Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-04 / 254. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 4. www.ujszo.com Lefényképezték a szavazólapot az SaS képviselői Bojkottra készül az SDKÚ? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Koalíciós partnereit vádolja a tegnapi sikertelen főügyészválasztás miatt Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke. Szerinte a másik három párt nem is akart megegyezni pártjával a leendő főügyész személyéről. A másik három párt képviselői ezt cáfolják. „Többkörös egyeztetés folyt, amit Pavol Hrušovský vezetett, amelyeken több jelölt neve is felmerült, ezeken a megbeszéléseken azonban az SDKÚ egyetlen jelöltet sem javasolt - mondta lapunknak Sólymos László, a Híd parlamenti frakciójának vezetője. -Nemjavasoltak senkit, de nem is fogadtak el egyetlen javaslatot sem, majd a parlamentben két jelöltet is állítottak a koalíciós egyeztetés megkerülésével.” Szerinte az SDKÚ-nak is be kellett volna tartania a parlament jelölési határidejét, és ez előtt kellett volna megegyeznie koalíciós partnereivel. Arra kevés esélyt lát, hogy ma a parlament főügyészt választ, valószínűnek tartja, hogy az SDKU boj- kottálni fogja a választást. „Úgy látom, hogy az SDKÚ célja, hogy ezen az ülésszakon ne válasszunk főügyészt” - mondta Sólymos. Hasonlóan vélekedik Richard Sulik, az SaS elnöke is, akit elsősorban Dzurinda viselkedése lepett meg. Szerinte a választás bojkottálása az SDKÚ szíve joga, bízik azonban abban, hogy legkésőbb a decemberi ülésen sikerül majd. „Nem hiszem, hogy az SDKÚ minden választást bojkottál majd” - mondta az SaS elnöke. Úgy véli, hogy Dzurindá- nak is érdeke a főügyész megválasztása. Robert Fico, a Smer elnöke tegnap az alkotmány megsértésével vádolta meg az SaS-t, mert egyes képviselőik lefényképezték szavazólapjukat, hogy később bizonyítani tudják, kire voksoltak. Fico szerint ezt pártutasításra tették, ami ellentétes az alkotmánnyal. Sulik szerint azonban szó sem volt pártutasításról, képviselőik csak biztosítani akarták magukat a későbbi esetleges vádakkal szemben. (lpj,TASR) RÖVIDEN Érsek és Cimerman államtitkárok Pozsony. Kinevezte a kormány a közlekedésügyi, illetve a környezetvédelmi minisztériumok államtitkárait. Érsek Árpád (Híd), aki eddig vívóedzőként tevékenykedett, a közlekedésügyi tárcánál tölti be tegnaptól az államtitkári posztot, a néhány hete a Hayek Consulting-botrány miatt lemondott Ivan Švejna helyére lépett. A november 1-jén újonnan megalakult környezetvédelmi minisztérium államtitkára Branislav Cimerman, aki az előző választási időszakban is a minisztériumban dolgozott, főosztályvezetőként. (SITA) Egyenrangú szociális intézmények Pozsony. Továbbtárgyalásra utalta a parlament a szociális szolgáltatásokról szóló törvény módosító javaslatát, melynek értelmében a nem önkormányzati tulajdonú szociális intézmények, például nyugdíjasotthonok, ugyanolyan feltételek mellett működhetnek majd a jövőben, mint az államiak. Ha elfogadják a törvényt, az állam ezeket is ugyanolyan mértékben lesz köteles támogatni, mint az önkormányzati intézményeket. A parlament a módosítást már októberben a második olvasatba utalhatta volna, ám akkor a Híd hat képviselőjének tévedése miatt jóváhagyták a képviselők azt az ellenzéki indítványt, hogy a törvénymódosító javaslatokat dolgozzák át. (TASR, SITA) Újabb személycserék az egészségügyben Pozsony. A kormány elfogadta az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal felügyelőtanácsa tagjainak leváltására vonatkozó javaslatot. Ezt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, az új tagokat a törvényhozó testület nev.ezi ki. A felügyelőtanácsból Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter javaslatára tehát minden bizonnyal távozik Ivan Valentovič elnök, volt egészségügyi miniszter, továbbá Gabriela Kaliská alelnök, valamint Peter Janko, Jozef Nolitor és Hugyivár Imre tagok Az új elnök a tervek szerint Igor Sokol lenne, az alelnök Marta Jančovičová, tagok pedig Gabriela Kaliská, Dušan Smolka és František Jurčaga. A személyi változások oka, a kormány magyarázata szerint „a felügyelőtanács ellenőrző funkciójának erősítése”. Az egészségügyi miniszter nem zárt ki további személycseréket sem a minisztérium alá tartozó intézményekben. Eddig az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal és a Közegészség- ügyi Hivatal elnökét, és néhány egyetemi kórház igazgatóját váltotta le. (sán, SITA) Kétmillió euró az árvízkárokra Pozsony. Kétmillió eurót különített el a Szlovák Földalap az árvízkárok enyhítésére. A kormány által elfogadott jelentés szerint a földalap tavalyi nyeresége 4,53 millió euró, ebből különít el a kormány 2 millió eurót a mezőgazdaságot ért árvízkárok helyreállítására, a többi a tartalékalapba megy. (SITA) Bugár fogadta Mečiart Pozsony. Bugár Bélával tárgyalt tegnap Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke. Bugár szerint magánjellegű ügyben fogadta a HZDS elnökét. „Ugyanúgy fogadtam őt, mint bárki mást, aki bejelentkezik hozzám, tegnap még legalább másik tíz embert is fogadtam” - mondta lapunknak a Híd elnöke. Ugyan megbeszélték a politikai helyzetet is, de Mečiar elsősorban egy személyes jellegű ügyben fordult Bugárhoz, mint a parlament alelnökéhez. (lpj) Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint a jelenlegi épületek túlontúl energiaigényesek Megmarad a „magyar adás”-------•-----—i——Bsaa«-------------... mammmmammmmmmm m «h bbbw — __ Hamarosan egy épületben a rádió és a televízió? Pozsony. Már ma elkezdi a parlament a szlovák köz- szolgálati rádió és televízió egyesítéséről szóló törvény vitáját. A magyar szerkesztőségeket a jelek szerint nem fenyegeti megszűnés. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap jóváhagyta a kormány a szlovák közszolgálati televízió és a rádió összevonását célzó törvényt, amelyről ma kezdi meg a vitát a parlament, gyorsított eljárásban. Ajogszabályt Simon Zsolt javaslatával kiegészítve fogadta el a kabinet. , Azt javasoltam, hogy a rádió törvényben meghatározott négy országos sugárzású adója közül az egyik kisebbségi műsorokat sugározzon” - tájékoztatta lapunkat Simon. A kisebbségi televíziózás biztosítása érdekében a televízió külön szervezeti egységet, szerkesztőséget hoz majd létre. Simon szerint a kormány elé beterjesztett jogszabály sokkal jobb, mint a kulturális miniszter által bemutatott korábbi változat, ám további változásokra is számítani kell. ,A törvény elfogadásáig még újabb egyeztetésekre lesz szükség”-jelentette ki a miniszter. A változásokra a parlamentben, a törvény részletes vitája után kerülhet sor, képviselői javaslatok segítségével. Dániel Krajcer kulturális miniszter szerint többéves folyamat kezdődik, melynek első lépéseként átalakul a közmédiák finanszírozási rendszere, és megszűnnek az üzembentartási díjak. A folyamat végén a rádió és a televízió egy közös épületben működik majd tovább, mivel a jelenlegi székhelyek energiaigényesek és nem időtállóak - véli a miniszter. ,A rádió épülete egy biológiai bomba” - nyilatkozta korábban. Elárulta azt is, hogy jövőre nyilvános párbeszédet indít a TASR hírügynökség sorsáról, és arról, milyen műsorokat kellene sugározniuk a közszolgálati médiáknak. Januártól megalakul az RTS - Rozhlas a Televízia Slovenska, (Szlovákia Rádiója és Televíziója). Krajcer szerint ezzel nemcsak gátat szabnak a televízió további eladósodásának (a jövő évre 37 millió eurós deficittel számolnak), hanem 1,6 millió eurót (Fotók: Tomáš Benedikovič és SITA meg is spórolnak. Ez viszont nem a minisztérium dolga lesz, hanem az új vezetőségé. A közös vezérigazgatót a parlament választja majd meg, valószínűleg jövő februárban, ezután megalakul a rádió és televízió közös, kilenc tagú tanácsa, melynek tagjait hat évre választják. A jelenlegi helyzettől eltérően a vezérigazgatót a tanács a jövőben már nem válthatja le, csakis a parlament. (TASR, lpj, vps) A kormánykoalíción belül sincs egyezség a képviselői bérek csökkentéséről, az ellenzék is ellenzi Megkezdték a jelképtörvény vitáját SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a parlamenti képviselők bérét az országos átlagbér 2,7-szeresében állapítanák meg, jelenleg ez az átlagbér háromszorosa. A javaslatot Anton Marcinéin terjesztette be a képviselői fizetésekről szóló parlamenti vitában, mely tegnap kezdődött. A KDH-s politikus szerint Richard Sulik (SaS) házelnök javaslata a képviselői bérek csökkentésére rendkívül bonyolult, a KDH javaslata sokkal egyszerűbb. A képviselői bérek Sulík-féle csökkentésével nem értenek egyet az ellenzéki képviselők sem. Róbert Fico Smer-el- nök többször hangsúlyozta, pártja a jelenlegi gyakorlatot preferálja, azaz a bérek befagyasztását. Dušan Čaplovič (Smer) és Dušan Jarjabek (Smer) egyenesen azt fejtegették, hogy a képviselői bérek csökkentése csak azért került szóba, mert az újságírók ezt követelték, pedig - Jarjabek szerint - egyes újságírók sokkal többet keresnek, mint a parlamenti képviselők. Richard Sulik számára mind a Smer, mind a KDH javaslata elfogadhatatlan, mert szerinte egyik sem hatékony módszer a költségek lefaragására. Sulik ragaszkodik a saját elképzeléséhez, miszerint a jövő évtől a képviselők bére mindig a költségvetési deficit kétszeresével lenne alacsonyabb. Az idei várható deficit 7,8 százalék, ennek alapján a parlamenti képviselők jövő évi bére 15,6 százalékkal csökken. Sulik ezt a mérséklést Fico-járuléknak nevezte el, utalva arra, hogy az előző, Robert Fico vezette koalíció nagy adósságot hagyott hátra. A tervezett intézkedéssel egyidejűleg feloldanák azt a bérstopot, amelyet két évvel ezelőtt vezetett be a Fico-kormány a gazdasági válság kedvezőtlen hatásai elleni intézkedésként. Sulik szerint a bérstopnak nincs értelme, viszont miután ennek feloldása után a deficit kétszeresével csökkennek a képviselői bérek, valamint kevesebb lesz a rájuk fordított átalánykiadás, így az állam jelentős összegeket spórolna meg. „Ez elegáns megoldás lenne” - véli Sulik. A parlament megkezdte az állami szimbólumokról szóló törvény módosító javaslatának tárgyalását is. A Híd, az SaS és az SDKÚ nem akar állami jelképeket a tantermekben. A Robert Fico vezette előző kormánykoalíció elérte, hogy a tantermekben kötelező elhelyezni a nemzeti lobogóról készült ábrát, a szlovák himnusz és az alkotmány bevezető szakaszának szövegét. Ondrej Dostál (Híd-OKS) szerint ez a rendelkezés nem a hazafiasságról szól, hanem lejáratja a hazafias érzelmeket. „Az állami zászló, a himnusz szövege és az alkotmány bevezetője legyen ott minden iskolában, de ne minden tanteremben” - mondta Dostál. A levelező tagozatos diákok nagy része jelenleg is fizet a képzésért, de a díj összegét az iskola határozza meg Tandíjköteles lesz a levelező tagozat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az oktatásügyi minisztérium tervei szerint már a következő tanévtől tandíjköteles lehet az összes levelező tagozat az állami és a magán felsőoktatási intézményekben is. Ezek a hallgatók nagyrészt jelenleg is fizetnek tandíjat, az egyetemek és főiskolák viszont maguknak állapítják meg, melyik szakokat teszik tan- díjkötelessé. Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes, hogy a levelező tagozatosok fizetős és nem fizetős csoportot alkotnak. Ha változik a felsőoktatási törvény, és ez érinti a tandíjkötelezettséget is, akkor a Selye János Egyetem is tiszteletben fogja tartani ezt, tudtuk meg az egyik rektorhelyettestől. ,A levelező tagozatos képzésben most, de már a korábbi években is egyes tanulmányi programok tandíjkötelesen lettek meghirdetve és kivitelezve. Az idei évre a tandíj mértéke 650 euróbán volt meghatározva” - magyarázta lapunknak Csiba Péter, a Selye János Egyetem tanulmányokért felelős rektorhelyettese. Hozzátette, levelező tagozatos hallgatóiknak körülbelül a fele jelenleg is fizet tandíjat. Nagy változást a módosítás valószínűleg Nyitrán sem hoz, a nem nappali tagozatos diákok nagyrésze itt is pénzért tanul. ,A tanár szakosok tanulnak tandíj mentesen, de csak a felsőbb évfolyamokban, a jelenlegi első évfolyamokban biztosan nincs ilyen - tájékoztatott Komzsik Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karának dékánja. A módosítás előtt, 2007-ben senki nem fizetett tandíjat, utána a kezdő elsősöknek az egyetemek meghatározhattak tandíjat, azzal a feltétettel, hogy ezt már csak csökkenteni lehet, emelni nem. ,Akkor mi úgy döntöttünk, hogy a tanári szakokat hirdetjük meg ingyen. Ezek viszont kis létszámú évfolyamok, úgyhogy nagy változást ez nem fog jelenteni. Az sem tisztázott, hogy a minisztérium hajlandó-e egyáltalán fizetni valamit is azokért a hallgatókért, akik jelképes összegeket fizetnek tandíjként. Mert ha nem, akkor minden szakot valós költségekkel kell meghirdetnünk, ez pedig egyes szakok leépülését, megszűnését is eredményezheti" - magyarázta a helyzetet lapunknak Komzsik. A rektorok csütörtöki konferenciáján az egyetemek képviselői elutasították a minisztérium javaslatát, mely szerint a szak- dolgozatok kötelező érvénnyel felkerülnének az internetre. Azzal érvelnek, hogy a diploma- munkák egyedi értéket képviselnek, és védeni kell őket. A minisztérium a másolást és a szövegek átvételét szeretné megfékezni a javaslattal. (vps)
