Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-07 / 281. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 7. Külföld 9 Biztonsági és történelmi kérdésekről tárgyal Varsóban az orosz elnök - közösen vizsgálják a szmolenszki légikatasztrófát nem tört meg, csupán vékonyodott A varsói elnöki palota előtt több tucatnyian tüntettek, követelve az áprilisi szmolenszki tragédia, a Lech Kaczynski néhai elnököt és kíséretét szállító kormánygép lezuhanása körülményeinek teljes ki­vizsgálását (TASR/AP-felvétel) A jég még ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Biztonsági kérdések és történelmi témák szerepel­nek egyebek között Dmitrij Medvegyev orosz elnök tegnap kezdődött, kétnapos varsói hi­vatalos látogatásán, amelyen a felek több, gazdasági és keres­kedelmi együttműködésről szóló megállapodást Írtak alá. Medvegyevet és feleségét dél­tájban katonai tiszteletadással fogadták a varsói elnöki palota előtt, majd az orosz elnök ven­déglátójával, Bronislaw Komo- rowskival kétoldalú megbeszé­lést tartott. 2002 óta orosz államfő nem járt Lengyelországban, a mos­tani vizit a korábban fagyossá vált kétoldalú kapcsolatok ol­dódását jelzi. Medvegyev nyolc hónappal a Lech Kaczynski né­hai lengyel elnököt és kíséretét szállító kormánygép Szmo- lenszk melletti katasztrófája után látogatott Varsóba. A légi szerencsétlenség után az orosz vezetés számos gesztust tett Lengyelország felé, egyebek között átadott Varsónak több tucat kötetnyi dokumentumot, a katyni tömeggyilkossággal - 22 ezer lengyel tartalékos tiszt és civil 1940 tavaszán történt kivégzésével - kapcsolatos orosz vizsgálat eredményeit tartalmazó anyagokat; Az orosz parlament alsóháza, az állami duma november 26-án határozatban ítélte el a véreng­zést, amelyért Sztálint tette fe­lelőssé. A varsói elnöki palota előtt több tucatnyian tüntettek, kö­vetelve a szmolenszki tragédia körülményeinek teljes kivizs­gálását. Egyes konzervatív kö­rök Oroszországot részben fe­lelősnek tartják az áprilisi ka­tasztrófáért. Medvegyev és Komorowski megállapodott abban, hogy személyes véd­nökséget vállalnak a szmo­lenszki szerencsétlenség ki­vizsgálása felett. Medvegyev a Wprostnak adott interjújában hangsúlyoz­ta: „A múltat és a jelent el kell választani egymástól, külön­ben a lengyelek és az oroszok mindig a történelem túszai lesznek.” A NATO-orosz együttműködéssel kapcsolat­ban leszögezte: Oroszországot teljes mértékben be kell vonni a szövetség rakétavédelmi kez­deményezésébe. (MTI, ú) Kiszivárogtatás Nyilvánosságra hozták a titkos listát az országok legsebezhetőbb pontjairól motikszüf Csemege lehet a terroristáknak Assange konzuli segítséget kapna Sydney. Ausztrália konzuli segítséget nyújtana Julian Assan- ge-nak, a WikiLeaks portál alapítójának, ha külföldön letartóz­tatnák- közölte tegnap Robert McClelland igazságügy-minisz­ter, legfőbb ügyész. A nemzetközi letartóztatási parancsot ne­mi erőszak gyanújával adta ki Assange ellen Svédország kéré­sére az Interpol. McClelland ismét elítélte, a WikiLeaks kiszivá­rogtatásait, de hozzátette: Assange ausztrál állampolgárként bármikor visszatérhet hazájába. Viszont mivel nemzetközi el­fogató parancs van érvényben ellene, Ausztráliának kötelessé­ge segíteni a nemzetközi közösséget a nyomozásban. (MTI) Canberra. Ausztrália Kíná­hoz fűződő kapcsolatai szilár­dak - hangoztatta tegnap Kevin Rudd ausztrál külügyminiszter. Rudd azután nyilatkozott a saj­tónak, hogy a WikiLeaks kiszivá­rogtatta: korábban, még kor­mányfőként azt tanácsolta az USA-nak, hogy erő felvonultatá­sára is szüksége lehet, ha Kínát nem sikerülne hathatósan integ­rálni a nemzetközi közösségbe. Az egyik kiszivárogtatott távirat Rudd és Hillary Clinton ameri­kai külügyminiszter 2009 már­ciusi megbeszélésére vonatko­zik. Ami érdekesség: Rudd, aki állítólag folyékonyan beszél mandarinul, „brutális realis­taként” jellemezte magát Pe- kinggel kapcsolatban. Közölte: az ausztrál titkosszolgálatok nagy figyelemmel kísérik a kínai haderő korszerűsítését. (MTI) Öngyilkos merénylők Vérfürdő Pakisztánban Washington. Egyre maga­sabbra csapnak a WikiLe- aks-kiszivárogtatások po­litikai hullámai. A portál tegnap közölte azoknak a létesítményeknek a listá­ját, amelyeket az USA sze­rint különös védelemben kell részesíteni. Az Obama- kormányzat arra is rá­kényszerül, hogy átszer­vezze a diplomáciai háló­zatot. ÖSSZEFOGLALÓ Az USA arra készül, hogy más állomáshelyre vezénylelje át azon diplomatáit, akiket a Wiki­Leaks által közölt iratok alapján bárki azonosíthatott. A The Daily Beast azt írta, aFehérHáza diplomáciai, a katonai és a hír­szerzési állományt szervezi át vir lágszerte a nagykövetségeken, mert úgy ítéli meg, hogy a kiszi- várogatatás veszélyessé tette munkájukat. John Kerry, a szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke is el­ismerte: lehetnek következmé­nyei a kiszivárogtatásnak, „kü­lönböző helyeken az emberek az mondogatják, hogy nem lehet (a hírbe hozott) diplomatákkal együtt dolgozni”. Egy magas rangú nemzetbiztonsági tisztvi­selő úgy fogalmazott, legjobb embereik közül többet át kell he­lyezni, mert abban az ország­ban, ahol dolgoznak, félnek ne­kik elmondani az igazságot. Egy szakértő azt mondta, Wa­shington igyekszik átcsoportosí­tani a botrányban érintetteket, mielőtt még a befogadó ország nem kívánatos személynek mi­nősíti őket. Ha ez bekövetkezne, sokkal bonyolultabbá válna a helyzet, mert akkor a szóban forgó ország egy diplomatáját válaszképpen szintén ki kellene utasítani. A WikiLeaks tegnap közölte azon létesítmények titkos listá­ját, amelyek különösen védel­met igényelnek. A tárca egy ta­valyi körlevelében felszólította a külföldi amerikai képviselete­ket, írják össze a felelősségi kö­rükbe tartozó országokból azo­kat a létesítményeket, amelyek­nek az elvesztése komolyan ki­hatna az közegészségügyre, a gazdasági biztonságra vagy az USA nemzetbiztonságára. A lis­tán tengeralatti távközlési kábe­lek, kikötők, gátak, olaj- és gáz­vezetékek, bányák, a közegész­ségügy szempontjából fontos gyógyszergyárak szerepelnek. A több száz létesítményt tar­talmazó felsorolás minden kon­tinensre kiterjed. A stratégiai infrastruktúrákon túl említi a Panama-csatornát, egy kongói kobaltbányát, más bányákat Dél-Afrikában és Latin-Ameri- kában, akárcsak a védőoltásokat előállító gyógyszergyárakat több országban. Ezt a kiszivárogtatást Mal­colm Rifkind egykori brit vé­delmi és külügyminiszter telje­sen felelőtlennek minősítette, mert a terroristákat segítheti, „ez a fajta információ az, ami a terroristákat érdekli”. (MTI,ú) Pesavar. Két öngyilkos me­rénylő tegnap legalább 50 em­bert megölt és több mint 100-at megsebesített Pakisztánban az afgán határvidéken, Galanaj tar­tományi székhely helyi önkor­mányzati irodájában. A merény­lők motoron érkeztek, és magu­kat rendőrnek álcázva megpró­báltak bejutni az épületbe. Egyi­küknek sikerült is, ő egy vezető tisztviselő irodájában robban­totta fel magát, míg a másik ak­kor hozta működésbe a testére erősített szerkezetet, amikor az őrök megállították. A merénylet azért volt ennyire gyilkos, mert a támadók lövedékkel is megtöl­tötték robbanó mellényüket. Az épületben törzsi és önkormány­zati képviselők, a helyi „békedzsirga” tagjai épp egy tá- libellenes milícia létrehozásáról tanácskoztak, amikor a robba­nástörtént. (MTI) A WikiLeaks Iránnal kapcsolatos kiszivárogtatásai csak mélyítik a bizalmatlanság légkörét Felújították a hathatalmi tárgyalásokat Teheránnal ÖSSZEFOGLALÓ Genf. Több mint egyéves szünet után, tegnap megkez­dődtek az EU által kezdeménye­zett, kétnaposra tervezett tár­gyalások a hatok és Irán között Genfben. A svájci ENSZ-misszió egyik vendégházában zajló ta­lálkozón az ENSZ BT öt állandó tagja - az USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína -, valamint Németország képviselői ültek tárgyalóasztal­hoz az iráni küldöttséggel, ame­lyet Szaid Dzsalili vezet. A felek között Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főkép­viselője közvetít. Catherine Ashton, az EU kül­Számos ország gyanúja sze- ügyminisztere Szaid Dzsalilivel rint Teherán atomfegyver létre- (TASR/AP) hozásán dolgozik polgári célú­nak mondott atomprogramjá­nak leple alatt. A nemzetközi közösség fő követelése ezért az, hogy Irán állítsa le urándúsító programját, ezt azonban Tehe­rán mindeddig kategorikusan elutasította. Elemzők szerint nem lehet azonnali eredményre számítani, de biztató már maga az a tény, hogy Irán 14 hónap után visszatért a tárgyalóasztal­hoz. A genfi tárgyalásokat ugyanakkor beárnyékolja két múlt hétfői merénylet, amelye­ket iráni atomtudósok ellen kö­vettek el és azok a WikiLeaks-fé- leldszivárogtatások, amelyek az Irán és arab szomszédai közötti kapcsolatokban keletkezett fel­tételezett zavart firtatják. Utób­biak egyebek közt azt szellőztet­ték meg, hogy Abdallah szaúdi uralkodó többször is felszólítot­ta az amerikai kormányt Irán megtámadására, az iráni nukle­áris fejlesztési program felszá­molása végett. A tárgyalások előestéjén Irán újabb technológiai előrelépést jelentett be atomprogramjá­ban, ismét jelezve, nem szán­dékozik elállni energetikai célú békés atomprogramjának megvalósításától. Ali Akbar Szálehi, az iráni atomprogram vezetője arról számolt be va­sárnap, hogy Irán első ízben olyan koncentrációjú nyers­uránt állított elő, amely alap­anyagul szolgálhat a dúsított urán gyártásához. (MTI, ú) Medvegyev ambíciói Moszkva. Dmitrij Med­vegyev nem zárja ki annak lehetőségét, hogy indul a 2012-es elnökválasztáson - hangzott el abban az inter­júban, amelyet az orosz el­nök a lengyel médiának adott. „Ha az országban normális és stabil lesz a helyzet, és ha megvan a la­kosság kellő mértékű támo­gatása, akkor nem zárom ki a lehetőséget” - mondta, Medvegyev. (MTI) Obama és Hu Phenjanról Washington. Barack Obama amerikai elnök va­sárnap este felhívta telefo­non kínai kollégáját és arra kérte, hogy Kína az USA-val és más országokkal közösen üzenje meg Észak-Koreá- nak: provokatív tettei elfo­gadhatatlanok. Hu Csin-tao aláhúzta: racionálisan kell cselekedni, hogy megelőz­zék a törékeny biztonsági helyzet romlását. Kínát na­gyon aggasztja, hogy a fél­szigeten kialakult helyzet ellenőrizhetetlenné válhat, s ez egyetlen érintett félnek sem érdeke - hangoztatta a kínai elnök. (MTI) Aggódnak az Öböl-államok Abu-Dzabi. Az Egyesült Arab Emírségek arra ké­szül, hogy továbbfejleszti rakétavédelmi rendszereit, és összehangolja őket a tér­ség többi öböl menti arab államának rakétaerőivel, hogy megerősítsék közös védelmüket - mondták el magas rangú katonai veze­tők. A Perzsa(Arab)-öböl menti hat olajexportáló ál­lam az utóbbi időben dol- lármilliárdokat költött a legkorszerűbb védelmi rendszerek beszerzésére, mivel attól tartanak, hogy Irán megtorló csapást mér­het rájuk egy Teherán elle­ni amerikai vagy izraeli ka­tonai akció esetén. (MTI) Összecsapások Athénban Athén. Fiatalok tucatjai csaptak össze rendőrökkel tegnap Athén központjában diákok, tanárok, szakszer­vezetek és baloldali csopor­tok tüntetésén, amelyet egy 15 éves fiú emlékére szer­veztek, akit éppen két évvel ezelőtt lőtt le egy rendőr. A kormány már előre, nagy erőkkel készült a tegnapi eseményekre, közel ötezer rendőrt riadóztatott a tün­tetések kordában tartására. A gyilkos lövést leadó rend­őr ügyét kilenc hónapon át tárgyalták, s a 38 éves vád­lottat ez év októberében életfogytiglani börtönbün­tetésre ítélték. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents