Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-26 / 272. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 26. Kultúra 9 Kulcsár Tibor versmondó verseny Pozsony. Ma kerül sor az V. Kulcsár Tibor Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjére az Ifjú Szivek Magyar Táncszínház székházában (Mostová 8.). A döntő 9.00-kor kezdődik, a díjkiosz­tó gálát, valamint az V. Országos Esszéíró Pályázat győztes munká­inak kiértékelését, díjazását 14 órakor tartják. A rendezvény dísz­vendége Duba Gyula József Attila-díjas író és Tőzsér Árpád Kos- suth-díjas költő, (ú) Ma este: balettpremier a Kassai Állami Színházban Harlekiniáda Judaj Uemacu az előadás egyik izgalmas pillanatában (Kanyó Béla felvétele) Ben van Cauwenbergh koreográfiájával, a Queennel újabb fényes korszak kezdődik a Győri Balett életében Szenvedély és erős pulzálás Nem új az ötlet. Maurice Bá­jait, a mágus, a XX. Század Ba­lettjének megteremtője, a művészi és a fizikai tökély zseniális ötvözője, az érzéki tánc, az érzéki zene és az ér­zéki jelmezekesszenciájának halhatatlan tudora már meg­mutatta: a Queen muzsikájá­val akár a csillagokat is elér­heti egy koreográfus, ha meg­felelő táncosokat talál hozzá. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ma is lenyűgöző, s minden bi­zonnyal örökérvényű műve, a Tánc az életért - amellyel 1997-ben nemcsak Freddy Mercu­ry előtt tisztelgett, hanem legen­dás táncosa, Jorge Donn emlékét is a rá jellemző eredetiséggel és pá­ratlan szépséggel idézte meg - na­gyon magasra tette a lécet min­denki előtt, aki a Queen zenéjére hoz létre egész estét betöltő tánc­művet. Bejárt csapattagjai ugyanis a klasszikus balett remekül elsajá­tított alapjait mesterük elsőre fel­ismerhető koreográfusi kézjegyé­vel vitték és viszik tovább, hozzá­téve azt az esztétikai szépséget, amelyet szoborszerű testükkel képviselnek. Béjart-nál ugyanis el­engedhetetlen szempont volt a megjelenés, a test érzéki varázsa. Táncosai, Donn előtt Paolo Borto- luzzi, Donn után Gil Roman vagy Julien Favreau már a puszta lé­nyükkel, a külsejükkel meghódí­tották a közönséget. A Queen-ze- nét ráadásul pár Mozart-opusszal színesítette Bejárt, jelmeztervező­nek pedig a fehérben is „színeset” álmodó olasz divatdiktátort, Gi­anni Versacét hívta meg. Az összhatás parádés volt. Stílu­sosan fogalmazva: non plus ultra. Szellemi és lelki orgazmus együtt­véve, miközben a látvány magáért beszélt, sodorva a nézőt a legtelje­sebb esztétikai gyönyör felé. Ben van Cauwenbergh belga ko­reográfus 2004-ben komponálta meg a maga Queen Balettjét, amely ez év májusáig Bécsben volt mű­soron, és hosszú tárgyalások után a Győri Balett is megvehette. Legelő­ször is a játszási jogokat, amelyek egyelőre harminc előadásra szól­nak, földrajzilag szigorúan megha­tározva, Győr 500 kilométeres kör­zetében, természetesen Bécs kivé­telével. Budapestre tehát mehet az előadás (és megy is!), Pozsonyba pedig jöhetne (bár jönne!), az „importőr’ aligha fizetne rá. A Győri Balett Queenje ugyanis nagyszerű előadás. Nem jobb, mint Béjart-é, de nincs olyan nagy űr a kettő között. Cauwenbergh tudta: istenkísértés a legendás Bal­let for Life után egy egész estés Queen-balett megalkotása, de mert bátor elme, belevágott. Nem tett ő sem mást, mint Béjart: min­den dalt külön kezelt. Nem egy nagy ívű, összefüggő történetben gondolkodott, hanem mozaikok­ból rakta ki a nagyméretű képet. Tizenhat dal az első felvonás, ti­zenöt a másik, s minden szám ön­álló, balettesteken, gálákon ma­gában is játszható epizód. Közös nevező a (klasszikus) rockzene és a klasszikus balett azonnal ható esztétikája. Azon belül pedig ott a szerelem, „hagyományos formá­ban” és előítéletektől mentesen, felragyog a rock and roll aranyko­ra, és még egy izgalmas bűneset is belefér a keretbe. A zene, Freddy Mercury egekig érő hangjával természetesen sokat vár a koreo­gráfusi fantáziától. Azonnal lelep­lez mindent, ami sekély, felszínes, netán érzelem- vagy gondolat­mentes. A Queen muzsikája lak­muszpapírja minden önálló alko­tásnak. Pillanatok alatt megmutat­ja, mi rejlik az agyban, a szívben, a zsigerekben. Ide nem akármilyen ötletek, képzettársítások, gondo­latszálak kellenek. Ezt bírni kell szuflával és szenvedéllyel, külön­ben nagy az égés. Cauwenbergh nem áll meg fél­úton. Sőt, ott kap igazán erőre. A második felvonás ugyanis érzel­mekben és mondanivalóban sok­kal gazdagabb, telítettebb, hatáso­sabb, mint az első. Az valósággal beszippantja a nézőt, és már nem is engedi szabadon lélegezni. Az egyetlen nagy lüktetés, erős pulzá­lás, még akkor is, ha a lírai táncket­tősök könnyű szárnyakkal emelik magasba az embert. Vannak pilla­natok, amikor valóban küszkö­dünk a föld vonzerejével, és Mer­cury hangjától megittasulva ré­szegen követjük a táncosokat. Sajnos nem mindegyiket. De Pátkai Balázst és Cserpák Szabinát mindenképpen. Az újak közül pe­dig - mert mostanság vérfrissítés zajlik az együttesben - a Bécsből Győrbe szerződött japán fiút, Judaj Uemacut, a permi orosz táncost, Artyom Pozgyejevet, és az ugyan­csak Ausztriából jött Benedict Gromannt. Pátkai Balázs egész lé­nyéből árad a zene. Nagyszerű tán­cossá fejlődött az évek során. Gesz­tusai kifejezők, a szerelmi kettős­ben a legtisztább érzelmeket hoz­za. Erős, megbízható partner. Bár­kit emel is a magasba, az a tenyeré­ben is hosszasan elüldögélhet. Cserpák Szabina humorát és karcos egyéniségét egyszerre villogtatja. Legyőzhetetlen kis perszóna, ha a dal úgy kívánja, de a'földre szállt angyal is ő maga. Artyom Pozgye- jev mozdulataiban akkor is ott a hí­res orosz iskola, ha csak levonul a színpadról. A Love of my Life-ot úgy teszi emlékezetessé, hogy közben a néző végig a moszkvai Bolsojban érzi magát. Átszellemültsége, a ze­nével való teljes egybeolvadása, fényes technikája, szépséges kar­munkája rengeteget tesz az esthez. Judaj Uemacu a legjobb úton követi őt. Látványnak sem hétköznapi a japán fiú. Kirobbanó energiájával izgalmas szerepek várományosa. Benedict Gromann sapkában és kabátban fergeteges lendülettel formál meg egy hajléktalant, az est egyik legparádésabb és leglátvá­nyosabb alakítását nyújtva. Külön dicséret illeti a gyerekeket, a máso­dik felvonásban szereplő tehetsé­ges balettnövendékeket, de a többi táncost is, akik tudásuk legjavát ad- jáka darabhoz. Tombolt a közönség az előadás végén. Majdnem ugyanúgy, mint a Győri Balett első fénykorában. Mert ez is az. Nem lehet nem ész­revenni: a Queennel újabb ragyo­gó korszak kezdődik az együttes életében. FECSÓ YVETT Kassa. A klasszikus balett­művészetből kínál ízelítőt a Kassai Állami Színház balett-társulata az idei évad első bemutatójával. A balettművészet egyik legnagyobb alakjának, a klasszikus balett aty­jának, Marius Petipának állít em­léket halálának 100. évfordulóján a Harlekiniáda című előadással. A francia származású táncos­koreográfus 1822-ben született Marseille-ben, Párizsban debütált, majd a század közepén Oroszor­szágba került a Szentpétervári Im­perial Balett (a későbbi Kirov Ba­lett) társulatához. Egy egész szá­zadra meghatározta a balettmű­vészet fejlődését, a közönség ízlé­sét és a színház repertoárját is. A cári színház szólistájaként, ba­lettmestereként több mint 50 évig dolgozott. Legismertebb balettjei a Csajkovszkij zenéjére készült Csipkerózsika (1890), Diótörő (1892), Hattyúk tava (1895), me­lyek a „klasszikus” stílus legnép­szerűbb darabjaivá váltak. A Harlekiniáda két klasszikus részből áll. Az első Petipa egyik ko­rai balettjének, a Paquitának az át­dolgozása. Moszkvában 1848-ban mutatták be az eredeti párizsi ver­ziót, melyet később maga Petipa egészített ki többek között a Grand Pas új kompozíciós betéttel. A kas­A Paquita egyik jelenete sai közönség a balettnek ezt a részét láthatja a bemutatón. Az előadás másik része az erede­tileg Riccardo Drigo zenéjére ké­szített Les Millions d'Arlequin fel­dolgozása. A commedie deli arte klasszikus figurájának, Harlekin- nek a belső világát próbálja meg bemutatni. A 19. századi előadás újraértelmezett változatában Mo­zart, Rossini, Minkus dallamai hangzanak el, az eredeti koreográ­fia pedig érdekes helyzetkomi­kummal, humoros jelenetekkel vá­lik élőbbé. A Kassán bemutatásra kerülő előadás a régi klasszikus balett ne­gatívumait, a dramaturgiai kidol­gozatlanságot a szereplők jelle­mének egysíkúságát, a belső erő hiányát szeretné kiküszöbölni. Nem kizárólag a tánctechnikára, virtuozitásra összpontosít tehát, hanem megpróbálja lélekkel meg­tölteni az említett darabokat. Az előadás rendezője és drama­turgja Ondrej Šoth. A koreográfiát a balett szólistái, Liudmyla Zhytnykova, Mykhailo Novikov készítették. A kassai társulat szó­listáin kívül a mai bemutatónak egy ukrán vendégművésze is lesz, akit jelenleg a balettművészet egyik legjobb táncosaként emle­getnek. Leonyid Szarafanov a szentpétervári Mária Színház Ba­lettjének egyik vezető táncosa. (Fotó: Kassai Állami Színház) „Az írónak akkor is dolgoznia kell, ha nincs kedve; az ihlet csak akkor jön, ha megküzd érte az ember" - állítja a magyar bestsellerszerző Fejős Éva: ha regény, legyen lendületes, magával ragadó!" (A szerző felvétele) újabb utazásra invitál Fejős Éva LŐR1NCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub vendége volt november 19-én Fejős Éva újság- és regényíró, akinek az Ulpius-ház Könyvkiadó gondozásában 2008 óta a hatodik kötete jelent meg. A dunaszerdahe- lyi találkozón regényeiről, az alko­tásról, illetve utazásairól beszélt. A Budapesten élő és alkotó pub­licistát a szakma a „belemenősek”, a tabukat nem ismerő szerzők kö­zött tartja számon. írt mini-krimit, egészségügyi cikkeket, majd 22 ré­szes filmsorozatot készített a házi betegápolásról, melyet a Duna Te­levízió tűzött műsorára; ezt a mun­káját 1999-ben Nívódíjjal tüntették ki. 2003-ban a petesejt-adományo- zás törvényi szabályozásában rejlő ellentmondások feltárásáért el­nyerte a Minőségi Újságírásért Dí­jat. Első kötete 1999-ben jelent meg Holtodiglan címmel, ám el­mondása szerint első könyvét nyolcéves korában írta. „Kisiskolásként eszméltem rá, milyen ereje van annak, ha az em­ber papírra vet egy történetet, s az önálló életre kel - mondta. - Kö­zépiskolásként novellákat, re­génykezdeményeket írogattam, majd az érettségi évében pályáza­tot is nyertem, ezért úgy véltem, innen már egyenes út vezet az írói pálya felé. Tévedtem; így újság­írásra adtam a fejem, ami jó isko­lának bizonyult.” Az utóbbi három év termése - a Bangkok, tranzit, a Hotel Báli, az Eper reggelire, a Csajok, illetve A mexikói című regények - kapcsán Fejős Éva elmondta: „Nem az a cé­lom, hogy az olvasó ne értse, mit akarok mondani, hanem hogy ve­lem együtt élvezzék a történet lendületét.” Napokban megjelent könyve, a Cuba Libre olyan uta­zásra invitálja az olvasót, mely megváltoztat; Jesús, a kalandos múltú kubai emigráns titokzatos tervet forral, Endrődi Kata viszont csak nyaralni indul Kubába, míg­nem egy különös találkozás fon­tos döntés elé állítja. Győry Attila, a Családi Könyv­klub vezetője elmondta: december folyamán több jeles személyiséget várnak Dunaszerdahelyre, így vendégük lesz Frei Tamás, Leslie L. Lawrence, a Gorak Shep Expedíció tagjai és Soma Mamagésa.

Next

/
Thumbnails
Contents