Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-08 / 282. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 8. Kultúra 7 (TASR/AP-felvételek) Egyszer már forgatott magyar műtermekben, most Poe bőrébe bújva járja a budai utcákat John Cusack, az amerikai független filmesek kedvenc színésze Edgar Allan Poe szerepét játssza Budapesten repül fel A holló Hollywoodi sztárok vált­ják egymást Budapesten. Nincs hónap, de már szinte hét sem, hogy ne jönne valaki a kinti gár­dából. SZABÓ G. LÁSZLÓ Charming Tatum és Donald Sutherland a The Angel of the Ninth főszerepét játszották itt, Robert Pattinsont és Urna Thurmant a Bel Ami hívta ide, Jeremy Irons a Borgiákban dol­gozott itteni műtermekben. Ni­colas Cage pár nappal ezelőtt új filmjéhez keresett helyszíneket Magyarországon, nemrég pe­dig Anthony Hopkins és Gary Oldman is budapesti filmstúdi­ókban adták egymásnak a ki­lincset. Új filmjét forgatva rója most a budai és pesti utcákat a negy­vennégy éves John Cusack, a New York-i független filmesek nagy kedvence, akiről túlzás nélkül állítható: ugyanabba a vonalba tartozik, mint Harvey Keitel, Tim Roth és Steve Bus- cemi. Utóbbival mint elvetemült bűnöző szerepelt is együtt a Con Air - A fegyencjárat című film­ben. Véres csatát vívó, második világháborús kapitány volt Az őrület határán. A világ legfor­galmasabb légterének irányító­ja a Vakrepülésben. Iratrende­zőként dolgozó, egykor tehet­séges bábművész a John Malko- vich menetben. Clint Eastwood- hoz az Éjfél a jó és a rossz kertjé­ben fiatal írója és nyomozója kö­ti, Woody Allenhez az Árnyék és köd mániákus gyilkosa és a Lö­vések a Broadwayn saját darab­ját rendező manhattani dráma­írója. De forgatott már Budapes­ten is. 2002-ben ő játszotta a kanadai-német-magyar-angol koprodukcióban készült Max címszerepét. Max Rothman, az első világháború okozta sokkból magához térő művésziélek Münchenben nyit galériát, hi­szen nemrég még ő is ígéretes festő volt. Jobb karja elveszté­sével azonban művészi karrier­jétől is el kellett búcsúznia. Avantgárd körökben így is gyorsan népszerűvé válik, hi­szen a régi vasmű épületében érdekes kiállításokat rendez. Szépséges feleségének öccsét Kolovratnik Krisztián játssza a filmben, aki szerint Cusack ir­galmatlanul profi, iszonyato­san fegyelmezett és hihetetle­nül pontos színész. „Tényleg csak szuperlatívu- szokban tudok beszélni róla. Más rendszer, más világ, amelyben ő mozog, és mégis zavarba ejtően közvet­len. Színészileg szünte­lenül formában tartja magát. Bármelyik pil­lanatban kész bármi lyea szerepre. Min­den mozdulatából érződik a hatalmas filmes tapasztalat. A forgatás szüneteiben jókat rögbiztünk a sár­ban, de abban a pilla­natban, amint kamera elé állt, máris megszűnt szá mára a külső világ, onnantól fogva már csak a szerepére koncentrált.” Az ír-amerikai katolikus családban született Cusack (négy testvére szintén szí­nész) tinifilmekben kezdett, majd forgatókönyvíróként, színházi és televíziós pro­dukciók rendezőjeként is nevet szerzett. A sztárságtól mind a mai napig igyekszik távol tartani magát. „A leg­rosszabb dolog, ami egy színésszel megeshet, az a sztárság” - vallja, és nem is engedi, hogy ebben a mi­nősítésben kezeljék őt. Most készülő filmje, A holló, amelynek rendező je James McTeigue, nem könnyű feladat elé állítja, hiszen a 19. századi amerikai költészet leg­jelesebb képviselőjét, Edgar Al­lan Poe-t kell benne megfor­málnia. Poe-t, a nagy fantáziájú elbeszélőt, aki egyaránt jó volt kritikusnak, riporternek és bűnesetek szenzációs tovább- adójának. Nem véletlen, hogy ő „találta fel” a detektívregényt, hiszen már fiatal kora óta rém­históriákkal szórakoztatta kör­nyezetét. Baudelaire őt tekin­tette példaképének, mesterének, Ver­ne Gyula az ő ih­letésére indult el írói pályáján. Misztikus, Cusack, a megszállott nyomozó sőt hátborzongató történeteivel Poe a világirodalomban is új fe­jezetet nyitott. Versei közül elég, ha csak A hollót említjük meg - ez lett a modern költészet nyitódarabja. 1845-ben jelent meg nyomtatásban, és máris ha­talmas siker fogadta. Úgy szól, mint egy zenemű, felépítésével szinte matematikai pontosságot mutat. Az íróasztalnál Poe is ilyen volt. Pontos, fegyelmezett, rendszerető. Egyébként pedig: önpusztító. Inni már középisko­lásként elkezdett. Az egyetem­ről állítólag kártyaadóssági bot­rányai miatt tanácsolták el. A katonatiszti iskolából azért rúg­ták ki, mert züllött életmódot folytatott. Szerencsejátékok, fegyvertartás, mértéktelen al­koholfogyasztás - ezek voltak az ellene felsorolt vádak. Mind­ezt később is gyakran a fejére ol­vasták. Később, amikor már kocsmák, lebujokés mindenféle alvilági fészkek törzsvendége volt. Halálának körülményei ma is tisztázatlanok. Alkoho­lizmus? Szívroham? Tuberku­lózis? Öngyilkosság? Vagy csak a véletlen? Valóban az történt, hogy egy esős napon tántorogva lépett ki a kocsmából, elesett, s mivel felállni sem volt már ere­je, arccal egy pocsolyában vízbe fulladt? Stílszerű halál, ha ez így igaz. Poe-hoz illő. Halott költő a sárban. James McTeigue filmjében, amelyhez Budapest a 19. száza­di Baltimore-t adja, Poe utolsó napjai elevenednek meg, ami­kor a költő megszállottan üldöz egy olyan sorozatgyilkost, aki elcsábította a menyasszonyát, és épp az ő írásai ihletésére hajt- javégre bűntetteit. Minden gaz­tettét az ő könyveiben olvasott brutális gyilkosságok alapján hajtja végre. Mindez - legalább­is Poe életében - nem történt meg. De azóta? Ki tudja? Ami viszont biztos: Cusack élvezettel öltötte magára a sze­repet. Ideje, hogy felrázzuk Torontót a tespedtségbol! Scott Pilgrim KASZÁS DÁVID „Torontóban csinálunk fű­met?” - Edgar Wright (a hor­rorkliséken gúnyolódó Haláli hullák hajnala és a sablonfa­csaró Vaskabátok elkövetője) is kiszólhatott volna a „képsörök” mögül. Virtuális kiskocsmájá­ban brit-jenki-juharfaleveles szesszel hódítja vendégeit. A hely szelleme mégsem itatja át a filmszalagot. A leleményes, találékony, in- venciózus vizuális módszerek annál inkább! A dekódolt film­cellák furmányos képi világból táplálkoznak, melyet Bill Pope (pl. Mátrix-trilógia) sajátos kameramunkája egészít ki. A látvány- és szövegvilág sorveze­tőjéül Bryan Lee O’Malley kép­regényfüzére szolgált. S bár an­nak könnyed, laza légkörét csak részben sikerült átültetniük vá­szonra, a megdolgozott szöveg ügyesen kapaszkodik a képek hangulatába. Scott Pilgrim (Michael Cera, a Juno balekja) négyhúrosába csimpaszkodik. Azokat tépi, bár nem egy Fieldy. „Van zeneka­rod? Áha, borzalmasak va­gyunk” - zajlik e dialógus po­tenciális párjával. A fellépések remek helyzetkomikumokat szállítanak, mégsem elegek ah­hoz, hogy a leány karjaiba omolhasson. Ramona Clemen­tine Kruczynski (Egy makulát­a világ ellen lan elme...) unokahúga is le­hetne. Szeszélyes, impulzív, spontán. Ez a kisebbik problé­ma. Hátra hagyott Hét Elvete­mült Exet, akik a címszereplő életére törnek, visszakövetel­vén tékozló kedvesüket! Ez már annál nagyobb. A zeneőrültek egymás után csapnak le nyám­nyila basszerünkre, aki e párba­jok során mérettetik meg... „Három kanál Rock ’n’ Roll, egy csipetnyi dögös vörös, ízlés szerint dobolva. Zene füleim­nek” - vakkantja a hetedik po- kolfajzat. Tömörebben magam se tálalhattam volna a látottak kvintesszenciáját. Jason Schwartzman mellék- szereplőként is lopkod a show- ból, akárcsak a parányi feladat­körrel ellátottak (példának okáért: Anna Kendrick). A kari- kírozott ellenek is „elég jó színészek”. Felbukkanásuk a számmisztikában érhető tetten, a jelképek vissza-visszatérő fel­villanása fejedelmi adalék! A nippon videojátékokra hajazó ötletszemcsék és a remekbe szabott nóták további bonuszt érdemelnek. Popkulturális portéka, ke­reskedelmi cikk. Tömegfo­gyasztásra alkalmas. Kimértebb szemtanú számára hang- és képzavar. Diszharmónia, pedig kifizetődő e poklot végigszen­vednie. Mert olyanokat élhet meg, „amire ma sincs ige”. „Ide nekem az oroszlánt is!" - Michael Cera (Képarchívum) RÖVIDEN Nagy János jubileumi kiállítása Komárom. December 10-én, 17 órakor nyitják meg a Li­mes Galériában Nagy János szobrászművész Küzdelmeim című jubileumi kiállítását. A kiállítást Roncsol László író nyit­ja meg. A megnyitón közreműködik a Gaudium énekkar Stirber Lajos vezényletével; hegedül Dobi Géza. A kiállítás 2011. január 25-ig tekinthető meg. (ú) Évadzáró a Budapest Kávézóban Dunaszerdahely. December 9-én 18 órától tartják a Vám- béry Irodalmi Estek évadzáró estjét a Budapest Kávézóban. Az est során összeállítás hangzik el Tóth László verseiből Jöttünk külhonból mind a ketten címmel. Előadják: Lakatos Róbert brácsaművész és Gál Tamás színművész. A továbbiakban pe­dig a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó 2010-es évi könyv­termésének közös bemutatására kerül sor. (ú) Andrzej Wajda kitüntetése Varsó. Dmitrij Medvegyev orosz elnök a lengyel-orosz ál­lampolgári párbeszéd fórum keretében, a varsói Lazienki - parkban álló Vízi Palotában az Orosz Föderáció Barátság Ér­demrendjével tüntette ki Andrzej Wajda Oscar-díjas világhírű lengyel filmrendezőt. A laudációban az áll, hogy Wajda az orosz-lengyel kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez való hoz­zájárulásáért kapta a kitüntetést, de a lengyel rendező úgy vélte, hogy mindenekelőtt az Oroszországban is vetített Katyn című filmjéért részesült a megtiszteltetésben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents