Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-15 / 288. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 15. Közélet 3 Napjainkban már több mint 250 euró a különbség a megyei fenntartású kiskórházak és az egyetemi kórházak által folyósított havi fizetések között Már két éve átlag feletti az egészségügy bérszintje Megfizethetetlen a gondoskodásuk. Az egyetemi kórházakban a nővérek jobban keresnek. (SITA-felv. Bruttó átlagbérek az egyes kórháztípusokban 2010 első három negyedéve alapján —.-——:--— Állami Megyei Nonprofit | Rt. Kft. Pszichiátria Orvosok 1 583 1 453 1 411 1679 1 678 1496 Gyógyszerészek 1 368 1 125 1 256 1414 1 369 1237 Nővérek/ápolók 848 621 591 736 572 734 Szülészasszisztensek 864 627 594 668 627 0 Laboránsok 834 639 601 699 631 858 Asszisztens I. 557 420 404 477 392 492 Asszisztens II. 783 587 571 648 616 610 Egyéb egészségügyi dolgozók 949 842 871 853 815 781 Műszaki személyzet I. 690 544 580 635 530 660 Műszaki személyzet II. 1 069 847 1 179 1 116 934 1025 Munkások 551 370 376 404 375 431 Egészségügyi személyzet együtt 981 735 703 858 735 788 Összesen: 897 653 637 770 651 681 Megjegyzés: Asszisztens I. - nem feltétel az egészségügyi szakérettségi, Asszisztens II. - feltétel az egészségügyi szakérettségi, Műszaki személyzet I. - felsőfokú végzettség nélküli, Műszaki személyzet II. - felsőfokú végzettséggel rendelkezők (Forrás: Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) - egészségügyi szakszervezet) Pozsony. Több mint 250 eurós különbség van az állami egyetemi kórházak és a kisebb, megyei fenntartású intézmények által biztosított fizetések között. Ez a hatalmas differencia azt eredményezi, hogy a kis, megyei és nonprofit szervezetek által fenntartott kórházakban jóval az országos átlag alatt van szinte minden alkalmazott fizetése, míg az állami kórházakban szinte csak a szakképzetlen munkaerő keres az átlag alatt. LAJOS P. JÁNOS Az egészségügyi intézmények alkalmazottainak átlag- keresete 2008-ban haladta meg újra az országos átlagbér szintjét, akkor 102 százalékon, 22 212 koronán állt meg, miközben a nemzetgazdaságban mért átlagbér 21 782 szlovák korona volt. Az országos átlaghoz hasonlítva közel azonos szinten zárták az évet a kórházak dolgozói 2009-ben, vagyis akkor, amikor a gazdasági válság már az egész évben éreztette hatását, és súlyos gazdasági visszaesés volt, magas állam- háztartási hiánnyal párosulva. Az átlagkereset mintegy 26 eu- róval emelkedett, és maradt az átlagkereset 102%-án. Az idei év első három negyedévének adatai alapján az egészségügyben további béremelés volt, legalábbis az átlag 27 euróval emelkedett, miközben az országos átlagbér 0,5 euróval csökkent. Ennek köszönhetően a kórházak alkalmazottainak bére már az átlagbér 106,3 százalékára emelkedett. 2000-ben a bérarány még 86 százalékos volt. Még kér a szakszervezet Anton Szalay, a Szlovák Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Szakszervezetének elnöke elismeri a béremelés tényét, de nem tartja azt elégségesnek. „Ezek a bérek elsősorban a túlóráknak köszönhetőek, vagyis benne van az is, hogy mennyit túlóráznak, mennyit szolgálnak” - mondta lapunknak Szalay. A béremelkedéshez azonban az is hozzájárult, hogy az állami egyetemi kórházakban 2,5 százalékkal, a megyei kórházakban pedig 2,4-4 százalékkal emelkedtek a bérek. „Ez a béremelés a mi nyomás- gyakorlásunknak köszönhető, de nem tartjuk megfelelőnek” - mondta Szalay. Szerinte az egészségügyben dolgozók még mindig kevesebbet keresnek nálunk, mint például Csehországban. A bérekkel azonban nyugati szomszédunknál is elégedetlenek, a múlt heti sztrájkba bekapcsolódtak a kórházak alkalmazottai is. „Csehországban pedig legalább 20 százalékkal magasabbak a bérek” - mondta Szalay. Jövőre újabb emelést szeretnének elérni. „Januárban ülünk tárgyalóasztalhoz, 5%-os béremelést próbálunk kiharcolni” - jelentette ki a szakszervezeti vezető. Szalay szerint ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy érdemben emelkedhessenek a bérek. „Ha ez nem így lesz, akkor igazolódnak azok az információink, hogy az állam befizetéseinek csökkenése miatt a kormány ígéreteivel ellentétben kevesebb pénz jut az ágazatba” -jelentette ki Szalay. A kórházak szövetségei - mind az állami egyetemi kórházaké, mind a kisebb megyei kórházak szövetsége - egyelőre elutasítja a béremelés lehetőségét, mivel nem látják ennek fedezetét a költségvetésükben. Állami kontra kiskórházak Teljesen más képet mutatnak azonban a bérstatisztikák, ha megnézzük azt az intézmény fenntartóinak bontásában. Az állami egyetemi kórházakban a bérek nagyságrendileg különböznek a Msebb, általában megyei fenntartású vagy nonprofit szervezetek által működtetett kórházakban fizetett béreknél. Az egyetemi kórházakban szinte csak a segédmunkások, illetve a középfokú egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező alkalmazottak kapnak az átlagnál alacsonyabb fizetést. A nővérek és az egyéb szakképzett személyzet mintegy 100 euróval keres az országos átlag felett, és több mint 200, néhány esetben több mint 250 euróval kapnak többet, mint a kisebb kórházakban. Kivételt a részvénytársaságként üzemelő kórházak képeznek, ahol az orvosok még jobban keresnek, mint az állami intézetekben. Ebbe a körbe azonban a magas szintű specializált intézmények, a rákkórházak és a szívkórházak tartoznak, alkalmazottaik csúcsszakembereknek számítanak, az átlagos 1600 eurós fizetésük viszont összehasonlíthatatlan más szakmák csúcsszakembereinek fizetésével. A fizetésekköz- ti különbséget kifogásolja a szakszervezet is. „A különbséget az okozza, hogy a biztosítók kevesebbet fizetnek az egyes diagnózisokért a kisebb kórházaknak, mint az egyetemi kórházaknak” - magyarázta Szalay. - Egyéni szerződések vannak, amelyek között óriásiak a különbségek.” Ezt a különbséget meg akarja szüntetni a kormány azzal, hogy kidolgozza az egységes, diagnózis alapú finanszírozásirendszert. Adóssághegyek alatt Az egyetemi intézmények jövőre vagy legkésőbb 2012 első félévében részvénytársaságokká alakulnak, előbb azonban tehermentesíteni kell őket. A felhalmozptt adósságuk ugyanis eléri a 150 millió eurót, amihez feltehetően a magasabb bérek is hozzájárultak. Ivan Uhlia- rik miniszter szerint a kórházaknak spórolniuk kell, mintegy 8%-kal vissza kell vágniuk a költségvetésüket. ,A tarifabéreknek nem szabad csökkenniük, de a mozgóbér csökkenését nem lehet kizárni a spórolás miatt” - mondta a szakszervezeti vezető. Ezt azonban a szak- szervezet nem szeretné, mivel „az egészségügyi személyzet további elvándorlását eredményezné, jövő májusban teljesen megnyílik Németország és Ausztria munkaerőpiaca, Pozsonyban már most is kevés a nővér, az ápoló, a gondozó” - jelentette ki Szalay. A kormány által meghirdetett átfogó takarékoskodás ellenére is viszonylag bőkezűek a miniszterek, bár négy szaktárcánál idén elmarad a prémium Esetenként csinos év végi jutalmakat osztanak a minisztériumok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány által az államigazgatásban meghirdetett takarékoskodás ellenére több minisztérium adott alkalmazottainak év végi jutalmat, amely esetenként meghaladja az országos átlagbért. Adakozó agrártárca A legbőkezűbb az alkalmazottaihoz a Simon Zsolt (Híd) vezette földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium. A Hospodárske noviny napilap információi szerint több mint 735 ezer eurót oszt szét karácsonyi jutalomként az alkalmazottak között, egy személyre így több mint 1200 euró jut. Hogy kik kapják konkrétan a jutalmat, arról Juraj Kadáš szóvivő nem nyilatkozott. Még magasabb jutalomra számíthatnak a július óta a tárca alá tartozó régiófejlesztési ügynökség dolgozói. A több mint 200 alkalmazott számára összesen 300 000 euró feletti összeget hagyott jóvá a miniszter. A tárca szerint az év végi jutalmakra szánt pénzkeret jóval alacsonyabb, mint tavaly. „Az agrárágazatban ez év végén (a régiófejlesztési ügynökség nélkül) folyósítandó jutalmak valamivel több mint 40%-át teszik ki a tavalyi jutalmaknak” - tájékoztatott a tárca szóvivője. Hozzátette, a földművelésügyi minisztériumban a többi tárcával összehasonlítva a bérek a legalacsonyabbak közé tartoznak. Vladimír Chovan, a Fico- kormány földművelésügyi minisztere (HZDS) egymillió eu- rónál is magasabb összeget szánt a jutalmakra. Jóval kisebb jutalmak A többi tárca - ahol lesz karácsonyi pluszjuttatás az alkalmazottaknak- szintén azzal védekezik, hogy a tavalyinál jóval kevesebb összeget szán a munkatársak jutalmazására, s ezt a pénzkeretet állításuk szerint megtakarították, kigazdálkodták. „Az úgynevezett karácsonyi jutalmakra az igazságügyi minisztérium idén négyszer kisebb összeget fordít, mint a tárca előző vezetése” - állítja Peter Bubla szóvivő. Egy évvel ezelőtt az igazságügyi minisztérium 280 ezer eurót osztott szét, idén 66 200-at. A munkaügyi, szociális és családügyi minisztérium idén 160 ezer euró összegben ad év végi jutalmakat, ez 460 ezerrel kevesebb, mint tavaly. Lapértesülések szerint jutalmat kap Lucia Nicholsonová államtitkár is, plusz egyhavi fizetését - holott a minisztériumok azt állították, a legfelsőbb vezetés egyetlen tárcánál sem számolhat év végi jutalommal, 13. fizetéssel. A belügyminisztérium tavaly rekordösszeget, 27 millió 300 ezer eurót osztott szét jutalomként, árulta el Natália Hattalo- vá, a tárca sajtóosztályának képviselője, az ideit még nem tudta megmondani, feltételezhetően egyéni teljesítmények alapján kapják majd a pluszösszeget az alkalmazottak. A pénzügyminisztérium összesen 700 ezer eurót fordít e célra, a gazdasági tárca 620 eurót ad fejenként a dolgozóinak. Van fukar főhivatal is Egyáltalán nem ad jutalmakat év végén négy minisztérium: az oktatásügyi, az egészségügyi, a védelmi és a környezetvédelmi tárca. Nem számíthatnak pluszpénzre a köztársasági elnök hivatalának alkalmazottai sem, viszont a kormányhivatalban dolgozók igen, fejenként nem egész 400 euró- ra, összesen 154 ezer euró értékben. A parlament alkalmazottai közül csak a legjobbak kapnak jutalmat karácsony előtt, a bérük legfeljebb 80%-ának megfelelő összeget, tájékoztatott Beáta Skyvová szóvivő. A Fico-kormány alatt a parlamenti alkalmazottak a bérük száz százalékát kapták jutalomként a félév végén, az év végén pedig a 120%-át. (sán, hn)
