok bejelentették, hogy készül az állampolgárságról szóló törvény módosítása. 2004 szeptember 13-án az Országgyűlés népszavazást rendelt el a kettős állampolgárság ügyében, mely december 5-én kudarccal zárult. A téma a 2010 áprilisában zajlott magyarországi parlamenti választások után került ismét terítékre, majd az Országgyűlés május 26-án elfogadta a magyar álA fény mindenkié Szlovákiában a békeláng Bécs/Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség öttagú küldöttsége december 11-én Bécsben részt vett a bedehemi békeláng átadásán. A neuerdbergi templomban zajlott szertartáson számos európai ország küldöttsége részt vett, hogy átvegye a Jézus születésének feltételezett helyén emelt templomban meggyújtott lángot, melyet Európába idén a tízéves, Ausztriában élő Stefan Iva- tovic hozott el. Az egyes országok küldöttségei tőle „vették át”, majd vitték tovább hazájukba. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 1991 óta vesz részt a békeláng továbbadásában; december 19. és 20. között Szlovákia magyarok lakta vidékének több mint ötven településére viszik el. (la) lampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását. A határon inneni és túli magyar társadalomban az eufória ez alkalommal valahogy elmaradt. Hagyományok híján Ennek égjük vélhető oka a „politikai túlterheltség” - magyarán a kérdés túl sokáig re- zonált kampány- és ellenkam- pánytémaként ahhoz, hogy esetleg más lehetőségeket is meglássunk benne. Nagy Iván etnológus szerint „aktuálpolitikai salak” nélkül vizsgálva a kettős állampolgárságot valószínűsíthető, hogy az etnikai identitás fenntartása szempontjából pozitív hatása lesz. „Úgy vélem, inkább az összetartozás érzését, semmint a valós összetartozást erősíti majd - mondta azt azonban máris hozzá kell tennem, hogy mivel térségünkben nincsenek hagyományai, elkerülheteden, hogy valamennyi érdekelt fél azonnal politikai szempontból közelítse meg. Ezért nem biztos, hogy gyakorlati alkalmazása hasznos lesz. Az identitás megőrzése szempontjából különben szerencsésebb dolog, ha egy-egy népcsoport hagyományos etnikai szimbólumokkal rendelkezik - ilyen például Erdélyben a transzszilvaniz- mus eszméje, vagy a történelmi hatalmi elit. Nálunk mindez hiányzik, ezért a szlovákiai magyarok csoport- vagy összetartozás-tudata laza. Következő probléma, hogy a Csehszlovák, majd a Szlovák Köztársaság létrejötte óta a magyaroknak és szlovákoknak kevés a közös pozitív élményük. Az együttélésnek nincsenek kialakult hagyományai, a közeledés ma is inkább a vegyes házasságok terén, tehát családi alapon, semmint csoportok szintjén valósul meg.” A kérdés nem csak szlovák-magyar, hanem magyar-magyar viszonylatban is óhatatlanul politikai színezetet kap, véli az etnológus; a szélsőséges szlovák politikusok éppoly szívesen lovagolják meg a témát, mint azok, akik számára nem felel meg a jelenlegi magyarországi politikai kurzus. „Más lenne a hefyzet, ha a kettős állampolgárság intézményének lennének hagyományai; mondjuk, ha Trianon után minden határon túlra került magyar megkapta volna, természetesnek vennénk. A gond az, hogy teljesen újszerű, s az akkulturáció magas fokán álló szlovákiai magyarok jelentős része nem tud mit kezdeni vele” - teszi hozzá Nagy Iván. Tisztább kötődési lehetőség? Gyurgyík László szociológus, egyetemi oktató úgy látja: a többségi nemzet politikai képviselőinek hozzáállása nagyban befolyásolja, hogy a határon túli magyarok menyire élnek az egyszerűsített, kedvezményes honosítás lehetőségével. „Ha folyamatában szemléljük a magyarországi és határon túli magyarok jogviszonyát, semmiképp sem feledkezhetünk meg a kedvezménytörvényről - közölte. - Azt tapasztalhattuk, hogy a magyarigazolvány iránti érdeklődés a Szlovákiában élő magyarok körében volt a legalacsonyabb. Erdélyben, Vajdaságban körülbelül kétszer annyian igényelték, mint nálunk, Kárpátalján pedig a magyarok mintegy 80%-a kiváltotta. Ennek egyik oka éppen az, hogy az érintett államok többségi politikai elitje sehol sem tanúsított akkora ellenállást, mint Szlovákiában, s ez megfigyelhető a kettős állampolgárság kapcsán is. Ez ahhoz vezethet, hogy kevesebben kérvényezik majd, csekély lesz iránta az érdeklődés.” Még egy fontos momentum: a kedvezménytörvény és a kettős állampolgárságról szóló jogszabály elfogadása között fontos változás állt be: a magyarok által is lakott országok nagy része az Európai Unió tagállamává vált, miáltal egyszerűbbé vált a külföldi munkavállalás vagy a lakhely- változtatás. „Gazdasági szempontból Szlovákia az utóbbi években jelentős eredményeket ért el, a magyarlakta vidék viszont alig fejlődik. A déli országrész településszerkezetéből adódóan is számos előnnyel jár a magyar- országi munkavállalás. Ennek demográfiai hozadéka egyértelműen még nem látható - meglehet, hogy a kettős állam- polgárság egy tisztább kötődési lehetőséget teremt majd” - véli Gyurgyík László. Segíts magadon...! Strešňák Gábor levéltárostörténész a honosítás lehetőségét a Magyarország részéről tett gesztusként értékeli. „Mindenkinek magánügye, él-e ezzel a lehetőséggel - mondta. - Egyvalami biztos: a szlovákiai magyar közösség gondjait - gondolok itt a lélek- szám-fogyatkozásra, a magyar iskolák elnéptelenedésére, a kisebbségi nyelvhasználat terén mutatkozó hiányosságokra, a fiatal értelmiség kivándorlására vagy a közügyek iránti érdektelenségre - nem a visszahonosítás fogja megoldani. Ami a kettős állampolgárság politikai megítélését illeti: úgy vélem, ez ma Európában teljesen szokványos, s ha létezhet külhoni szlovák státus, létezhessen külhoni magyar is...” A kettős állampolgárság témájához kapcsolódó ankétun- kat a 16. oldalon olvashatják. MP910577
