Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-26 / 272. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 26. Kultúra 9 Kulcsár Tibor versmondó verseny Pozsony. Ma kerül sor az V. Kulcsár Tibor Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjére az Ifjú Szivek Magyar Táncszínház székházában (Mostová 8.). A döntő 9.00-kor kezdődik, a díjkiosztó gálát, valamint az V. Országos Esszéíró Pályázat győztes munkáinak kiértékelését, díjazását 14 órakor tartják. A rendezvény díszvendége Duba Gyula József Attila-díjas író és Tőzsér Árpád Kos- suth-díjas költő, (ú) Ma este: balettpremier a Kassai Állami Színházban Harlekiniáda Judaj Uemacu az előadás egyik izgalmas pillanatában (Kanyó Béla felvétele) Ben van Cauwenbergh koreográfiájával, a Queennel újabb fényes korszak kezdődik a Győri Balett életében Szenvedély és erős pulzálás Nem új az ötlet. Maurice Bájait, a mágus, a XX. Század Balettjének megteremtője, a művészi és a fizikai tökély zseniális ötvözője, az érzéki tánc, az érzéki zene és az érzéki jelmezekesszenciájának halhatatlan tudora már megmutatta: a Queen muzsikájával akár a csillagokat is elérheti egy koreográfus, ha megfelelő táncosokat talál hozzá. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ma is lenyűgöző, s minden bizonnyal örökérvényű műve, a Tánc az életért - amellyel 1997-ben nemcsak Freddy Mercury előtt tisztelgett, hanem legendás táncosa, Jorge Donn emlékét is a rá jellemző eredetiséggel és páratlan szépséggel idézte meg - nagyon magasra tette a lécet mindenki előtt, aki a Queen zenéjére hoz létre egész estét betöltő táncművet. Bejárt csapattagjai ugyanis a klasszikus balett remekül elsajátított alapjait mesterük elsőre felismerhető koreográfusi kézjegyével vitték és viszik tovább, hozzátéve azt az esztétikai szépséget, amelyet szoborszerű testükkel képviselnek. Béjart-nál ugyanis elengedhetetlen szempont volt a megjelenés, a test érzéki varázsa. Táncosai, Donn előtt Paolo Borto- luzzi, Donn után Gil Roman vagy Julien Favreau már a puszta lényükkel, a külsejükkel meghódították a közönséget. A Queen-ze- nét ráadásul pár Mozart-opusszal színesítette Bejárt, jelmeztervezőnek pedig a fehérben is „színeset” álmodó olasz divatdiktátort, Gianni Versacét hívta meg. Az összhatás parádés volt. Stílusosan fogalmazva: non plus ultra. Szellemi és lelki orgazmus együttvéve, miközben a látvány magáért beszélt, sodorva a nézőt a legteljesebb esztétikai gyönyör felé. Ben van Cauwenbergh belga koreográfus 2004-ben komponálta meg a maga Queen Balettjét, amely ez év májusáig Bécsben volt műsoron, és hosszú tárgyalások után a Győri Balett is megvehette. Legelőször is a játszási jogokat, amelyek egyelőre harminc előadásra szólnak, földrajzilag szigorúan meghatározva, Győr 500 kilométeres körzetében, természetesen Bécs kivételével. Budapestre tehát mehet az előadás (és megy is!), Pozsonyba pedig jöhetne (bár jönne!), az „importőr’ aligha fizetne rá. A Győri Balett Queenje ugyanis nagyszerű előadás. Nem jobb, mint Béjart-é, de nincs olyan nagy űr a kettő között. Cauwenbergh tudta: istenkísértés a legendás Ballet for Life után egy egész estés Queen-balett megalkotása, de mert bátor elme, belevágott. Nem tett ő sem mást, mint Béjart: minden dalt külön kezelt. Nem egy nagy ívű, összefüggő történetben gondolkodott, hanem mozaikokból rakta ki a nagyméretű képet. Tizenhat dal az első felvonás, tizenöt a másik, s minden szám önálló, balettesteken, gálákon magában is játszható epizód. Közös nevező a (klasszikus) rockzene és a klasszikus balett azonnal ható esztétikája. Azon belül pedig ott a szerelem, „hagyományos formában” és előítéletektől mentesen, felragyog a rock and roll aranykora, és még egy izgalmas bűneset is belefér a keretbe. A zene, Freddy Mercury egekig érő hangjával természetesen sokat vár a koreográfusi fantáziától. Azonnal leleplez mindent, ami sekély, felszínes, netán érzelem- vagy gondolatmentes. A Queen muzsikája lakmuszpapírja minden önálló alkotásnak. Pillanatok alatt megmutatja, mi rejlik az agyban, a szívben, a zsigerekben. Ide nem akármilyen ötletek, képzettársítások, gondolatszálak kellenek. Ezt bírni kell szuflával és szenvedéllyel, különben nagy az égés. Cauwenbergh nem áll meg félúton. Sőt, ott kap igazán erőre. A második felvonás ugyanis érzelmekben és mondanivalóban sokkal gazdagabb, telítettebb, hatásosabb, mint az első. Az valósággal beszippantja a nézőt, és már nem is engedi szabadon lélegezni. Az egyetlen nagy lüktetés, erős pulzálás, még akkor is, ha a lírai tánckettősök könnyű szárnyakkal emelik magasba az embert. Vannak pillanatok, amikor valóban küszködünk a föld vonzerejével, és Mercury hangjától megittasulva részegen követjük a táncosokat. Sajnos nem mindegyiket. De Pátkai Balázst és Cserpák Szabinát mindenképpen. Az újak közül pedig - mert mostanság vérfrissítés zajlik az együttesben - a Bécsből Győrbe szerződött japán fiút, Judaj Uemacut, a permi orosz táncost, Artyom Pozgyejevet, és az ugyancsak Ausztriából jött Benedict Gromannt. Pátkai Balázs egész lényéből árad a zene. Nagyszerű táncossá fejlődött az évek során. Gesztusai kifejezők, a szerelmi kettősben a legtisztább érzelmeket hozza. Erős, megbízható partner. Bárkit emel is a magasba, az a tenyerében is hosszasan elüldögélhet. Cserpák Szabina humorát és karcos egyéniségét egyszerre villogtatja. Legyőzhetetlen kis perszóna, ha a dal úgy kívánja, de a'földre szállt angyal is ő maga. Artyom Pozgye- jev mozdulataiban akkor is ott a híres orosz iskola, ha csak levonul a színpadról. A Love of my Life-ot úgy teszi emlékezetessé, hogy közben a néző végig a moszkvai Bolsojban érzi magát. Átszellemültsége, a zenével való teljes egybeolvadása, fényes technikája, szépséges karmunkája rengeteget tesz az esthez. Judaj Uemacu a legjobb úton követi őt. Látványnak sem hétköznapi a japán fiú. Kirobbanó energiájával izgalmas szerepek várományosa. Benedict Gromann sapkában és kabátban fergeteges lendülettel formál meg egy hajléktalant, az est egyik legparádésabb és leglátványosabb alakítását nyújtva. Külön dicséret illeti a gyerekeket, a második felvonásban szereplő tehetséges balettnövendékeket, de a többi táncost is, akik tudásuk legjavát ad- jáka darabhoz. Tombolt a közönség az előadás végén. Majdnem ugyanúgy, mint a Győri Balett első fénykorában. Mert ez is az. Nem lehet nem észrevenni: a Queennel újabb ragyogó korszak kezdődik az együttes életében. FECSÓ YVETT Kassa. A klasszikus balettművészetből kínál ízelítőt a Kassai Állami Színház balett-társulata az idei évad első bemutatójával. A balettművészet egyik legnagyobb alakjának, a klasszikus balett atyjának, Marius Petipának állít emléket halálának 100. évfordulóján a Harlekiniáda című előadással. A francia származású táncoskoreográfus 1822-ben született Marseille-ben, Párizsban debütált, majd a század közepén Oroszországba került a Szentpétervári Imperial Balett (a későbbi Kirov Balett) társulatához. Egy egész századra meghatározta a balettművészet fejlődését, a közönség ízlését és a színház repertoárját is. A cári színház szólistájaként, balettmestereként több mint 50 évig dolgozott. Legismertebb balettjei a Csajkovszkij zenéjére készült Csipkerózsika (1890), Diótörő (1892), Hattyúk tava (1895), melyek a „klasszikus” stílus legnépszerűbb darabjaivá váltak. A Harlekiniáda két klasszikus részből áll. Az első Petipa egyik korai balettjének, a Paquitának az átdolgozása. Moszkvában 1848-ban mutatták be az eredeti párizsi verziót, melyet később maga Petipa egészített ki többek között a Grand Pas új kompozíciós betéttel. A kasA Paquita egyik jelenete sai közönség a balettnek ezt a részét láthatja a bemutatón. Az előadás másik része az eredetileg Riccardo Drigo zenéjére készített Les Millions d'Arlequin feldolgozása. A commedie deli arte klasszikus figurájának, Harlekin- nek a belső világát próbálja meg bemutatni. A 19. századi előadás újraértelmezett változatában Mozart, Rossini, Minkus dallamai hangzanak el, az eredeti koreográfia pedig érdekes helyzetkomikummal, humoros jelenetekkel válik élőbbé. A Kassán bemutatásra kerülő előadás a régi klasszikus balett negatívumait, a dramaturgiai kidolgozatlanságot a szereplők jellemének egysíkúságát, a belső erő hiányát szeretné kiküszöbölni. Nem kizárólag a tánctechnikára, virtuozitásra összpontosít tehát, hanem megpróbálja lélekkel megtölteni az említett darabokat. Az előadás rendezője és dramaturgja Ondrej Šoth. A koreográfiát a balett szólistái, Liudmyla Zhytnykova, Mykhailo Novikov készítették. A kassai társulat szólistáin kívül a mai bemutatónak egy ukrán vendégművésze is lesz, akit jelenleg a balettművészet egyik legjobb táncosaként emlegetnek. Leonyid Szarafanov a szentpétervári Mária Színház Balettjének egyik vezető táncosa. (Fotó: Kassai Állami Színház) „Az írónak akkor is dolgoznia kell, ha nincs kedve; az ihlet csak akkor jön, ha megküzd érte az ember" - állítja a magyar bestsellerszerző Fejős Éva: ha regény, legyen lendületes, magával ragadó!" (A szerző felvétele) újabb utazásra invitál Fejős Éva LŐR1NCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub vendége volt november 19-én Fejős Éva újság- és regényíró, akinek az Ulpius-ház Könyvkiadó gondozásában 2008 óta a hatodik kötete jelent meg. A dunaszerdahe- lyi találkozón regényeiről, az alkotásról, illetve utazásairól beszélt. A Budapesten élő és alkotó publicistát a szakma a „belemenősek”, a tabukat nem ismerő szerzők között tartja számon. írt mini-krimit, egészségügyi cikkeket, majd 22 részes filmsorozatot készített a házi betegápolásról, melyet a Duna Televízió tűzött műsorára; ezt a munkáját 1999-ben Nívódíjjal tüntették ki. 2003-ban a petesejt-adományo- zás törvényi szabályozásában rejlő ellentmondások feltárásáért elnyerte a Minőségi Újságírásért Díjat. Első kötete 1999-ben jelent meg Holtodiglan címmel, ám elmondása szerint első könyvét nyolcéves korában írta. „Kisiskolásként eszméltem rá, milyen ereje van annak, ha az ember papírra vet egy történetet, s az önálló életre kel - mondta. - Középiskolásként novellákat, regénykezdeményeket írogattam, majd az érettségi évében pályázatot is nyertem, ezért úgy véltem, innen már egyenes út vezet az írói pálya felé. Tévedtem; így újságírásra adtam a fejem, ami jó iskolának bizonyult.” Az utóbbi három év termése - a Bangkok, tranzit, a Hotel Báli, az Eper reggelire, a Csajok, illetve A mexikói című regények - kapcsán Fejős Éva elmondta: „Nem az a célom, hogy az olvasó ne értse, mit akarok mondani, hanem hogy velem együtt élvezzék a történet lendületét.” Napokban megjelent könyve, a Cuba Libre olyan utazásra invitálja az olvasót, mely megváltoztat; Jesús, a kalandos múltú kubai emigráns titokzatos tervet forral, Endrődi Kata viszont csak nyaralni indul Kubába, mígnem egy különös találkozás fontos döntés elé állítja. Győry Attila, a Családi Könyvklub vezetője elmondta: december folyamán több jeles személyiséget várnak Dunaszerdahelyre, így vendégük lesz Frei Tamás, Leslie L. Lawrence, a Gorak Shep Expedíció tagjai és Soma Mamagésa.
