Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-07 / 281. szám, kedd
22 Agrárkörkép UJ SZÓ 2010. DECEMBER 7. www.ujszo.com Hiba volt az uniós intervenciós rendszer leépítése Állattartók gondjai ÖSSZEFOGLALÓ Az európai állattenyésztők nehéz gazdasági helyzetének több oka is van: az egyik, hogy a harmadik országokból importált állattenyésztési és élelmi- szeripari termékeknek nem kell megfelelniük az európai termékekkel szemben támasztott szigorú élelmiszerbiztonsági, állatjóléti és környezetvédelmi feltételeknek, ezért jóval olcsóbbak azoknál. A másik ok pedig a gabonaárak jelentős emelkedése. A takarmányozási célra használt gabonafélék árainak egyre szélsőségesebb ingadozásai jelentős hátrányt jelentenek számukra, és egyes szakértők véleménye szerint ez a folyamat megjósolható volt. Glattfelder Béla magyar képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyen az állat- tenyésztő ágazatok válságát is elemezték, felszólalásában kijelentette, hogy az Európai Bizottság ugyanakkor semmit nem tett ennek megakadályozására. Ráadásul az utóbbi években először a kukorica, majd - a búza kivételével - a többi gabonaféle esetében is megszüntette az intervenciót. Az intervenció leépítése különösen azért bizonyult hibás lépésnek, mivel a gabonakereskedelem koncentrálódásának folyamata az utóbbi években felgyorsult. Ennek következtében azok a nemzetközi gabona- kereskedő cégek, amelyek domináns piaci pozíciókat foglalnak el, képesek befolyásolni az árakat. Az intervenció leépítését követően az Európai Bizottság eszköztelen maradt a spekulációval szemben. A spekulációnak ugyanakkor nemcsak a gazdák, hanem minden európai polgár is a vesztese. Egyrészt mint fogyasztó, másrészt mint adófizető. Emlékeztetett rá, hogy 2005-ben és 2006-ban, amikor az intervenciós áron felvásárolt magyar kukoricát az Európai Bizottság az áremelkedéseket követően még jelentős haszonnal tudta értékesíteni. Most ez a „fegyver” kiesett a kezéből. Mára az Európai Unió nem rendelkezik megfelelő gabonakészlettel. A rendelkezésre álló 2,8 millió tonna árpa nem képes ellensúlyozni a kedveződen piaci folyamatokat és a spekulációs törekvéseket. Megfelelő intervenciós készletek híján az Európai Unió arra sem képes, hogy számottevő segítséget nyújtson az éhezés által fenyegetett régióknak. A vita során felmerültek olyan elképzelések, miszerint az Európai Uniónak exportadót kellene bevezetnie a gabonafélékre, (fvm) (Képarchívum) Több mint 73 ezer euró büntetést szabtak ki Drága lett az olcsó tej ISMERTETŐ Beszerzési ár alatt forgalmazta Magyarországon az importból származó Tatra és Madeta márkájú 1,5 százalékos csehUHT-te- jeket az Auchan üzletlánc, ezért a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 20,5 millió forint (több mint 73 ezer euró) büntetést szabott ki az üzledáncra. Az Auchan Magyarország Kft. és a Tesco Global Zrt. ellen a piaci szereplőket tömörítő Tej Terméktanács még szeptemberben tett bejelentést beszerzési ár alatti értékesítés gyanúja miatt. Az MgSzH vizsgálatot tartott és összesen 20 515 379 forintra bírságolta az Auchan Magyar- ország Kft.-t, mert az üzletlánc beszerzési ár alatt forgalmazott Gsehországból származó UHT (ultramagas hőmérsékleten kezelt) tejeket. Magyarországon a beszerzési ár alatti értékesítést az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény tiltja. A jogszabály szerint a kereskedők az élelmiszereket nem adhatják olcsóbban, mint amennyiért azokat vették. Ugyanakkor az utóbbi időben többször is előfordult, hogy egyes import termékek 115- 145 forintos literenkénti árakon kerültek a polcokra, miközben a magyarországi UHT-tejek normális árviszonyok mellett 170-180 forintnál olcsóbban nem jelenhetnek meg a kiskereskedelemben. A hírek szerint az Auchan már be is fizette a büntetést. A Tesco esetében a vizsgálat még tart és várhatóan december elején fejeződik be. (fvm.hu) A sertések légzőszervi betegségei jelentősen meghosszabbíthatják a hizlalási periódust Az intenzív tartásban gyakori (Képarchívum) Gyakorlatból ismert, hogy a sertések légzőszervi megbetegedései - amelyek a hagyományos tartási rendszerben legtöbbször elvétve alkalmanként fordultak csak elő, és enyhe formában jelentkeztek - az intenzív tartásmódnál sokkal szélesebb körben elterjedtek, és gazdasági jelentőségük is lényegesen emelkedett. ÖSSZEFOGLALÓ A légzőszervi kórformák kártétele az általuk okozott elhullások mellett elsősorban a genetikailag elvárt testtömeggyarapodás elmaradásából - a hizlalási időszak meghosszabbodásából,- illetve a gyógykezelés magas költségeiből adódik. A fajlagos takarmány-felhasználás megemelkedéséből és a testtömeggyarapodás csökkenéséből származó veszteségek gyakran elkerülik a gazdák figyelmét. Minthogy azonban ezek gyakorta vagy folyamatosan hosszabb időszakban jelentkeznek, a mai magas takarmányárak miatt jelentőségük számottevő lehet. Sertéstelepeinken a gyakrabban előforduló légzőszervi megbetegedések jelentősen meghosszabbíthatják a hizlalási periódust. Szaldrodalmi adatok szerint a coplasma pneumonia gyakori előfordulása akár 20-25 nappal is meghosszabbíthatja a hizlalás idejét. Tapasztalatok szerint a sertésekben a légzőszervi betegségek komplexen, legtöbbször a különféle fertőző ágénsek együttes károsító hatásaként alakulnak ki. Gyakorta az egyik kórokozó a másikat aktiválhatja. Ennek jellegzetes példája a mycoplasma pneumonia, amelyhez gyakorta társul a Pas- teurella multocida, vagy más baktériumok okozta tüdőgyulladás. Előfordulhatnak önálló légzőszervi kórformák is. A hajlamosított tényezők között szerepelhetnek a termelési rendszer hibái (pl. magas telepítési sűrűség, nagymértékű állomány létszám, alacsony koca átlag-életkor, az egyszerre ki- és betelepítési elv be nem tartása, takarmányozási rendellenességek, rosszul szigetelt és szellőztetett istállók, különböző életkorú állatok egy légtérben való elhelyezése, poros takarmányok. A légzőszervi megbetegedéseket különféle kórokozók, - vírusok, baktériumok, paraziták, gombák idézik elő, de gyakran fordulnak elő tartási- és takarmányozási hibákra visszavezethető, az állatok ellenálló képességének csökkentése folytán kialakuló tüdőgyulladások. Ugyancsak a hajlamosító, kiváltó tényezők lényeges szerepet játszanak a különféle kórokozók aktivitásában, a légzőszervi kórformák manifesztálódásában. Az egyes légzőszervi kórformák megállapítása kapcsán nagy körültekintéssel célszerű eljárni. Nagyon fontos a jár- ványtani körülmények elemzése mellett a klinikai tünetek gondos megfigyelése, valamint az elhullott - vagy vágóhidakon levágott - sertéssel légzőszervi elváltozásainak kórbonctani vizsgálata. Állatorvosok szerint a megfelelő hatékonyságú védekezés alapja a korrekt, tünetek alapján felállított diagnózis. A veszteségek csökkentése érdekében a hajlamosító, kiváltó tényezők lehetőség szerinti kiiktatása, megszüntetése mellett lényeges a védekezés módszerének helyes megválasztása, amelyben a megelőző oltások, vagy a gyógykezelések alkalmazása is fontos szerephez jut. (lszl) Három tagállam összesen 19 millió euró illetéket fizet a tejkvóták túllépése miatt A tagországok zöme a kvóta alatt maradt EU-INFORMÁCIÓ Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett előzetes adatai szerint a 2009/2010-es kvótaévben csupán Dánia, Hollandia és Ciprus lépte túl tejkvótáit, aminek következtében összesen 19 millió euró értékű „szuperilletéket” kell fizetniük. A tavalyi évben ez az összeg 99 millió eurót, az azelőtti évben pedig 340 millió eurót tett ki. A KAP 2008- as állapotfelmérése során jóváhagyott kvótaemelést követően az olasz tejtermelés - idén első alkalommal - kvótahatáron belül maradt, az uniós össztermelés pedig a 2008/2009-es (áprilistól márciusig tartó) kvótaévre jellemző 4,2%-kal szemben idén közel 7%-kal maradt el a teljes kvótamennyiségtől. Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos kijelentette: „Noha az adatokból egyértelmű, hogy Olaszországnak végre sikerült betartania a kvótahatárt, a 2009/2010-es kvótaév mégis amiatt marad emlékezetes, hogy oly sok tagállam különösen nehéz piaci viszonyokkal szembesült. Magas szintű munkacsoportunk révén, amelyet kifejezetten a piaci válság vizsgálatára hoztunk létre, gondosan megvizsgáltuk a helyzetet, és bízom benne, hogy a decemberben előterjesztendő javaslatainknak köszönhetően a tejtermelők jobban fognak tudni reagálni a piac változásaira, és stabilabb környezet jön létre a 2015-ig érvényes kvótarendszer utolsó időszakában. Az említett három tagállam összesen 70 000 tonnával lépte túl nemzeti kvótáját. A beszállítási kvótát Hollandia és Dánia 0,4%-kal, Ciprus pedig 0,3%- kal lépte túl. Az általuk fizetendő illeték ennek megfelelően 13,03 millió, 5,68 millió, illetve 125 000 eurót tesz ki. Hollandia emellett a közvetlen értékesítési kvótát is túllépte körülbelül 2 268 tonnával, így a közvetlen értékesítések után további 631 000 euró összegű illetéket kell fizetnie. Az éves tagállami nyilatkozatok alapján a többi 24 tagállam kvótahatáron belül maradt. Noha 2008-ban egyes határozatok (kvótaemelés és a zsírkorrekciós rendszer megváltoztatása) jelentősen megnövelték a 2009/2010-es kvótaévben megengedett termékmennyiséget, a beszállítások csupán 10 tagállamban emelkedtek. A beszállítások összmennyisége a nehéz piaci helyzet miatt még csökkent is 0,6%-kal. A csökkenés mértéke 11 tagállamban meghaladta a 2%-ot (Cseh Köztársaság, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Svédország). A zsírkorrekció elvégzése után a beszállítások 15 tagállamban (Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Írország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) legalább 10%-kal a nemzeti kvóta- mennyiség alatt maradtak. Az Éurópai Unióban a tehéntejet kvóták alapján hozzák forgalomba. Minden tagállam két kvótával rendelkezik: az egyik a tejipari létesítményekbe beszállított mennyiségekre, a másik a fogyasztóknak történő közvetlen eladásokra vonatkozik. Ezeket a mennyiségeket az egyes tagállamok felosztják a termelők között (egyéni kvóták). A 2009/2010- es kvótaévben a tejipari létesítményekbe való beszállításra vonatkozó teljes kvóta 144,8 millió tonnát tett ki, ez 863 000 egyélű kvóta között oszlott meg. Az ettől független, 3,5 millió tonna értékű közveden értékesítési kvóta közel 370 ezer egyéni kvótára lett felosztva. A nemzeti kvóta túllépése esetén az érintett tagállamban a túllépésért felelős termelőknek mindén 100 kiló túllépés után 27,83 euró összegű többletilletéket - avagy „szuperilletéket” - kell fizetniük. Az említett illetéket a tehéntejtermelőknek az április 1-jétől március 31-ig tartó, 12 hónapos időszak során értékesített tej, vagy tejjel egyenértékű termék azon teljes mennyiségére vonatkozóan kell fizetniük, amennyivel a megállapított kvótát meghaladták. (eu-info)
