Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-14 / 287. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 14. Európai unió 25 Nem számít újnak az ötlet EU-ban -lehetővé tenné, hogy a rászoruló országok alacsonyabb kamatok mellett juthassanak hitelhez A többség elveti a páneurópai kötvény ötletét öav.yeacaaljfimzaé t-59iotax, bü-siiüry a.II. * „TOUSÄÍ V&Ámj&W cJéÖJ-ílíJ«, # „Tiriual Nyomdai Mfllntttet 4* Hfajwíflytítsatóg'' teidapojli «tut uertódfiva! Wifltt 123.300. «Érni; e^porto« blltóíttfei íWffl&ö tartam«»** Miijét e é«s a BevMrtt «4*1 aláirt -»o(ír«Kte!fl!»f) atepMa a m>ol«Ua tWttUWi imMI 1M0 JUi.lS. 4« kwriMSteg tóítatft*» v*o ................................................'.................. .....................................toftmdowlt javára mlBdwMSa* aaus a «ave«at Up tí&tuaiö}* mured á« at aWftaet&í süjjal nMmtókbiui ölne*. Budapest, 4S«I ......................„4SÍüM.t-....................... MAGYAR ÉLET- ÉS JÁRADÉKBIZTOST!*Ó INTÉZET /gy nézett ki egy magyar biztosítási kötvény 1940-ben. A mai olvasók számára érdekes lehet a jobboldali reklámszlogen is: „Legnagyobb Istenáldás az előrelátás. Legbölcsebb előrelátás a biztosítás." (Illusztrációs felvétel) Brüsszel. Egyelőre nem akarják bővíteni az uniós pénzügyminiszterek a bajbajutott országok megsegítésére létrehozott mentőcsomagot. És elvetették az olyan megoldásokat is, mint a páneurópai kötvény kibocsátása, vagy a - tül meredeknek tartott - kettős euró ötlete. ÖSSZEFOGLALÓ Ma egy hete hagytákjóvá hivatalosan is a 27-ek az Írország megsegítésére kidolgozott 85 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagot, amelyben részt vesz a Nemzetközi Valautaalap (IMF) is. Az írek a pénz jelentős részét válságos helyzetbe került bankrendszerük megszilárdítására költik. Tízmilliárd eurót azonnal banki feltőkésítésre fordítanak, 25-öt pedig a bankszektor esetleges további pénzügyi injekciózásának céljára tesznek félre. Az ír bankok a korábbi években eszközölt, nagyon kockázatos hitelkihelyezéseik következtében jutottak a tönk szélére. Nem dagad a mentőkeret Előzőleg az euróval fizető országok pénzügyi vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy nincs szükség az európai pénzügyi stabüitási eszközként emlegetett mentőkeret bővítésére, a készenlétben álló pénz elég a nehéz helyzetbe kerülő országok megsegítésére. Voltak olyan vélemények, hogy a görög, majd az ír mentőcsomag elfogadása nyomán fel kell tölteni a mentőkeretet, és ezzel kell bátorító jelzést adni a pénzügyi veszélyzónába került további országoknak, s itt főként Portugáliát emlegetik. A mentőkeret bővítését főleg Belgium szorgalmazta, de más ötletek is felmerültek. Jean- Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurócsoport elnöke Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszterrel tárgyalva vetette fel, hogy páneurópai kötvényeket lehetne kibocsátani, de az eurócsoport ülésén a többiek ettől is elzárkóztak. Az ötlet mindenesetre érdekes: az EU bocsásson ki saját kötvényeket a nehézségekkel küszködő euróövezeti országok megsegítésére, az euróval szembeni befektetői bizalom helyreállítására. Berlin nemet mondott Junckerrel - az unió egyik legtekintélyesebb pénzügyi szakértője - szemben más befolyásos politikusok úgy ítélték meg, hogy az EU-nak továbbra is a már létrehozott pénzügyi stabilitási eszközök felhasználásában gondolkodva kell törekednie a gazdasági válság megoldására. Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke sajnálattal állapította meg, hogy az ötlet nyomán elhangzott reagálások „nem túl lelkesek”. A Financial Times minapi vezércikkében Juncker és Tremonti annak a véleményének adott hangot, hogy az úgynevezett páneurópai kötvények (E-bond) stabilizálhatnák az európai államkötvénypiacot a 750 milliárd eurós keretből gazdálkodó, ideiglenes európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) mandátumának kifutását követően, 2013-tól. Véleményük szerint egy európai államadósság-kezelő ügynökség akár az EU gazdasági teljesítményének 40 százalékáig is bocsáthatna ki kötvényeket. A javaslatról elemzők rögtön a felvetésekor úgy vélték, hogy valószínűleg Németország fogja a leghevesebben ellenezni, mivel az E-bond bevezetése megnövelné a német vállalatok hitelfelvételi költségeit. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a páneurópai kötvény bevezetéséhez az uniós alapszerződést is módosítani kellene. „Mindaddig, amíg független nemzeti pénzpolitikát folytatunk, nem adhatjuk fel az európai országokban a költségvetési fegyelmet garantáló ösztönző és szankcionáló eszközöket” mondta Schäuble. A várakozásoknak megfelelően Angela Merkel kancellár is visszautasította az ötletet, miután a hétvégén konzultált Nicolas Sarkozy francia elnökkel, aki hasonló álláspontra helyezkedett. Merkel szerint a kötvény negatívan hatna a versenyszellemre is az unióban. És Ivan Miklós szlovák pénzügyminiszter sem tartotta szerencsésnek az ilyen kötvény gondolatát. Intellektuálisan vonzó Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa azt mondta, a páneurópai kötvény ugyan „intellektuálisan vonzó” ötlet, de a nemzetközi válsággal összefüggő pénzügyi problémák megoldására jelenleg egyetlen érdemi javaslat van az asztalon. Ez pedig a tagországok hitelgaranciáira alapozott, a stabilitási mechanizmusra vonatkozó szabályozás. Amikor az euróövezet tagállamai az utóbbiról tárgyaltak tavasszal, megfontolták és el is vetették az előzőt - tette hozzá a finn biztos. Kisebb kockázatok A páneurópai kötvények ötlete egyébként nem új az EU- ban. Már az euróövezet létrejötte előtt, a múlt évtized elején felvetődött, éppen annak érdekében, hogy a tagországok a kockázatokat megosztva nagyobb védelmet nyújtsanak egymásnak a tőzsdei spekulációval szemben. Az ilyen kötvények egyebek között azt tennék lehetővé, hogy a rászoruló országok alacsonyabb kamatok mellett juthassanak hitelhez. Barrosónak tetszik Olli Rehn európai bizottságbeli főnöke, Manuel Barroso ugyanakkor azon sajnálkozott Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hogy egyes európai fővárosokban az első reagálások „nem voltak túl lelkesek” az összeurópai kötvény ötletére. Barroso szerint ma még nagyon érzékeny a pénzügyi piacok helyzete, ezért óvatosan és visszafogottan kell nyilatkozni. Papandreu ugyanakkor helyeselte a páneurópai kötvény gondolatát, mondván: sürgető, nagy projekteket lehetne vele finanszírozni. (MTI, ú) Kétféle euró Berlin. Közgazdászok körében is divat lett az euró megszűnéséről elmélkedni. A borúsnál borúsabb forgatókönyvek mellett viszonylag új ötletnek számít a kétféle euró bevezetése. Ezzel Hans-Olaf Henkel, a német gyáriparosok szövetségének (BDI) korábbi elnöke állt elő. Szerinte az euró jövőjét csak az biztosíthatja, ha kétféle valuta lép a helyére: egy déli meg egy északi euró. Henkel Mentsétek meg a pénzünket! -Németországkiárusí- tása, avagy miként veszélyezteti jólétünket az euróval folyó csalás című, 200 oldalas könyvében írja: Az euró bevezetése kezdetben áldásnak tűnt, de mára olyan jelzálognak bizonyult, amely nem csak az európai közösség jövőjét, de mindenekelőtt Németországét fenyegeti. A németeknek a gatyájuk is rámegy a görögök, írek és talán hamarosan a portugálok meg a spanyolok megsegítésére. A kiút: be kell vezetni egy északi meg egy déli eurót. Az előbbit azokban az országokban, amelyek hisznek a stabil állami pénzügyekben, az utóbbit meg a pénzügyi fegyelmet lazábban értelmező délieknek: görögöknek, portugáloknak, olaszoknak, franciáknak, spanyoloknak. Az északi euró alacsony kamatai felpörgetnék az ottani gazdaságot, a déliek pedig egy kis fegyelmet tanulnának. (MTI) A fogyatékosokat segítő eszközök és szolgáltatások európai piacának becsült értéke már ma is meghaladja az évi 30 milliárd eurót Kifizetődő üzlet is lehet az, ami elemi emberbaráti kötelesség Összefoglaló Brüsszel. Az Európai Unió minden hatodik polgára - mintegy 80 millió ember - különböző fokú, az enyhétől a súlyosig terjedő fogyatékkal él. A 75 évesnél idősebbek több mint egyharmada szenved olyan fogyatékosságban, amely valamilyen mértékben korlátozza őt. Az uniós népesség fokozatos idősödése miatt e számok egyre emelkednek. A fogyatékosok többsége számára a fizikai vagy más akadályok, valamint a hátrányos megkülönböztetés miatt igen gyakran nehézségekbe ütközik, hogy a társadalomban és a gazdaságban teljes körűen részt vegyen. Mindez indokolja az Európai Bizottság által elfogadott új stratégiai tervet, amelynek célja, hogy az unió és a tagállami kormányok tegyék lehetővé fogyatékkal élő polgáraik számára az életvitelüket korlátozó akadályok minél teljeDecember első napján nyitották meg Besztercebányán az első olyan játszóteret, amely főleg a fogyatékos gyermekek számára épült (SITA-felvétel) sebb felszámolását. A stratégia középpontjában az a törekvés áll, hogy a fogyatékkal élők ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhassák jogaikat, mint egészséges társaik, és eltűnjenek a mindennapi életüket megnehezítő akadályok. A napokban közzétett dokumentum szerint a következő évtizedben számos intézkedésre van szükség, így például arra, hogy az egyes tagállamok a fogyatékkal élők számára kiállított igazolványokat kölcsönösen ismerjék el. Célul tűzi ki a stratégia a szabványosítás előmozdítását, a közbeszerzésekről és az állami támogatásokról szóló szabályok célzottabb alkalmazását. Ezek az intézkedések - remélik Brüsz- szelben - nem csupán jelentős társadalmi haszonnal járnak majd, hanem pozitívan fognak visszahatni Európa gazdaságára is. így például serkenthetik a fogyatékosokat segítő eszközök és szolgáltatások európai piacát, amelynek becsült értéke már ma is meghaladja az évi 30 milliárd eurót. Az Európai Bizottság, az unió legfőbb végrehajtó testületé fontolóra veszi továbbá azt, hogy 2012-re úgynevezett európai akadálymentesítési intézkedéscsomagot nyújt be az akadálymentes eszközök és szolgáltatások egységes piacának további fejlesztése érdekében. Viviane Reding alapjogi EU- biztos szerint európai szintű szabványokat kell kidolgozni az akadálymentes árukra és szolgáltatásokra, illetve köz- beszerzési eljárásokat kell alkalmazni a középületek akadálymentesítésének előmozdítására. Utalt arra, hogy az Egyesült Államokban tett hasonló intézkedések társadalmi és gazdasági sikert eredményeztek. Arra, hogy az akadályok ledöntése nem csupán társadalmi feladat, hanem új piaci lehetőségeket is teremthet, a brüsszeli bizottság több gyakorlati példát is megemlített közleményében. így például azt, hogy Nagy-Britanniában az egyik szupermarketlánc 35 ezer font költséggel vakok számára is hozzáférhetővé tette saját honlapját, és ez évi 13 millió font plusz bevétellel járt. Németországban egy tanulmány szerint az akadálymentesített eszközöknek köszönhetően a fogyatékkal élők többet utaznak, ami a német idegenforgalom számára 620 millió és 1,9 milliárd euró közötti üzleti forgalombővülést eredményezett. Az új stratégiai program hangsúlyozza: biztosítani kell, hogy a fogyatékkal élők és - erről sem szabad megfeledkezni - családjaik azonos feltételek mellett élvezhessék az uniós polgárságból fakadó jogaikat a már említett igazolványok és a kapcsolódó jogosultságok kölcsönös elismerésének köszönhetően. Meg kell könnyíteni a jelbeszéd és a Braille-írás használatát az uniós polgárok választási jogainak gyakorlása, s nemkülönben az uniós intézményeknél történő ügyintézés során. Végül: az unió ösztönözni kívánja az internetes oldalak és a szerzői joggal védett alkotások - például könyvek - fogyatékosok számára is hozzáférhető formátumának alkalmazását. (MTI, euvonal.hu, ú)
