Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-06 / 256. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 6. www.ujszo.corn A magyar a harmadik legkeresettebb nyelv A munkáltatók az angol nyelvtudásra kíváncsiak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák munkaadók több mint 60 százaléka követeli meg az állásra pályázóktól valamilyen idegen nyelv ismeretét. A profesia.sk legismertebb szlovák állásközvetítő portál szerint a náluk szereplő álláskínálatok 62 százalékában feltétel valamilyen idegen nyelv tudása. A cégek legnagyobb része természetesen az angol vagy a német nyelv ismeretét követeli meg - a profesia.sk álláskínálatai közül a munkáltatók 56 százaléka az angol nyelv ismeretét támasztja követelményként, a németet 16 százalékuk. A harmadik pedig nem egy következő világnyelv, hanem a magyar. Ami egyébként teljesen természetes, lévén, hogy nagyon sok dél-szlovákiai munkaadó is kínál állást a portálon, ezen cégek viszonylag nagy hányada kéri a magyar nyelvtudást. Néhány magyarországi munkaadó is hirdeti magát a szlovák portálon, leginkább komáromi, győri, esztergomi munkáltatók, így nem véletlen, hogy a szlovák portálon a magyar nyelv a harmadik legkeresettebb idegen nyelv. Viszonylag gyakori jelenség, hogy két idegen nyelvet is megkövetelnek a munkáltatók, a leggyakoribb épp az angol-magyar vagy német-magyar kombináció. A magyar nyelvet követi a francia, az olasz és az orosz, ezeket azonban csak elenyésző esetben kérik a munkáltatók. Az álláskeresők közül a legtöbben - 66 százalék - az angol nyelv ismeretét tüntetik fel. Lucia Buri- anová, a profesia.sk személyzeti menedzsere szerint a portálon kínált állásajánlatokra jelentkezők között többen vannak a nyelvtudással rendelkezők, mint ahány cég valójában követel nyelvtudást. „Az angol nyelv ismeretét például a jelentkezők 66 százaléka tünteti fel, de a munkáltatóknak csak 56 százaléka kéri. A német nyelvben még nagyobb a különbség, a pályázók 48 százaléka tünteti fel, a portálon hirdető munkaadóknak viszont csak 16 százaléka szabja meg feltételként a német nyelvtudást. Az orosz nyelv ismeretét szintén sok jelentkező feltünteti, az angol és a német után a harmadik leggyakrabban feltüntetett nyelv, de a cégek csak elvétve kérik” - fejtette ki a profesia.sk menedzsere. Csehországban és Magyarországon még több munkaadó követeli meg valamilyen idegen nyelv ismeretét. Csehországban a cégek 75 százaléka, Magyarországon 65, nálunk 62 százalék, derül ki az állásközvetítő portál adataiból, (sán, pravda) Tegnap Karlovy Varyban találkoztak a visegrádi négyek államfői. Ivan Oašparovič szlovák és Schmitt Pál magyar köztársasági elnök kétoldalú megbeszélése lapzártánk után ért véget. (ČTK-felvétel) ■ RÖVIDEN Közel 80 kisebbségi Chmelnél Pozsony. A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek közel nyolcvan képviselője regisztráltatta magát a kisebbségi miniszterelnökhelyettes által szervezett találkozóra. Rudolf Chmel (Híd) keddre hívta össze a találkozót, amelyen szóba kerül majd a kormány emberijogokért és nemzeti kisebbségekért felelős alelnökének statútuma, az alelnök mellett működő tanácsadó szerv hatásköre, illetve a készülőben lévő jogszabályok, köztük a kisebbségi nyelvhasználati törvény kérdése. A találkozón részt vesznek a magyar nonprofit szervezetek többségének képviselői, jelen lesz a Csemadok, a pedagógusszövetség, a Fórum Intézet. A politikai pártok nem képviseltetik magukat közvetlenül, regisztráltatta magát azonban Cséfalvay Pál, a Harmónia polgári társulás képviselője és Bósza János is. Opj) Még két hétig eltart, míg a tárca kitalálja, hogyan folyósítsa a 20 eurós segélyt a set-top boxok vásárlására Késik a „digitális” támogatás Akinek néni telik új tévére vagy set-top boxra, az várjon az állami támogatásra. Előbb-ntóbb majd csak küldik... (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Bár az állam eredetileg azt ígérte, 20 eurós utalványokat ad a szociálisan hátrányos helyzetben élő személyeknek a digitális műsor fogadására alkalmas set-top boxok vásárlására, a támogatást eddig egyetlen ember sem kapta meg. Mint kiderült, jogi akadálya van annak, hogy a nyugdíjasok vagy mozgássérültek megkapják a közlekedésügyi tárcától a támogatást. DEMECS PÉTER Bár Szlovákiában már beindult a digitális műsorszórásra való átállás, az ezzel összefüggő állami támogatásnak még nyoma sincs. Elsőként Nagykürtösön kapcsolták ki az analóg műsort, a város és környékének lakosak így a Markíza, a Joj, illetve a közszolgálati STV1 és STV2 adását már csak digitális minőségben nézhetik. Ugyanígy Mecenzéf környékén is már kikapcsolták az analóg műsort, egy hónap múlva Turóc- szentmárton következik. A digita- lizációt végző Towercom társaság belátható időn belül fogja közzétenni azt, mikor kapcsolják ki a digitális műsort a további régiókban. A közlekedésügyi és távközlési minisztérium szerint körülbelül 700 ezer olyan háztartás van, ahol nincs kábeltévé vagy parabolaantenna - ennyi háztartás maradhatna elvileg műsor nélkül az analóg sötétség beállta után. Ezeknek az embereknek lesz szüksége új tévékészülékre, vagy a digitális adást dekódoló, úgynevezett set- top boxra, melynek ára 20 euró körül mozog. A minisztérium előző vezetése a támogatás folyósítását utalványok segítségével akarta megoldani, Ján Figeľ közlekedésügyi miniszter szerint ez túl költséges lenne. Az utalványokat például hamisítás elleni védjegyekkel is el kellene látni. Ezért inkább a szociális támogatással együtt akarják kifizetni a 20 eurót, amit viszont a jelenleg hatályos jogszabályok nem tesznek lehetővé. Azt, hogy milyen formában fogják kifizetni a támogatást és kinek, két héten belül fogják pontosítani a minisztérium illetékes szakemberei. „Pénz van, keressük a kifizetés legmegfelelőbb módját” - árulta el a Sme napilapnak Martin Krajčovič, a közlekedésügyi tárca szóvivője. A digitális adásra való átállás állítólag zökkenőmentesen halad. A minisztérium az analóg műsor kikapcsolása előtt különös hangsúlyt fektet a lakosság tájékoztatására, regionális magazinokban fizetett hirdetések vagy szórólapok segítségével - a magyarlakta vidékeken magyarul is kinyomtatják a szórólapokat. Mégis lehetnek olyan háztartások, amelyek nem fogják teljesíteni a műszaki feltételeket és 2012 után tévéadás nélkül maradnak. A tárcának van becsült adata arról, hány háztartás kerülhet ilyen helyzetbe, de a számot nem akarja elárulni. A törvénymódosítás miatt a nyugdíjasok elesnek a táppénz kérvényezésének lehetőségétől A jövőben nem köthetnek önkéntes betegbiztosítást a nyugdíjasok ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A nyugdíjasok számára a jövőben valószínűleg megszűnik az a lehetőség, hogy önkéntes betegbiztosítást kössenek. Ezáltal pedig elesnek a táppénz lehetőségétől. Jozef Mihá! munka-, szociális- és családügyi miniszter szerint erre a lépésre azért van szükség, mert sokan visszaélnek a rendszerrel. A korengedményes, öregségi és rokkantnyugdíjasok egyje- lentős része ugyanis a kötelező betegbiztosítás megszűnte után önkéntes nyugdíjbiztosítást köt, fizeti a törvény által megkövetelt 270 napig, ezután pedig - mivel eleget tett a törvényes feltételnek -jogosult a táppénzre. „Bejelentkeznek önkéntes betegbiztosításra, kilenc hónapig fizetik, ezután pedig egy évig nagyon magas összegű táppénzt kapnak” - érvelt Mihál a szociális biztosításról szóló törvény megváltoztatása, tehát a nyugdíjasok önkéntes betegbiztosításának megszüntetése mellett. A módosítást már tavaly áprilisban kérte a Szociális Biztosító, de Viera To- manová akkori szociális ügyi miniszter nem tett eleget az intézmény kérésének. A hatályos törvény értelmében táppénzre jogosult az, aki legalább 270 napig fizeti a betegbiztosítást ä Szociális Biztosítóba. 270 nap biztosítás szükséges az anyasági segélyre való jogosultsághoz is. Nem szükséges azonban a 270 napig fizetett biztosítás a családtagok ápolási támogatásának (OČR) igényléséhez. Jozef Mihál miniszter szerint a rendszerrel épp emiatt nagyon könnyen vissza lehet élni. Ezért azt is fontolgatja, hogy az ápolási támogatás feltétele is 270 biztosított nap lesz, jelenleg ugyanis elég, ha egyetlen hónapig fizeti valaki az önkéntes betegbiztosítást, és máris jogosult lesz 10 napig a támogatásra, amelynek összege jóval magasabb, mint a befizetett biztosítás. Szlovákiában mindenki köthet önkéntes betegbiztosítást, aki betöltötte a 16. életévét. Az, hogy mekkora kivetési alapból fizet, maga határozza meg, de a kivetési alap nem lehet kisebb az országos átlagbér 44,2 százalékánál, amely jelenleg 319,80 euró, és nem lehet magasabb, mint az átlagbér 1,5-szörö- se, ami jelenleg 1116,75 euró. Az önkéntes betegbiztosítás összege a kivetési alap 4,4 százaléka. A táppénz az önkéntes betegbiztosított esetében a munkaképtelenség első három napján a napi kivetési alap 25 százaléka egy napra, majd 55 százaléka. (sán, SITA) Mikuláš Dzurindának nem lesz kihívója, a párt deklarálná a meg nem született gyerekek védelmét SDKÚ: tisztújítás és stratégiaváltás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem várható különösebb meglepetés a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) mai, tisztújító kongresszusán. A pártot a jövőben is Mikuláš Dzurinda vezeti majd, aki kihívó nélkül várhatja a megmérettetést. A küldöttek alelnököket is választanak majd, az egyik posztra jelöltette magát Iveta Radičová kormányfő is. Jelenleg öt alelnöke van a pártnak, közülük ketten - Pavol Kubovič és Eduard Kukán - már nem jelöltetik magukat, a kongresszus az elképzelések szerint azonban már csak négy alel- nököt választ majd. Iveta Radičová mellett alelnöki posztra jelölte a párt elnöksége ivan Miklós pénzügy-, Lucia SDKÚ kimondja majd, hogy elképzelhetetlennek tartja az együttműködést a Smerrel - akárcsak korábban a HZDS-szel - mivel szerintük Robert Fico pártja a HZDS-hez hasonlóan fenyegeti Szlovákia sikeres fejlődését. Az SDKÚ szerint a Smer kormányzása idején a hazafiasságot marketingtermékké züllesztették, a külpolitikában pedig Szlovákia Brüsszel szófogadó lakájává változott. A dokumentumtervezet szerint a párton belül erősödik majd a keresztény szemlélet, az SDKÚ ugyanis deklarálni akarja a meg nem született gyermekek védelmét, és a dokumentumban szerepel majd az is, hogy a társadalom alapja a család és a házasság, amelyet megillet az állam támogatása. (lpj, SITA, TASR) Žitňanská igazságügyi minisztert, valamint Milan Hortot, a parlament SDKÚ-s alelnökét. Várható, hogy az egyik alalenöki posztért harcba szál majd Ľudovít Kaník, aki a második Dzurinda-kormány idején töltötte be a szociális ügyi miniszter posztját. A párt ma elfogadja a 2010-2014-es időszakra vonatkozó stratégiáját, az úgynevezett Általános Irányelvet. Ebben az Dzurinda marad a pártelnök, Kaník visszatérne (SITA-felvételek)
