Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-27 / 273. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 27. www.ujszo.com Egy cég tett feljelentést az ügyészségen Vizsgálják a KDH pénzügyeit, feljelentést tett a szponzor ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A KDH finanszírozásával kapcsolatban vizsgálódik a főügyészség egy feljelentés nyomán. „Az SDKU és a Smer után most a KDH szponzoraival is foglalkozunk” - jelentette ki Dobroslav Trnka főügyész. A Pravda napilap szerint a feljelentés egy cégtől származik, amely korábban támogatta a kereszténydemokratákat. A főügyész további konkrétumokat nem mondott. ,A szóban forgó cégtől megkaptunk minden szükséges dokumentumot, számlákat és megrendeléseket” - árulta el Trnka. Az ügy valószínűleg a speciális ügyészséghez kerül. A KDH nem tud a feljelentésről. ,J\ főügyészségről eddig senki nem értesített minket” - mondta Matej Kováč szóvivő. A párt internetes oldala szerint az elmúlt negyedévben négy adományozójuk volt. Három magánember mellett a szeredi székhelyű Dipex Kft. szerepel a listán 10 ezer euróval. A tavalyi elszámolás szerint a párt egyetlen jogi személytől sem kapott támogatást, magánszemélyektől 6100 eurót. Állítólag 2006-ban és 2007-ben sem voltak szponzorai. 2008-ban 440 ezer koronát kaptak, viszont az éves jelentésből nem derül ki, ebből mennyi jött cégektől. A Fair Play polgári társulás adatai szerint korábban több cég is támogatta a KDH-t. A Maana társaság 2001-ben 1,5 millió korona értékben, de nem készpénzzel. 2002-ben a Proxar Slovakia 1 millióval járult hozzá a párt működtetéséhez, az Ekos Transtól félmillió koronát kaptak. 2001 és 2003 között néhányan a szponzorok közül több tízmilliós állami megrendeléseket kaptak. A Fair Play szerint a Hornex cég 2002-ben 100 ezer koronával támogatta a pártot. A cég az első Dzurinda-kormány alatt 875 millió korona értékben kapott állami megrendeléseket, a Proxar pedig 120 millió korona értékben, (vps) Márciusig kell kiküszöbölni a hiányosságokat 900 millió euró uniós agrártámogatás veszhet el ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Agrárkifizető Ügynökségnek jövő év március végéig kell orvosolnia azokat a hiányosságokat, amelyek miatt időlegesen bevonták akkreditációját - nyilatkozta Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Az Európai Unió erre kötelezte a tárcát, a miniszter szerint a határidő betartása nem lesz könnyű feladat, de nem szabad kifutni az időből, mert akkor végleg bevonnák az ügynökség akkreditációját. Ebben az esetben a szlovák mezőgazdaság 900 millió euró uniós támogatástól esne el. Az uniós ellenőrök a szeptemberi felülvizsgálat során több hibát is találtak az ügynökség információs rendszereiben, adatbázisaiban és elemzéseiben. Az Agrárkifizető Ügynökségnek az akkreditáción kívül az előző kormány idején kötött előnytelen bérleti szerződések is komoly fejtörést okoznak. Az előző tárcavezetés az ügynökség pozsonyi, Šafárik téren található épületére 2007-ben kötött tízéves bérleti szerződést, 886 ezer euróért (26,7 millió korona). Ha a minisztérium jelenlegi vezetése ezt fel akarná mondani, a tízéves bérleti díj 80 százalékát ki kellene fizetnie, vagyis a szerződés gyakorlatilag felmondhatatlan. Az Agrárkifizető Ügynökség december 10-ig a Vidékfejlesztési Program keretén belül 3,3 millió eurót fizet ki a községeknek áfatérítésként. Simon szerint a beérkezett 159 kérvényből 93 felelt meg teljes mértékben az elvárásoknak, 65 esetében a kérvények kiegészítésére kérték a községeket. A gazdákat ért árvízkárok megtérítésére a tárca több mint 6 millió eurót különített el. Az első körben 250, a másodikban 50 kérvény érkezett az Agrárkifizető Ügynökséghez, (mi) RÖVIDEN mmmmmmmmsmmmgmmmmmmímmmmmmmmmmmmmmgsmmmmmmMmmMmmmmmgM Gašparovič kimutyizta a pénzt Pozsony. Ivan Gašparovič államfő tegnap meggyőzte Ivan Miklós pénzügyminisztert arról, hogy a Slavín alatti államfői rezidencia eladásából származó pénzt az oroszvári kastély felújítására fordítsák. A Slavín alatti rezidenciát Rudolf Schuster újíttatta fel, Gašparovič megválasztása óta azonban kihasználatlanul áll. A jelenlegi elnök az oroszvári kastélyban szeretné kiépíteni az elnöki rezidenciát, ahhoz azonban több tízmillió euróra lenne szükség. Állítólag Gašparovič azzal zsarolta a kormányt, hogy ha a kormány nem az oroszvári kastély felújítására fordítja a befolyó pénzt, nem írja alá a költségvetési törvényt. (TASR) Megsértettük a kampánycsendet Pozsony. Lapunk megsértette a kampánycsendet. Tegnapi, Nők című mellékletünkbe figyelmetlenség miatt politikai reklám került. A melléklet műszaki okok miatt egy héttel később jelent meg a tervezettnél, s benne maradt egy egyoldalas hirdetés, amely ugyan ki volt fizetve, de már nem lett volna szabad megjelennie. Lapunk próbált különösen ügyelni arra, hogy a kampánycsendet betartsuk, ezért is sajnáljuk, hogy ezt a hibát elkövettük. Mindenkitől elnézést kérünk. (a szerkesztőség) A 333 oldalas könyv egyik vezérmotívuma, hogyan tehető emberibbé a kapcsolat a munkahivatalban A legdrágább szlovákiai könyv a munkahivataloknak szánt elemzés Pozsony. Újabb botrányos ügyet hozott nyilvánosságra a munka- és szociális ügyi minisztérium a tárca előző vezetésének idejéből. Lucia Nicholsonová államtitkár bemutatta az újabb bizonyítékot arról, hogy óriási pazarlás folyt a minisztériumban Viera Tomanová (Smer) vezetése alatt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szociális minisztériumhoz tartozó központi munkahivatal 636 ezer eurót (csaknem húszmillió szlovák koronát) fizetett egy elemzésért, amely azt taglalta, hogyan lehet javítani az ügyfelekkel (vagyis a munka- nélküliekkel) való törődést a munkahivatalokban. A 333 oldalas könyv egyik vezérmotívuma, hogyan tehető emberibbé a kapcsolat a hivatalnok és a munkanélküli között. Nicholsonová szerint bár valóban szükíme, a legdrágább szlovákiai könyv. A húszmillió koronáért készült elemzésből olyan távolba mutató következtetéseket is le lehet vonni, hogy néhány munkanélküli bizony iszik. (SITA-felvétel) ség lenne egy ilyen elemzésre, ez használhatatlan, alapiskolás dolgozatnak is gyenge, kiadása pedig katasztrófa volt. A tanulmány pozitívumként említi például, hogy a szenei munkahivatal egyik alkalmazottjának saját kezűleg készített névjegykártyái voltak. Negatív példaként hozza fel egyebek mellett, hogy a somoijai munkahivatalban „rossz volt a levegő”, mert „alkoholos befolyásoltság alatt lévő polgárok is tartózkodtak ott”. Az elemzés készítői olyan hiányosságokat is felfedeztek, hogy egy munkahivatal alkalmazottai úgy viselik a névcédulájukat, hogy azt nem lehet elolvasni, továbbá hogy az egyik hivatalba romatelepen át vezet az út. A 333 oldalas tanulmányt a Developium társaság készítette. A minisztérium jogászai keresik a lehetőségét, hogyan lehet megtámadni a céggel kötött szerződést, és minél több pénzt visszaszerezni a társaságtól, (sán, akt) 666 millió eurós bevételre tettek szert a szén-dioxid-kvótáikat eladó szlovákiai vállalatok 80 százalékos adóívet ki a kormány a kvótaeladásra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák kormány az elkövetkező két évben 80 százalékos adóval kívánja sújtani a hazai cégek emissziós engedélyek eladásából származó bevételeit - jelentette be tegnap Ivan Miklós pénzügyminiszter, aki szerint az állam ennek köszönhetően 150 millió eurós bevételhez juthatna. Mikloš szerint azért szánták el magukat erre a lépésre, mert az előző kormány idején az indokoltnál jóval több engedélyt adtak ki, ami azt bizonyítja, hogy „a Fico-kabinet nem a közérdeket, hanem a magáncégek érdekeit tartotta szem előtt”. A tárca adatai szerint a szén-dio- xid-kibocsátási kvótákkal folytatott kereskedelemben érintett 144 cég közül 133 átlagosan a harmadával több kvótát kapott, mint amennyire valóban szüksége volt, ezek eladásából 2008 és 2012 között 666 millió eurós bevételre tehetnek szert. „Szeretnénk elérni, hogy az említett összeg legalább egy része visszajusson az államkasszába” - vallja Mikloš. A tárca javaslatát a jövedelemadó tervezett módosításába szeretnék beépíteni, amit a parlament még idén megtárgyal. „Ivan Mikloš újra olyasmit lát, ami nem igaz. Semmilyen törvényt nem szegtünk meg” - mondta a volt kormányfő, Robert Fico. Azt állítja, az engedélyek kiadása teljes mértékben a környezetvédelmi tárca hatáskörébe tartozott, amibe a kormány nem szólt bele (a tárcát az SNS irányi, tóttá). Fico ugyanakkor nem zárta ki, hogy az utólagos megadóztatást a Smer is támogatja. „Ismerik a véleményünket a bankok és a nagy cégek megadóztatásával kapcsolatban, tudhatják, hogy pártunknak ezzel nincs gondja” - mondta Fico. (mi) Fico és Fígeľ is azt mondja, a másik épít drágábban Eurómilliókért építik az északi autópályát Kövér László az év elején összehívja a fórumot Meghívót kaphat a Híd a KMKF következő ülésére ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi a Smer az autópálya-építésekkel kapcsolatban. Robert Fico Smer-elnök szerint Ján Figeľ közlekedésügyi miniszternek meg kell magyaráznia, miért támogatja olyan autópálya építését, ahol egy kilométeres szakasz megépítése 54 millió euróba kerül, holott erre jóval kevesebb, 29 millió is elég lenne. Ráadásul a Figeľ által támogatott drágább verziót egy külföldi társaság kivitelezné, míg az olcsóbbat hazai cég építené. ,A döntés, amelyet Figeľ elfogadott, és amelyet jóvá akar hagyni a kormány, jelentősen károsítja a szlovák cégeket” - mondta Fico. A Smer elnöke leszögezte, ha Figeľ nem ad kielégítő magyarázatot, akkor a párt fontolóra vesz, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be ellene a parlamentben”. Fico hangsúlyozta, nem maga a Turócszentmárton-Zsolna közti autópálya-szakasz megépítése ellen van kifogásuk, hanem az ellen, hogy drágábban és külföldi cég építi. Fico mutatja, mennyivel több au- tópáylát építene (SITA-felvétel) Nemcsak az ellenzéki párt tiltakozik, a koalíciós SaS is túl drágának tartja az építkezést, Ján Figeľ azonban ennek ellenére a kormány elé terjeszti a javaslatot. A közlekedésügyi minisztérium szerint Fico hazudik. A tárca kijelentése szerint épp Robert Fico kormánya volt az, amely túlszámlázta és megdrágította az autópálya-építéseket. A szóban forgó szakasz megépítése 27 százalékkal drágább lett volna az előző tervek alapján annál, mint ami a Ján Figeľ által szorgalmazott változatban szerepel, (sán, TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke felvetette: nem biztos, hogy ugyanazon szereplőket kell tö- mörítenie a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) és a Magyar Állandó Értekezletnek (MÁÉRT). A MÁÉRT ülésére Szlovákiából csak az MKP kapott meghívót, a Híd nem. Kövér a jövő év elején hívja össze a KMKF-et. Szerinte meg kell vitatni, hogy miként lehet a KMKF-et és a MÁERT-et egymás mellett működtetni. Reményét fejezte ki, hogy már az első ülésen tudnak olyan indítványokról tárgyalni, amelyek a nemzetpolitika szervezeti rendszerének jövőbeni működtetésére vonatkoznak. Szerinte előbbi a törvényhozás mellett működtethető, konzultatív szervezet lehetne, utóbbi pedig az operatív nemzetpolitika irányításában, a kormány végrehajtó hatalmának gyakorlásában egyfajta ellenőrző, tanácsadó szerv. Bugár Béla, a Híd elnöke valószínűnek tartja, hogy pártja meghívót kap az egyeztetésre. „Ez a fórum, mint ahogy a nevében is szerepel, a magyar képviselők fóruma, és míg legutóbb (a MÁÉRT kapcsán) azt kifogásolták, hogy a Híd nem magyar párt, mivel szlovák tagjai is vannak, ám az vitathatatlan, hogy parlamenti képviselőink többsége magyar” - nyilatkozta lapunk kérdésére Bugár. Hozzátette, egyelőre nem keresték meg őket. Kövér szerint el kell dönteni azt is, hogy milyen, a világ magyaljainak nevét, címét nyilvántartó köztestületet hozzanak létre. Ez a nemzetpolitikát érintő állami feladatokat is ellátó, költségvetési pénzekből, ellenőrzötten működő szerv lehetne. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző Kárpát-medence országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. (MTI, vps)
