Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-07 / 281. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 7. Európai unió 25 A hetvenes években nagyon kis ország lett, csakhogy birodalmi méretű államapparátussal és annak összes költségével megterhelve Portugália, avagy hogyan lesz az elsőből utolsó Jósé Sócrates (balra) portugál és Jósé Luis Rodriguez Zapatero spanyol kormányfő a múlt häen is egyeztetett. A spanyol és a portugál gazdaság közlekedőedényekként működik. (TASR/AP-felvétel) Európa következő beteg embere a gazdasági elemzők többsége szerint - a következő EU-IMF-mentőcsomagra szoruló Magyarország, Románia, Görögország és Írország után - Portugália lehet. MÉSZÁROS GYÖRGY A recept nagyjából ugyanaz: a gazdasági világválság nyomán visszaeső hazai össztermékhez mérten viszonylagosan, illetve a gazdaságmentés áraként abszolút értékben is növekvő deficitet és államadósságot az érintett országok nem, vagy csak túl drágán tudják a piacról finanszírozni a befektetők bizalomvesztése miatt. Ezért az IMF és az EU - utóbbi a közösség érdekében is - megpróbálja olcsóbb hitellel átsegíteni őket a nehéz éveken. Egy birodalom romjai A körülmények azonban nagyon különbözőek lehetnek: Írországban egy, a külföldi beruházásokból meredeken növekvő gazdaságot kapott derékba a világválság, kipukkasztva a hitelbuborékot, míg Magyarországon vagy Portugáliában már a válság előtt is nagyvoltabaj, ami a világválság miatt belső erőből átmenetileg kezelhetetlenné váltvagyválik. Portugália egykor nem Portugália, hanem az Império Por- tugues, a portugál világbirodalom volt. Magellán és Vasco da Gama felfedező hajósai és az őket követő kereskedő flották a 16. század közepére afrikai, ázsiai és dél-amerikai területekre kiterjedő gyarmatbirodalmat hoztak létre. A portugál világbirodalom volt az első - egyszersmind legalább romjaiban a legtovább fennmaradt - globális birodalom a Földön. Luzitánia a reneszánsz vége felé átmenetileg a világ legerősebb gazdasági, katonai és politikai hatalmává lépett elő. Az évszázadok során azonban a portugál birodalmat lefaragta a brit, a francia és a holland katonai konkurencia, majd a nemzeti felszabadító küzdelem Indiában és Afrika déli részén. Miközben az arany elfogyott, Portugáliát nagyrészt elkerülte az ipari forradalom: szegényen és versenyképtelenül érkezett a 20. századba. Salazar pénzügyminiszter, majd - 1932-től 1968-ig - miniszterelnök korporativ diktatúrájának szigorú gazdaság- politikája az 1960-as évek elejétől kezdett gyümölcsöt hozni: 1960-ban Portugáliában az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) az akkor 12 tagú EK (a későbbi Európai Unió) átlagának a 38 százaléka volt, 1973-ban az 56,4 százaléka. A GDP 1960 és 1973 között évi ádagban 6,9 százalékkal nőtt. Utána az 1974-es szegfűs forradalom szabadon engedte a gyarmatbirodalom maradékát - Angolát és Mozambikot Portugáliát magát pedig felszabadította a gyarmati gazdaságban érdekelt oligarcha családok uralma alól. Portugáliából azonban egyszeriben nagyon kis ország lett, csakhogy birodalmi méretű államapparátussal és annak összes költségével, tetézve a gyarmati nyersanyagokra alapozott ipar összeomlásával és egymillió, Afrikából hazamenekült állampolgár eltartásának terhével. Szocialista vágyálmok A megoldásnak egy időre a szocializmus látszott - a II. világháború óta Nyugat-Európá- ban Portugália került a legközelebb a „létező szocializmus” bevezetéséhez. Az 1976-os alkotmány kitűzte az „osztálynélküli társadalom” és a „termelőeszközök társadalmasításának” célját, és az 1974 óta végrehajtott államosításokat „a dolgozó osztályok visszavonhatatlan eredményének” minősítette. Ezzel Portugália - a hetvenes évek nagy visszaesése után - rálépett a lassú gazdasági növekedés, a krónikus tőkehiány, az ár- szabályozás és ártámogatások, a rejtett munkanélküliség, a tovább duzzadó és mind költségesebb állami bürokrácia útjára. Jellemzően az 1980-as években az évi átlagos gazdasági növekedés 2,7 százalékos volt, a korábbi többletek helyett rendszeressé vált a nagy államháztartási deficit és folyamatosan nőtt a közadósság, amely 1974 és 1988 között négyszeresére, a GDP majdnem 75 százalékára dagadt. Mindaz sújtotta Portugáliát, ami az 1980-as évek végére a kelet-európai gazdaságokat is ellehetetlenítette. Az alapvető bajokat csak kissé enyhítette és inkább kendőzte, hogy az ország 1986-os EK-csatlakozása után áramlani kezdett a közösségi támogatás. Az 1989-es alkotmánymódosítás után megkezdődtek a privatizációk, és több látványos állami nagyberuházás - az 1998-as lisszaboni világkiállítás, a 2004-es futball Európa-bajnokság és az autópálya-építések - időnként megmeglökte a gazdasági növekedést. Túl lassú növekedés A mostani évtized közepére, közvetlenül a vüágválság előtt Portugália gazdasága ismét a leglassabban nőtt Európában - az EU új tagjai közül Csehország, Szlovákia, Málta és Szlovénia is megelőzte egy főre jutó GDP-ben - miközben a közszféra, mindenekelőtt a köz- igazgatás létszáma Nyugat-Eu- rópában példátlan méretű maradt, és a közadósság már 2005-ben meghaladta a GDP 60 százalékát. Önkényes hasszámok Nincs egyetértés abban, vajon az EU és az IMF kitűzte célszámok - a legföljebb 3 százalékos államháztartási hiány és a legföljebb 60 százalékos közadósság a GDP-hez képest - vajon mennyiben fejeznek ki kőbe véshető gazdasági ésszerűséget, avagy mennyiben önkényes hasszámok, káros fétisek, ha pusztán önmagukban szemlélik őket. A befektetők, hitelezők sokmilliós nemzetközi tömegei azonban nem tudományos kutatók. Az alapkezelők tevékenységüket szükségképpen néhány alapvető számadathoz igazítják, amelyek megítélését csak az adós országok általános teljesítőképessége enyhíti. Ezért lehetséges, hogy az arányosan nagyobb adósságú USA vagy Nagy- Britannia hitelminősítését egyelőre nem éri csorba. Ezt szemléletesen jelzi a rövidítések tolvajnyelvét kedvelő angol nyelvű gazdaságelemzők egyik új, idén elterjedt leleménye: az úgynevezett európai periféria problémás országait PIGS-országoknak nevezték el. Ez Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország nevének kezdőbetűihői áll, de angolul azt is jelenti: disznók. A szerző az MTI munkatársa Hasznos a lakosságnak: megmutatja például azt is, mely szmogos területeket érdemes elkerülni Szennyezettségi térképet fejlesztettek ki az unióban ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az INTAMAP A magyarországi vörösiszap-katasztrófa is ösztönzőleg hatott a kutatókra (Somogyi Tibor felvétele) elnevezésű, uniós forrásokból megvalósult kutatási projektnek köszönhetően mostantól valós idejű térképeken bárki nyomon követheti a lég-, talaj- és vízszennyezettség alakulását. Ezt nemrégiben az Európai Bizottságjelentette be Brüsszelben. A kutatók „nyílt forráskódú szoftvert fejlesztettek ki, amellyel olyan körvonaltérképek készíthetők, amelyek a szennyezett területek pontos helyén kívül már a szennyezés keletkezési helyét és haladási irányát is feltüntetik”. Az adatok alapján a hatóságok gyorsabban és hatékonyabban tudnak dönteni a környezetszennyezési problémára adandó megfelelő válaszlépésekről, a lakosság pedig el tudja kerülni a szennyezett területet. Jonathan Todd, az uniós végrehajtó testület egyik szóvivője az új szoftver előnyeinek ismertetéséhez a magyarországi vörösiszap-szennyezés ábrázolását hozta fel példaként. Mint mondta, az érintett szennyezett területet légi felvételekkel is azonosítani lehet, de a most bemutatott rendszer a vörösiszap-szennyezettség mélységét, valamint az érintett területen jelen lévő nehézfémek koncentrációját is képes követni. Neelie Kroes, az informatikai témákért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy a most ismertetett fejlesztés Jó példa arra, hogyan javíthatja a kutatás Európában az életminőséget a mindennapokban. „A valós idejű szennyeződéstérképekből a hatóságok nélkülözhetetlen információkra tehetnek szert a szennyezések forrásának pontos beazonosításához és a szennyezés legmegfelelőbb felszámolásához. Ugyanígy a lakosságnak is hasznos lehet, mert a térkép megmutatja például azt is, mely szmogos területeket érdemes elkerülni.” A holland biztos kifejtette: amikor például olajszennyeződés úszott Európa vizein, eddig is be lehetett határolni annak pontos helyét, ám mértékét vagy keletkezési forrását nem mindig. Ezen információk hiányában pedig a hatóságok nehezen tudtak időben és hatékonyan reagálni. A most bemutatott szoftver az egyes mérési pontok adataiból körvonaltérképet készít az interneten, és így valós időben jeleníti meg a tényleges szennyezőanyag-koncentrációt. Nyomon követhetőek az egyes mérési pontok közötti folyamatok is, ezért a felhasználók pontosabban értékelhetik a helyzetet. A szoftver kilenc belga, brit, görög, holland, német és osztrák kutatóintézet hároméves munkájának eredményeképpen jött létre, ezek összesen 1,8 millió eurós uniós forrásból gazdálkodhattak - közölte még a brüsszeli bizottság. Ugyancsak az EB jelentette be a napokban, hogy jövőre javaslatot tesz egy közösségi szintű, gyorsreagálású katasztrófavédelmi mechanizmus kialakítására (ezt is részben a magyarországi vörösiszap-katasztrófa ihlette). Javasolja továbbá a Lisszaboni Szerződés szolidaritási záradékának mielőbbi átvételét is. Az unió belügyi biztosa szerint hiába jön most létre több szervezet és mechanizmus, nem lesznek átfedések az eddigi hatóságok és az újak között. Cecilia Malmström megjegyezte, a legtöbb intézkedésnek már most megvan a szervezeti alapja, de szükség van ezek megerősítésére, sok esetben pedig a precízebb és szigorúbb jogi alap létrehozására is. (MTI, ú) Vita Bukarestben Románok és romák Bukarest. A román kormány hajlik arra, hogy megváltoztassa a romák hivatalos romániai elnevezését, a cigány szót használva a roma helyett, ez viszont kiváltotta a roma kisebbség tiltakozását. A kabinet fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) képviselője, Silviu Prigo- ana javasolta a kormánynak a módosítás végrehajtását. Azért vetette fel a roma megnevezés hivatalos törlését, mert szerinte külföldön folyamatosan összetévesztik a románokat a romákkal, és ez hatalmas imázsveszte- séget okoz Romániának. Javaslatát támogatta a Román Tudományos Akadémia is, megállapítva: az EU számos tagállamában a cigány szót használják a roma helyett. Úgy tudni, hogy a kabinetnek nincs ellenvetése, ajavaslathamarosan a parlament elé kerül. A romániai roma kisebbség érdekeit védő civil szervezetek már utcai tüntetéseken is hangot adtak elégedetlenségüknek. Román állampolgárok az elmúlt években több nyugat-európai államban is gondot okoztak a hatóságoknak azzal, hogy bűncselekményeket követtek el, kéregettek, nomádtáborokban telepedtek le. (MTI)
