Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-01 / 276. szám, szerda
18 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 1. www.ujszo.com Google Street View: Botrányos felvételek Meztelen férfi a csomagtartóban A versenyügyi hatóságok egy vállalatra legfeljebb az éves forgalmának W százalékát kitevő büntetést szabhatnak ki, ha bebizonyosodik az erőfölénnyel való visszaélés (TASR-felvétel) „Nem lenne szabad hagyni, hogy a saját szolgáltatásai érdekében diszkrimináljon másokat" Uniós vizsgálat a Google ellen FELDOLGOZÁS A Google Street View-n bizarr felvételre lettek figyelmesek az internetezők: a német- országi Mannheimban egy meztelen férfi mászik Mercedese csomagtartójába. AGoogle Street Viewegyik talányos felvételén az látható, ahogy egy meztelen férfi a mannheimi háza előtti autófeljárón álló Mercedes csomgatar- tójába mászik. A kocsi mellett egy kutya és a csomagtartóból kiszedett alkatrészekhevernek- jelenti a Daily Telegraph. A CNET-hez érkező bejelentések után eltávolította a Google a fotót a webről, de azóta sem derült fény arra, hogy vajon miért helyezkedett el a pucér férfi az autóban. A Google Street View panorámarendszerének „élesítése” óta számos furcsa élethelyzetről kapott képet a világ. Augusztusban például egy kislány holttestét vélték felfedezni a brit Worcester városában a netezők. Pánik tört ki, de hamarosan kiderült, hogy a lány csak egyik barátnőjével játszik és sértetlenül keltfelajárdáról. A Telegraph 2009-ben csokorba gyűjtötte a legviccesebb felvételeket, melyek között búslakodó építőmunkás, közterületen pisilő hajléktalan, szexshop- ba betérő turista és öklendező fiatalember is látható. Európában 2008 közepe óta járják a kontinens szegleteit a Google mindentlátó autói, de őket nem mindenhol látják szívesen. Csehországban például nem készíthetnek felvételeket, de a magyarországi fotózások is leálltak, miután 2009-ben az adatvédelmi biztos nem hagyta jóvá a magánszférát is sértő gyakorlatot. Pozsony utcáin csak nemrég jelentek meg a Google Street View kamerái. A program eleve sok hibával működik, az automatikus elhomályosítás, amivel a magánjellegű részleteket próbálják eltakarni, nem mindig azt fedi, amit kellene. A Google szóvivője szerint azonban nincs ok az aggodalomra, hiszen ha valaki sértő, esetleg hibás tartalmat vesz észre, azt azonnal jelentheti a weboldalon, és törlik a képeket a rendszerből. Ehhez képest október végén arra derült fény, hogy az ártatlan fo- tózgatás közben wi-fi hálózatok jelszavait és elektronikus leveleket is letöltöttek. (h,l) Az Európai Bizottság hivatalosan is vizsgálatot indított a Google ellen, miután több európai szolgáltató is panaszt tett az óriáscégre azt állítva, hogy visszaél piacvezető pozíciójával. FELDOLGOZÁS Prioritással kezeli a Google ellen indított versenyfelügyeleti vizsgálatot az Európai Bizottság. Több vertikális keresőszolgáltató (pl. árösszehasonlító) is azzal a panasszal fordult a bizottsághoz, hogy a Google a keresési találatai között szándékosan hátra sorolja az általuk szolgáltatott eredményeket. Az Európai Bizottság vizsgálni fogja, a Google valóban így tett-e, illetve hogy csökkentette-e a vertikális keresőszolgáltatók szponzorált linkjeinek Quality Score értékét, amely a hirdetők által a Google-nek fizetett összeg egyik meghatározó tényezője. A Google ellen a Microsoft- féle Ciao from Bing, a Foun- dem árösszehasonlító, iletve az Ejusitce.fr jogi kereső adott be panaszt. „A Google hátráltatja az innovációt” - állítja a brit Foundem. „Nem lenne szabad hagyni, hogy a saját szolgáltatásai érdekében diszkrimináljon másokat” és azt is kötelezővé kellene tenni, hogy egyértelműen megjelölje a keresési találatok közül azokat, amelyek saját szolgáltatásaira mutatnak rá. Abizottság azt is ki akarja deríteni, Google valóban ráerősza- kol-e a hirdetési partnereire exkluzív megállapodásokat, amelyek értelmében a weboldalaikon nem jelentethetnek meg konkurens hirdetéseket. A panaszosok azt is állítják, "a Google olyan szerződéseket kötött szoftver- és hardvergyártókkal, amelyek célja a versenytárs keresők kizárása volt, a bizottság ezt az ügyet is vizsgálni fogja. Emellett felmerült még panaszként, hogy a Google korlátozza a kampányadatok elhordozását az általa üzemeltetett rendszerből. „A hirdetéseket minden esetben egyértelműen megjelöljük, megkönnyítjük a felhasználók számára, hogy adataikat magukkal vigyék, amikor szolgáltatást váltanak, és nagy összegeket fektetünk a nyílt forráskódú projektekbe” - áll a cég hivatalos álásfoglalásában. „Ennek ellenére mindig van fejlesztenivaló, és együtt fogunk működni a bizottsággal, hogy minden felmerülő aggályt eloszlassunk.” A Google hangsúlyozza, a vizsgálat indulása nem jelenti az elmarasztalását, az Európai Bizottság tájékoztatása is kitér rá, hogy a vizsgálat nem azért indult, mert bármiféle bizonyíték állna rendelkezésre a piaci erőfölénnyel való visszaélésről. A Google európai keresőpiaci pozíciójáról nem állnak rendelkezésre részletes statisztikák, mivel egy nagy és szabdalt piacról van szó. Általánosságban elmondható azonban, hogy kontinensünkön a Google jóval nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik, mint odahaza, mivel első számú versenytársai, a Bing és a Yahoo elsősorban amerikai üzletükre koncentrálnak és kevesebb figyelmet fordítanak az európai felhasználókra - ez a fejlesztések ütemében is tetten érhető. Magyarországon és Szlovákiában a Rankings.hu adatai szerint a Google keresőpiaci részesedése 98 százalék feletti. A versenyügyi hatóságok egy vállalatra legfeljebb az éves forgalmának 10 százalékát kitevő büntetést szabhatnak ki, amennyiben bebizonyosodik az erőfölénnyel való visszaélés. A Google tavalyi forgalma 23,6 milliárd dollár, azaz 18,1 milliárd euró volt. A történelem során a legnagyobb büntetést egyébként az Intel kapta, l,06milliárdeurót kellett fizetnie, (hwsw.hu) Ha jelentik, eltávolítják a felvételeket (Képarchívum Az unió ellenzi az illegális letöltőket büntető, a „három dobásod van" jelszóval elhíresült szabályozást, ám az új egyezmény elfogadja ezt Lenyomták az EU torkán a szerzői jogi szigorítást 1TCAFÉ-HÍR Az Európai Parlament képviselői elfogadták a hamisítás elleni nemzetközi szerződés tervezetét. A tizenegy tárgyalási fordulót megért egyezmény már korábban is - főként a kiszivárogtatott anyagoknak köszönhetően - igen nagy viharokat kavart. A probléma gyökere az, hogy nincs széles körű egyetértés a szerzői joggal védett alkotások kezelése körül, ráadásul a globális részvétellel zajlott tárgyalások alig voltak képesek egymáshoz közelíteni a világ államainak eltérő szabályozásait. Atervezettúj egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) kialakítását lobbiérdekek befolyásolták, és nagyon úgy tűnik, hogy igazán hangsúlyosan a konzervatív, az idők változásaira kevéssé érzékeny csoportok voltak képesek érdekeiket érvényesíteni eb- benafolyamatban. A véglegesített szöveget az EP 11 tartózkodás mellett 331-294 arányban fogadta el. Ez persze még nem a végleges állapot, de az adminisztráció eddigi gyakorlata arra utal, hogy komoly változásokra már nem lehet számítani. Az ACTA létrehozásának körülményei - függetlenül az egyezmény tartalmától - azért voltak aggályosak, mert túlságosan konspirativ keretek között, a nyilvánosság maximális kizárásával zajlottak, és ez dühítette a demokratikus elvekhez ragaszkodókat. A tervezet megszavazása után az EP még felkérte az Európai Bizottságot egy törvényességi vizsgálat lefolytatására, ám ez már könnyen válhat formalitássá. Két fő gond van az egyezménnyel: egyrésztláthatóankép- telen a szöveg egységes alapra hozni a világ különböző országa- inakk'ülönféle, szerzői jogot érintő szabályozását. Másrészt szinte nyomát sem találni benne annak a törekvésnek, hogy új módon szemléljék a digitális kor, az internet miatt új kihívásokkal küszködő szerzői jogvédelmet. Összességében úgy tolódik el a szigorítás felé az új rendszer, hogy a megalkotói fekete szemüvegen át néznek a mai világra, csak az emlékeikből élnek. Az ACTA EU-s elfogadása azért is meglepetés, mert az unió mint szervezet a kezdetektől fogva ellenzi az illegális letöltőket büntető, a „három dobásod van” jelszóval elhíresült szabályozást, ám az új egyezmény elfogadja ezt. A történtek azért is érthetetlenek, mivel például a szoftver- hamisításra, és -lopásra eddig is szigorú törvények vonatkoztak, vagyis ezen nem volt mit keményíteni, így az a következtetés adódik, hogy az ACTA mögött valójában egy igen erős jogvédő lobbi (zene, film, könyv stb.) áll. A tervezetben szinte nyomát sem találni annak a törekvésnek, hogy új módon szemléljék a digitális kor, az internet miatt új kihívásokkal küszködő szerzői jogvédelmet (Képarchívum) n
