Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-30 / 275. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 30. Európai unió 21 ki A napi munkaidőt tekintve a franciák többet dolgoznak, mint a németek. Ennek az az oka, hogy a franciák sokat beszélgetnek munkaidő alatt Egyre több idős embernek kell dolgoznia Egyre növekszik a különleges gondoskodást igénylők aránya is (SITA/AP-illusztráció) Berlin/Párizs/London. Európa legerősebb gazdaságaira is jellemző, hogy a válságból való kilábalás egyik eszközének a szociális kiadások lefaragását tekintik, s szinte mindenütt szóba került a nyugdíjkorhatár emelése is: vagy már megtették, vagy komolyan tervezik. ÖSSZEFOGLALÓ Ennek nem mond ellent az a tény, hogy - az Európai Unió statisztikai hivatalának nemrégiben közzétett jelentése szerint - a tagországokban az elmúlt tíz évben már így is folyamatosan nőtt a dolgozó idős emberek száma. Úgy tűnik, a nyugdíjkorhatár emelése sem tudja ellensúlyozni azt, hogy az átlagéletkor kitolódásával egyre kevesebb aktív életkorúnak kell eltartania (csúnya kifejezés és nem is pontos) egyre több nyugdíjast. Dolgoznod kell, de nem káps z munkát A trendi tehát az, hogy egyre nagyobb a hatvan év felett dolgozók száma. A nyugdíjkorhatárok emelésének egyik mellék- terméke a törvény és a gyakorlat közötti - különösen a kelet-európai országokban szembetűnő - ellentmondás: az állam munkára kötelezi a hatvanon túlia- kat, de a munkáltatók nem szívesen alkalmazzák őket. Európában évente több tízezer vállalkozás megy csődbe, az emberek az utcára kerülnek. Nemhogy a 60, de az 50 év felettiek is nehezen kapnak új állást. Észak-Európa a pozitívpélda Az Eurostat nemrégiben közölt jelentése szerint az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt Európában a még dolgozó idős emberek aránya. Tavaly az 55-64 éves európai korosztály 46 százaléka dolgozott. Ez az arány 2000-ben még csak 36,9 százalék volt. Az idősek foglalkoztatottsága Észak-Európában a legmagasabb: Svédországban 70, Izlandon pedig 80 százalék. A legalacsonyabb pedig Máltán (28,1 százalék), Lengyelországban (32,3) és Magyarországon (32,8). Németországban, a legnagyobb európai gazdaságban a dolgozó idősek aránya magasabb az európai átlagnál: az 55-64 éves korosztályban 56,2 százalék. Ugyanakkor Ausztriában 41,1 százalék, Franciaor- szágban38,9 százalék. A 15-64 éves korosztály egészében is fokozatosan nő a foglalkoztatottság az EU 27 tagállamában: míg 2002-ben 62,4 százalék dolgozott, 2008-ban már 65,9 százalék. Tavaly kissé visszaesett a foglalkoztatottak száma, 64,6 százalékra. A legrosszabb ezen a téren is Máltán a helyzet: a munkaképes konyaknak csak az 54,9 százaléka dolgozik. A legmagasabb a foglalkoztatottság Hollandiában (77,0 százalék), Dániában (75,7 százalék) és Svédországban (72,2 százalék). Európában Nicolas Sarkozy elnök nyugdíjreformját kísérte a legnagyobb figyelem a heteken át tartó sztrájkok, tüntetések, blokádok miatt, pedig itt sokkal kedvezőbb a helyzet, mint a németeknél vagy a briteknél. Hiába lázadoztak a francia munkavállalók A nyugdíjreform az óriási deficit miatt vált a francia kormány egyik fő céljává: az állami központi nyugdíjpénztár tavalyi 8 milliárd eurós hiánya után a deficit idén a 10 milliárd eurót is elérheti, s reform nélkül a kormányszámításai szerint 2050-re 70 és 100 milliárd euró között mozoghat. Az állami és magán- pénztárak hiányával együtt a teljes rendszer deficitje az idén elérheti a 32 milliárd eurót, 2020-ra pedig 45 milliárd euró- ra emelkedhet. A törvény leginkább vitatott intézkedése a jelenlegi 60 éves nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése 62 évre, 2018-ig. Ez azt jelenti, hogy 2011. július elsejétől a korhatár évente 4 hónappal emelkedik, hogy aztán 2018 júliusára elérje a 62 évet. Az emelés az 1951. július 1. után születetteket érinti. Azok, akik a nyugdíjkorhatár elérésekor nem rendelkeznek 41,5 év munkaviszonnyal, elmehetnek nyugdíjba, de a jelenlegi 65 helyett ezentúl csak 67 évtől kaphatnak teljes összegű nyugdíjat. Kivételt jelentenek az 1951 és 1955 között született és legalább 3 gyermeket nevelő nők, illetve a fogyatékosokat nevelők. A16 éves koruk óta dolgozókra nem vonatkozik az új nyugdíjkorhatár: ők továbbra is 60 éves koruktól vonulhatnak majd nyugdíjba. A 17 évesen munkába állók is 60 éves koruktól kérhetik nyugdíjaztatásukat, de csak akkor, ha legalább 43 éves, a többségnél hosszabb munka- viszonnyal rendelkeznek. Ezenkívül korkedvezményes nyugdíj jár még azoknak, akiknek a társadalombiztosítás igazolja, hogy legalább húsz százalékban munkaképtelenek. A társadalmi igazságosság jegyében a magas jövedelmek adóját is megemeli a kormány, ebből évente 3,7 milliárd eurós pluszbevételt remél a nyugdíjak finanszírozására. Robbanásszerűen növekvő élettartam Nagy-Britaniában, ahol októberben a II. világháború óta eltelt évtizedek legradikálisabb költségvetési takarékossági intézkedéscsomagját jelentették be, az állami nyugellátásra jogosító alsó korhatár a korábban tervezett 2020 helyett már 2015-ben a férfiak és a nők esetében egyaránt 66 évre emelkedik a jelenlegi 65 évről. Az angolok - a franciákkal ellentétben - hűvös nyugalommal vették tudomásul ezt a tervet, itt inkább a fiatalok tiltakoznak, de ők az egyetemi tandíjak tervezett emelése (meghárom- szorozása) ellen. Elöregedő európai társadalmak Az egyik fő érvként Lpndon- ban is a társadalom elöregedését hozzák fel. Jelenleg egy nyugdíjasra négy dolgozó korú felnőtt jut, ez a szám azonban 2040-re háromra csökken. A rendelkezésre álló adatok szerint 2030-ra a jelenleginél 5,6 millióval több 65 éven felüli tagja lesz a brit társadalomnak. Az előző, munkáspárti kormány elképzelései szerint a nők esetében 2020-ra 65 évre emelkedett volna a nyugdíjkorhatár, míg 2026-ban már mindkét nem képviselői 66 éves korukban vonulhattak volna vissza. A korhatár további fokozatos emelkedése 2046-ig ment volna végbe. A gyér ekek negyede ÍOO évig élhet A legújabb kutatások azonban kimutatták: a várható élettartam olyan gyors ütemben növekszik, hogy egy most születő kisfiú 2 és fél évvel tovább fog élni, mint amikor a munkáspárti kormány 2006- ban vázolta a nyugdíjreformról szóló terveit. A szigetországban az idei születésű fiúgyermekek várható élettartama 89, a lányoké 90 év. Ez két évtizeddel több, mint 1940-ben, amikor először határozták meg a nyugdíjkorhatárt. A mostani demográfiai trendek alapján a gyerekek negyede a századik születésnapját is megérheti. Steve Webb nyugdíjügyekért felelős államtitkár rámutatott: az új konzervatív-liberális kormány nem hagyhatja tovább figyelmen kívül az öregedő társadalommal járó következményeket. Elemzések rámutattak: a nyugdíjkorhatár egy évvel történő kitolása több mint 1 százalékos hozzájárulást biztosít a bruttó nemzeti termékhez, és a munkavállalók nyugdíjszámláján is nagyobb -10 százalékkal magasabb - összeg halmozódik fel. Németországban a napokban hagyták jóvá a nyugdíjkorhatár fokozatos fölemeléséről szóló jelentést. Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter szerint az utóbbi tíz évben csaknem a kétszeresére nőtt azoknak az aránya, akik 60 éves koron túl is munkaviszonyban álltak. Míg 2000-ben az arány 19,9 százalék volt, addig tavaly elérte a 38,4 százalékot. A tendencia további emelkedést mutat. Rámutatott: a nyugdíjkorhatár emelésének két alternatívája van. Vagy csökkenteni kell a nyugellátások összegét, vagy föl kell emelni a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék mértékét. Szerinte egyik sem járható út, ráadásul a nemzedékek közötti igazságosság is azt diktálja, hogy emelkedjék a korhatár. Míg a 70-es években öt kereső jutott egy nyugdíjasra, mára az arány 3:l-re csökkent. Ez pedig fokozott terheket ró a járulékfizetők körére. A mai nyugdíjasok átlagosan 17 éven át részesülnek ellátásban, 30 évvel ezelőtt ez az időtartam alig 10 év volt. A németek vitatkoznak, nem tüntetnek Máshogy látják a kérdést a munkavállalók érdekképviseleti szervei. Michael Sommer, a szakszervezeti szövetség (DGB) elnöke rámutatott: a 64 év fölötti embereknek mindössze 10 százaléka van teljes foglalkoztatású állásban. Sommer korábban azt indítványozta, hogy a kormány ne emelje föl a nyugdíjkorhatárt, viszont növelje a járulék mértékét. Ha mind a munkavállalók, mind a munkaadók a jelenleginél 0,6 százalékkal többet fizetnének be az állami nyugdíjpénztárba, akkor nem volna szükség a korhatár fölemelésére. De a kormány kitart az előző nagykoalíció (CDU/CSU-SPD) által jóváhagyott nyugdíjreform mellett: 2012-től 2029-ig fokozatosan 65-ről 67 évre emelkedik a korhatár. Elemzők szerint a németek fegyelmezetten fogják tudomásul venni az ottani nyugdíjreformot, nem számítanak akkora társadalmi ellenállásra, mint amilyen a franciáknál volt. (-nák, MTI) Az EU fontos célja, hogy a fiataloknak legalább a 40 százaléka vegyen részt a felsőoktatásban Munkaerőhiány várható egyes szakmákban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Új készségek és munkahelyek menetrendje címmel tette közzé a múlt héten az EB azt a kezdeményezését, amely 13 kiemelt intézkedést határoz meg a munkaerőpiacok reformja, a készségfejlesztés és a munkaerő-piaci kereslettel való összehangolása, a munkakörülmények és a munkaminőség javítása, valamint a munkahely- teremtés érdekében. A dokumentum szerint a következő években az unióban nagy munkaerőhiány várható az információs és kommunikációs technológiai, ületve az egészségügyi ágazatban. „Nem engedhetünk meg magunknak egy közel 10 százalékos munkanélküliségi rátát. A válság minden múltbéli eredményt visszavett, így munkaerőpiacainkat sürgősen meg kell reformálnunk, és biztosítanunk kell, hogy a készségek összhangban legyenek a kereslettel. Továbbá azt, hogy a munkakörülmények megfeleljenek a munkahelyteremtésnek. Minderről Andor László, a foglalkoztatási ügyek magyar EU- biztosa tájékoztatott. Az unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra a 20-64 éves korcsoportban mind a nők, mind a férfiak foglalkoztatási aránya uniós szinten elérje a 75 százalékot. A stratégia kapcsolódik az unió azon céljához is, hogy az iskolai lemorzsolódás aránya csökkenjen 10 százalék alá, a fiataloknak pedig legalább a 40 százaléka vegyen részt a felsőoktatásban. Az Európai Bizottság hamarosan „uniós készségkörképet” készít, amely előre jelzi majd, hogy a jövőben milyen készségekre lesz szükség. így az emberek a készségek megfelelő kombinációjával rendelkezhetnek ahhoz, hogy álláskilátásaikat és alkalmazkodókészségüket javítsák. Mióta a válság 2008-ban elérte a munkaerőpiacokat, Európa 5,6 millió munkahelyet veszített el. Azt feltételezve, hogy a munkaerőpiac 2010-2011 folyamán stabüizálódik, a foglalkoztatási aránynak átlagosan valamivel több mint évi 1 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy 2020-ra sikerüljön elérni a 75 százalékos arányt. A keletkező állások egyre kifinomultabb készségeket követelnek: a jól képzett munkaerő által betöltendő munkahelyek száma 2020-ig előreláthatólag 16 mü- lióval fog növekedni az unióban, míg az alacsonyan képzett munkavállalók által betöltendő munkahelyek száma hozzávetőleg 12 millióval lesz kevesebb. Láthatatlanná tevő módszert finanszíroz az EU Nem mese MTl-HÍR Brüsszel. Nanotechnológiai módszerekkel sikerült eltérítenie a látható fényt egy európai kutatócsoportnak, így közel került a megvalósításhoz a láthatatlanná változtatás lehetősége - jelentette be a napokban az Európai Bizottság. A brit, görög, német és török tudósokból álló csoport eredményei révén „a lencsékben és optikai áramkörökben való gyakorlati alkalmazáson túl különleges háromdimenziós tárgyak, akár láthatatlanná tevő köpönyeg elkészítése előtt is megnyílik az út” - áll a brüsszeli közleményben. Jelenleg még csak a millimétudomány tér törtrészénél kisebb tárgyakat lehet a módszerrel eltüntetni. A PHOME projekt lényege, hogy a kutatók olyan fotonikus anyagokat hoztak létre, amelyek képesek befolyásolni a fénysugarak viselkedését. A fény terjedési sebességének és irányának megváltoztatásával pedig úgy tudták terelni a fényhullámokat egy mikrométer nagyságú kitüremkedés körül, hogy az három dimenzióban láthatatlanná vált egy bizonyos hullámhossz-tartományban. Eddig az ilyen szerkezetek csak két dimenzióban működtek, azaz szemből nézve nem lehetett látni a mögéjük rejtett tárgyat, oldalról viszont igen.
