Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-09 / 283. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 9. Közélet 3 Kényszerszabadság idején a munkaadó az átlagbér 60 százalékát köteles fizetni Az éves szabadság felével a munkaadó rendelkezhet Nem ritka, hogy a nagyobb cégek év végén üzemi, vagy csoportos szabadságot rendelnek el (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Kilencven napon belül kell döntést hozni 80 választási panasz az Alkotmánybíróságon Pozsony. Sok munkahelyen bevált gyakorlat, hogy az év közben ilyenolyan okokból felgyülemlett szabadságot az emberek év végén veszik ki - bár a munkaadók egy része ezt szervezési okok miatt nem kedveli. SÁNDOR RENÁTA A munkáltató rendelkezhet az alkalmazott éves szabadságának felével, vagyis meghatározhatja, mikor vegye azt ki. A törvény előírja, hogy egy évben legalább két hét szabadságot egyszerre kell kivennie az alkalmazottnak - természetesen a munkáltatóval való megegyezés alapján ez lehet rövidebb, vagy hosszabb is. Általában öt nap vihető át a következő évre Az adott naptári évre szóló szabadságot ajánlatos az adott évben kimeríteni. Ha ezt objektív okok miatt lehetetlen - például hosszabb ideig táppénzen volt valaki - a munkaadó köteles számára lehetővé tenni, hogy szabadságát a következő év végéig vegye ki. Sok munkáltató meghatározza, mennyi nap „vihető át” a következő évre, és meddig kell kivenni. A legtöbb munkahelyen ez általában öt nap, s általában március végéig ki kell venni a „régi” szabadságot. Nem köteles kifizetni a szabadságot Az adott naptári évben fennmaradó szabadságot a munkaadó nem köteles kifizetni. Csak akkor kell kifizetnie, ha az alkalmazott munka- viszonya véget ér, mielőtt ki- vehette volna összes szabadságát, vagy ha a „régi” szabadságát a következő naptári évben sem sikerül kivennie. Ha az adott évi szabadságot az anyasági szabadság megkezdése miatt nem tudja az alkalmazott kivenni, a fennmaradó részt a munkáltató a gyermekgondozási szabadság letelte után köteles kiadni. Legalább húsz nap jár A munkáltatónak joga van - a munkavállalók képviselőivel való megegyezés után - ún. üzemi, vagy csoportos szabadságot elrendelni, ezt leginkább a nagyobb üzemekben alkalmazzák év végén. A törvények szerint minden alkalmazottnak évente legalább négy hét (20 nap) szabadság jár, 15 ledolgozott év után (ebbe beleszámít a felsőfokú tanulmányok ideje) öt hét, azaz 25 nap. Egyes cégek ezenfelül plusz napokat adnak alkalmazottaiknak, így például 30 nap éves szabadság. A pedagógusok általában a szünidőkben kötelesek kivenni szabadságukat, tanév közben csak a legsürgősebb esetben engedi el őket munkaadójuk - az általános vélekedéssel ellentétben tehát nem „vakációznak”, hanem rendes éves szabadságukat töltik. Ha az alkalmazott év közben vált munkahelyet, akkor adott munkahelyén a szabadság arányos részére jogosult. Szabadság 60 ledolgozott nap után jár. Válságban a szabadság A gazdasági válság begyűrűzése óta viszonylag gyakran előfordul, hogy például megrendelések híján a munkáltató hosszabb időre csoportos szabadságra küldi alkalmazottait, és előfordul, hogy a munkavállaló addigra már kimerítette éves szabadságát. Ilyen esetben a munkaadó az átlagbér 60 százalékát köteles fizetni a kényszerszabadság alatt, ha erről előzőleg egyezség született a munkavállalók képviselőivel. Ha nincs egyezség, akkor az egész átlagbér nagyságának megfelelő bérpótlék jár a munkavállalónak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kassa. Nyolcvan panasz érkezett az Alkotmánybíróságra az önkormányzati választásokon tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatban. A feljelentők nagy része magánszemély, két esetben pedig a KDH tett feljelentést. Szavazatvásárlásra, a szavazólapokkal történő manipulációkra és a szavazóbizottságok munkájára panaszkodtak, és az eredmény érvénytelenítését kérik. Gyakori panasz a romák körében tapasztalt szavazatvásárlás, ezt gyanítják Szepsiben és Kassa két választókörzetében, Miszlókán és Szüvásapátiban. Szepsiben a KDH beadványa szerint fejenként 10 eurót kaptak a romák. A Losonc melletti Maskófalváról még a választások előtt, november 28-án érkezett feljelentés, a kampánycsend megsértése miatt. Ugyanezért tett feljelentést a KDH eperjesi alapszervezete is, mivel a kampánycsend alatt a városi tömegÚJSZÓ-1NFORAAÁC1Ó Pozsony. Őry Péter, az MKP önkormányzati alelnöke felhívta a polgármesterek és helyi képviselők figyelmét, hogy hivatali esküjüket magyar nyelven is letehetik. Az esküben megfogadják, hogy munkájukat az alkotmány és a törvények értelmében és szellemében, lelkiismeretük és legjobb tudásuk szerint végzik majd. „E törvények egyike a kisebbségi nyelvek használatáról szóló jogszabály, amely lehetővé teszi az anyaközlekedési eszközökön a HZDS és a Smer reklámfilmjeit vetítettek, valamint néhány független jelöltet népszerűsítettek, akik aztán a választáson sikeresen szerepeltek. A törvénysértéseket tegnapig lehetett bejelentem az Alkotmánybíróságon, akár elektronikus formában is. „Az iktató négyig fogadta a panaszokat, de mivel postázni is lehet azokat, még érkezhetnek beadványok ” - mondta lapunknak az Alkotmánybíróság sajtóosztályának munkatársa. Feljelentést olyan politikai párt tehet, amely indult a választásokon, vagy az ajelölt, aki megszerezte a szavazatok 10%-át, továbbá közös beadvánnyal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az adott szavazókörzet lakóinak 10%-a. Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van, hogy állást foglaljon a feljelentésekkel kapcsolatban. 2006-ban összesen 134 választási panasz érkezett az Alkotmánybíróságra. (SITA,vps) nyelv használatát minden olyan településen, ahol a kisebbség aránya eléri az összlakosság legalább húsz százalékát” - mutatott rá Őry. Az eskü szövegének magyar fordításban megtalálható az MKP internetes oldalán. A november 27-i helyhatósági választásokat követően a törvény értelmében harminc napon belül kell megtartani a képviselő-testületek alakuló ülését, amelyen a megválasztott polgármesterek és a mandátumhoz jutott képviselők ünnepélyesen esküt tesznek, (ú) 30 napon belül kell összehívni az alakuló ülést Magyarul is leteheti az esküt az önkormányzat Bármire felhasználható a set-top boxokra adott támogatás Az MKP tizenöt tagú elnökségéből nyolcán jutottak be Utalványok helyett készpénz ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem utalványokkal, hanem készpénzzel fogja támogatni az állam a digitális műsor vételére alkalmas set-top boxok megvásárlását. Az előző közlekedésügyi és távközlési miniszter, Ľubomír Vážny utalványokat akart osztani a szociálisan hátrányos helyzetűeknek, a tárca új vezetése letett erről az elképzelésről, mondván: az utalványok kinyomtatása túl költséges lenne, legalább 700 ezer euróba kerülne. Ján Hudacký közlekedés- ügyi államtitkár szerint ezért inkább úgy döntöttek, hogy a 20 eurós támogatást készpénzben kapják meg az igénylők - az összeget így arra használják fel, amire akarják. Ez a lehetőség szerinte azért is előnyösebb, mert azoknak a kiadásai is megtérülnek, akik már korábban megvásárolták a set-top boxot. így most arra fordíthatják a pénzt, amire akarják. A támogatást csak azok igényelhetik, akik szociális segélyt kapnak és folyamatosan fizetik az üzembetartási díjat. A támogatás lehetőségéről a közlekedésügyi minisztérium levélben fogja tájékoztatni az érintetteket, de a részletek csak jövőre lesznek ismertek. Erre a célra 4,3 millió eurót különítenek el, körülbelül 50 ezer igénylőnek jut ekkora összegből. Az analóg műsorszórás 2012-ig megszűnik, ezután már csak digitális műsorszórás lesz. (dem, SITA) (Tomáš Benedikovič felvétele Elnökségi tagok és helyi képviselők VERES ISTVÁN Pozsony. Az MKP és a Híd vezető politikusai közül az MKP-sok jutottak be nagyobb arányban a helyi önkormányzatokba a november végi választásokon. A 15-tagú MKP- elnökségből nyolcán szerepeltek sikeresen. Berényi József pártelnök Alsószeliben lett ön- kormányzati képviselő, az al- elnökök közül Farkas Iván Muzslán, Szigeti László Párkányban, Neszméri Tünde Du- naújfalun, Köteles László Szepsiben, Hodossy Szabolcs pedig Dunaszerdahelyen. Polgár- mesteri posztját megőrizte Őry Péter Csallóközcsütörtökben, és Papp Adrianna Debrődön. Bárdos Gyulát, az Országos Tanács elnökét viszont Szen- cen nem szavazták be a képviselő-testületbe, ahogy Auxt Ferenc sem lett Rimaszombat polgármestere. A Híd tizenegy tagú elnökségéből hárman kerültek be kü(Somogyi Tibor felvétele lönböző önkormányzatokba. Pozsony-Újvárosban lett képvi- Jakab Elemér ismét Nagyráska selő. Az Híd elnökségi tagjai polgármestere lett. Ivan közül még Bastrnák Tibor in- Svejna a fővárosi önkormány- dúlt, aki elvesztette polgármes- zatban, Pfundtner Edit pedig téri posztját Komáromban.
