Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-02 / 277. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 2. __________________________________________________ Közélet 3 Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint az Európai Unióban példátlan az ilyen szigorú hatósági felügyelet Szájkosár a magyarországi médiáknak Szalai Annamária, a magyar Médiatanács elnöke (A HVG-felvétele) Budapest. Európában példátlan, hogy az állam olyan széles hatáskörökre tegyen szert a médiák ellenőrzése terén, mint ahogyan azt az Orbán- kormány tervezi. A lapkiadók és ajogászok szerint a kormány célja a kritikus sajtótermékek ellehetetlenítése, esetleges kiiktatása. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az új törvény a kiegyensúlyozottságot, a tényszerűséget és a sokoldalúságot szabja meg a sajtóorgánumok kötelezettségeként. Tiszteletben kell tartani továbbá az emberi méltóságot, és a kiskorúak egészséges fejlődését. Ennek pontos értelmezése a Médiatanács hatásköre lesz, melynek tagjai kivétel nélkül a Fidesz jelöltjei, elnöke pedig a szintén elkötelezett fideszes Szalai Annamária. Lendvai Ildikó (MSZP) szerint a Fidesz újabb „szájkosár-törvényt” nyújtott be, hogy betetőzze a média gyarmatosítását. Úgy véli, a kormánypárt arra törekszik, hogy ne maradjon egyetlen kormánytól független intézmény sem, amelyhez az állampolgár fordulhat, amelytől független véleményt kaphat. A „polgárok érdekeit” képviselnék A törvény másik, nagy visszhangot kiváltó passzusa szerint létrejön a Média- és Hírközlési biztos intézménye. Ő képviselheti a médiával szemben a nézőket, olvasókat, hallgatókat, fogadja a beérkező panaszokat. Bár hatósági jogkört nem kap, eljárást indíthat a médiumok ellen, ha bárki, egyén vagy egy csoport úgy érzi, hogy valamiféle érdeksérelem érte, vagy ennek „veszélye áll fenn”. Eljárása során a biztos is kikérhet mindenféle információkat a szerkesztőségtől, és ha nem kapja meg, akkor ebben a Médiatanács segítségét kérheti. Ó dönt a beérkező panaszok elbírálásáról is. Személyes egyeztetésre hívhatja a médium vezető tisztviselőjét és a panaszost, majd az egyeztetésről jelentést készít, „részletesen feltárva” a szolgáltató magatartását, „különösen az érdeksérelem kiküszöbölése és a fogyasztói jólét növelése érdekében tanúsított együttműködési készségét”. A biztost a Médiatanács fent említett elnöke nevezi ki és válthatja le. Nyugaton nincs ilyen Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint az unióban példátlan, hogy ilyen szigorú hatósági felügyelet alá kerüljenek a hírportálok, csak a volt szovjet köztársaságokban vannak hasonló megszorítások. A most még csak tervezet formájában szereplő szankciók ugyanis a tévék, rádiók és nyomtatott sajtó mellett azokra az internetes szerkesztett tartalmakra is vonatkoznának, amelyeknek gazdasági célja van, és oktatási, tájékoztatási vagy szórakoztatási jellegűek. Éz a kitétel sok esetben a biogokra is érvényes lehet. A médiára vonatkozó tartalmi kritériumok pedig nagyon bizonytalanok. A sajtónak meg kell felelnie például a közerkölcsnek. így a médiahatóság döntheti majd el, mi is a közerkölcs, és ennek alapján büntethet, a tízmilliós büntetésekbe a sajtótermékek kiadói pedig könnyen belerokkanhatnak. Arról nem is beszélve, hogy a törvény lehetővé teszi az adott sajtóorgánum nyilvántartási számának visszavonását is, ami egyenlő a megszüntetéssel. „Kedves médiahatalom” Az Élet és Irodalom és a Magyar Narancs mellett a hetilapok közül a 168 óra tervez tiltakozást. „Kedves médiahatalom” felirattal Szalai Annamária arcképét hozzák címlapjukon. Pénteki számában a Népszava is hangot ad elégedetlenségének. A tervezet célja, hogy megszüntesse a magyar sajtó ellenőrző szerepét, állítja Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője. „Ez a kormány szeret fenyegetni - csak így értelmezhető az egész kiterjesztett jogkörű médiahatóság létrehozása, tevékenysége, a kialakuló szabályozás” - nyilatkozta Kovács. Hozzátette, az ÉS-nél ugyanúgy fognak írni, mint eddig, (szava, vps) Az igazgatóváltás miatt összevonják a köztévét és a rádiót, szinte teljhatalma lesz a közmédiák új vezetőjének, akit a parlament választ A közmédiák összevonása kedvezhet a kisebbségi adásoknak Milyen lesz a Szlovák Rádió és Televízió? ♦ közös igazgató irányítja, akit a parlament nyűt szavazással választ meg ♦ munkáját egy közös, kilenc tagú tanács felügyeli, tagjai között lesz három-három rádiós, illetve tévés szakember, két közgazdász és egyjogász ♦ a rádió és a televízió önálló szervezeti egység marad, de nem lesznek önálló jogi személyek ♦ a kisebbségi műsorok teljes műsorideje a kisebbségek országos számarányának megfelelően alakul ♦ a kisebbségi műsorokat önálló szerkesztőségek, szervezeti egységek készítik ♦ a törvény szerint a rádiónak legalább négy adója lesz, az egyik a kisebbségi műsorok sugárzására 4 a televíziónak az analóg sugárzás befejeződéséig legalább két adója lesz ♦ az üzembentartási díjat 2011 végéig kell fizetni ♦ 2012-től az állami költségvetésből finanszírozzák az intézmény működését, egyelőre ennek formája még nem ismert ♦ az összevonás utolsó fázisa a két intézmény közös épületbe költöztetése ♦ az összevonás 2011-ben 1,65 millió euró megtakarítást jelent (Fotó: Tomáš Benedikovič) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Január elsejétől egyesül a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió - legalábbis papíron. Közös igazgatója lesz, közös ellenőrző tanácsa, de külön költségvetése. Az egész összevonási folyamat várhatóan három évig tart majd. A jogszabályt kedden SNS-es képviselők támogatásával fogadta el a parlament. Daniel Krajcer (SaS) kulturális miniszter rekordgyorsasággal, a törvény bemutatásától számítva néhány hét alatt elfogadtatta koalíciós partnereivel a két közmédia összevonásának tervét, a Szlovák Rádió és Televízió (RTS) létrehozását. A jogszabály - ha a köz- társasági elnök is aláírja - január elsején lép életbe. Ideiglenesen Zemková lehetaz igazgató Az első hónapokban nem sok változás várható a két intézményben, a teljes összevonásra három évet hagy a törvény. A fő változás az igazgatói poszton történik, január elsejétől a parlament elnöke, Richard Sulik (SaS) által a két jelenlegi igazgató közül kiválasztott ideiglenes igazgató irányítja majd mindkét intézményt. Szinte biztosra vehető, hogy Sulik Miloslava Zemkovát, a rádió jelenlegi igazgatóját nevezi ki, hiszen az összevonás egyik célja a Szlovák Televízió vezér- igazgatójának, Štefan Nižňanskýnak a leváltása, neki ezzel megszűnik a munkaköre. Az ideiglenes igazgató az új vezérigazgató parlamenti megválasztásáig vezeti az összevont intézményt. A felügyeletet kilenctagú tanács látja el, a jelenlegi rádiótanács és tévétanács januártól megszűnik. A gyors összevonás másik oka a köztévé jövőre várható súlyos hiánya, a költségvetési tervezet szerint ugyanis 37 millió euró mínuszt termelne az intézmény. Ehhez képest az összevonás utáni megtakarítás elenyésző lesz jövőre, a kulturális minisztérium hozzávetőleges elemzése szerint mindössze 1,65 millió euró. Az első években biztosan nem várható nagyobb megtakarítás, hiszen az összevonás inkább viszi a pénzt, mint hozza. A kormány- párti politikusok a közszolgála- tiság erősödését vátják az összevonástól, elsősorban a televízióra vonatkozóan. Az STV a jelenlegi igazgató irányítása alatt szinte a Fico-kormány szócsövévé vált. Az új felügyelőtanács feladata lesz a köz- szolgálatiság ellenőrzése is, ez a testület tehet javaslatot az igazgató leváltására is. A jogszabály értelmében javulnak a kisebbségi műsorok sugárzásának feltételei. A kisebbségi szerkesztőségek önálló szervezeti egységet képeznek, bővül a műsoridő, ez elsősorban a tévéműsorokat érinti. A pénzügyi feltételeket természetesen a televízió vezetésének kell megteremtenie. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) négy képviselője előre jelezte, hogy nem támogatja az összevonásáról szóló törvényt, a szavazáson nem vettek részt. Az összevonással a koalíció megszabadul a Szlovák Televízió jelenlegi vezérigazgatójától, Štefan Nižňanskýtól, akinek vezetése alatt az STV év végére mintegy 37 millió eurós hiányt produkál. Az igazgatóváltást az OKS is szorgalmazta, de nem ilyen módon. „Támogatjuk a tévé igazgatójának lecserélését, mivel láthatóan tönkreteszi az STV-t - mondta lapunknak Peter Zajac (OKS) parlamenti képviselő. - A problémát azonban a tévén belül kellett volna megoldani, és azután tárgyalni arról, hogy össze kell-e vonni a két közmédiát.” Nincs garancia a megtakarításra Szerinte több posztkommunista ország tapasztalata, ahol összevonták a közmédiát, azt mutatja, hogy nem történt megtakarítás, és több országban a szétválasztáson gondolkodnak. Zajac kifogásolja azt is, hogy a törvény szinte teljhatalmat ad az új vezérigazgatónak, a rádió és televízió közvetlen vezetőit pedig megfosztja hatásköreiktől. „A törvény elfogadása diszkriminálja a magántársaságokat, megtiltja ugyanis számukra, hogy televíziót és rádiót is birtokoljanak egyidejűleg” - magyarázta Zajac. Az OKS-szel ellentétben a jogszabályt megszavazta az SNS hat képviselője. Azt állítják, hogy Dániel Krajcer meggyőzte őket a törvény szükségességéről.
