Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-25 / 271. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 25. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kedveljük a netes bevásárlást Pozsony. A közép- és keleteurópai régióban Szlovákia érte el a második legjobb helyezést az internetes vásárlások szempontjából - derül ki a Gemius ügynökség elemzéséből, amely szerint a szlovákiai intemethaszná- lók 76%-a vásárlásra is használja a világhálót. Régiónkban ezzel csak Csehország előzött meg bennünket, ahol 86%-os arányt mértek, míg a harmadik Lettország, 71%-kal. A sereghajtók Oroszország, Ukrajna és Horvátország, ahol az internetezők alig 40%-a vásárol is valamit a neten. Régiónkban a megkérdezettek többsége évente átlagosan háromszor használja vásárlásra az internetet, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában azonban a megkérdezettek többsége havi rendszerességgel vesz valamit a világhálón. (SITA) Sok a problémás lakásfelújítás Pozsony. Egyre több a problémás lakásfelújítás Szlovákiában - állítja Ivan Pauer, az Építési Felügyelők Országos Szövetségének (SASDARS) az elnöke. A hazai 760 ezer lakásnak szerinte eddig a 30 százalékát újították fel, miközben a felújítások 40-50 százaléka számíthat problémásnak. A legtöbb gondot az okozza, hogy sok cég nem megfelelően képzett alkalmazottakkal dolgozik, vagy nem megfelelő alapanyagokat használ a lakóházak felújításánál. (SITA) Nyugdíj: államosít a magyar kormány Budapest. Végleg befellegzett a magyar magánpénztáraknak. Nem kap majd állami nyugdíjat az, aki úgy dönt, hogy a magánnyugdíjpénztárban marad, erről döntött a kormány-jelentette be tegnap Matolcsy György magyar gazdasági miniszter. Matolcsy szerint az, aki szeretné élvezni a magánpénztár nyújtotta előnyöket, például a félretett pénz örökölhetőségét, vagy az egyéni nyugdíjszámlát, az „kiírta magát a közösségből, szakított a közösséggel” ezért nem jár neki a nyugdíj. „Ez a magánpénztárak végét jelenti, hiszen senki sem mond le önként nyugdíja háromnegyed részéről, hogy a magánpénztárban maradhasson, hanem mindenki visszalépni az állami rendszerbe” - magyarázta TörökZoltán, aRaiffeisen vezető elemzője. Szerinte így egyértelmű, hogy a magánpénztárak jövőre megszűnnek, és vagyonuk - a tagok évek alatt felhalmozott megtakarításai - hiánytalanul az államhoz kerülnek. - Ha valaki a magánpénztárban maradna, akkor ugyanúgy befizetné fizetése 24%-át nyugdíjjárulékként az állami rendszerbe, mint eddig, de abból idős éveiben egy fillért sem látna - magyarázta a közgazdász. - Példa nélküli Magyarország újkori történetében, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség - foglalt állást a bejelentéssel kapcsolatban a Stabilitás Pénztárszövetségelnöksége. (MTI, ú) Nőtt az ipari megrendelés Pozsony. Az eurózónában az új ipari megrendelések a vártnál gyengébbnek bizonyultak szeptemberben, ami a valutaövezet gazdasági növekedésének a lassulását sejteti, Szlovákia azonban jobban teljesített az átlagosnál. Az Eurostat szerint a 16 tagállamot összefogó eurózóna megrendelései szeptemberben 3,8%-kal estek vissza az előző hónaphoz képest, mígnálunk0,7 százalékos növekedést mértek. Az unió egészében az ipari megrendelések legnagyobb növekedését Észtországban (8,5%) és Magyarországon (6,9%) mérték, a legnagyobb visszaesés Dániában (-27,3%) és Görögországban (-16,3%) volt. (SITA) Idén jóval drágább a burgonya Pozsony. A burgonya felvásárlói és üzleti ára az idei rossz időjárás okozta terméscsökkenés miatt az egekbe szökött - derül ki az agrárpiaci információs rendszer jelentéséből. A krumplit az elmúlt hónapban 150%-kal drágábban vették át az őstermelőktől a múlt év azonos időszakához képest, miközben az üzleti ára 70,6%-kal nőtt. A 100 kilóra számított felvásárlói ár 28,10 euró, csaknem 17 euróval több, mint tavaly ilyenkor. Az üzletekben átlagosan 58 cent volt kilója. Az előrejelzések szerint december elején újabb enyhe áremelkedésvárható. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8438 Lengyel zloty 3,9743 Cseh korona 24,688 Magyar forint 275,58 Horvát kuna 7,4110 Román lei 4,3060 Japán ien 111,28 Sváici frank 1,3276 Kanadai dollár 1,3556 USA-dollár 1,3339 VETEL- ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,38-1,30 25,43-23,94 287,20-262,46 OTP Bank 1,38-1,30 25,39-23,95 282,93-266,74 Postabank 1,39-1,29 25,55-23,82Szí. Takarékpénztár 1,39-1,29 25,35-23,94 287,64-262,86 Tatra banka 1,38-1,31 25,31-24,02 286,25-264,49 Dexia banka 1,37-1,30 25,33-24,05 282,75-268,42 Általános Hitelbank 1,38-1,31 25,38-23,98 287,20-262,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A bankok ősszel 36%-kal több jelzáloghiteit folyósítottak, mintáz eddig legjobbnak tartott 2008-as évben Leállt a hazai jelzálogkamatok esése Az utóbbi hónapokban látványosan nőtt az eladott lakások száma, viszont a túlkínálat miatt az ingatlanárak még nem emelkednek (ČTK-felv.) Pozsony. Az olcsóbb jelzáloghiteleknek és az adótörvények jövő évi változása körüli bizonytalanságnak köszönhetően az őszi hónapokban jelentős mértékben megugrott az új lakások iránti kereslet. Mára azonban a jelzáloghitelek kamatai elérték a mélypontot, az elkövetkező hónapokban így újra visszaeshet az ingatlanpiaci pezsgés. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ingatlanügynökségek az első félévhez képest csaknem 20 százalékos növekedésről adnak számot. Az őszi hónapokban már hagyományosan megugrik a lakó- ingatlanok iránti kereslet, idén azonban ehhez a bankok is hozzájárultak, amelyek 36 százalékkal több jelzáloghiteit folyósítottak, mint az eddig legsikeresebbnek tekintett 2008-as évben. A pénzintézetek a múlt évhez képest háromszoros növekedést jeleznek. Pezsgés az ingatlanpiacon Mindez természetesen nem hagyta hidegen az ingatlanpiacot sem. „Szeptember óta sikerült eladnunk az építési projektünk második szakaszában felépített lakások csaknem 40 százalékát” - nyilatkozta Martin Chrenko, a Račany Bianco lakókomplexumot építő Intercom Development társaság képviselője, aki szerint a legnagyobb érdeklődés a kétszobás lakások iránt mutatkozott. Míg Pozsonyban a kisebb lakások iránt nőtt az érdeklődés, Szlovákia többi régiójában a nagyobb lakásokat kedvelik. Az ingatlanirodák szerint elsősorban az öregebb, két-, négyszobás lakásokat keresik az emberek, miközben a garzonlakások iránt már csökkent a kereslet. A kereslet növekedése ellenére a Lexxus társaság szerint csak Pozsonyban még mindig mintegy 4400 szabad lakás található. „A kínálat továbbra is meghaladja a keresletet, a vásárlók így bő választékból meríthetnek” - nyilatkozta Veronika Komomíková, a Trh.sk ingatlanportál igazgatója. Az eladók így nem növelhetik az árakat, hiszen a vásárlók rendkívül érzékenyen reagálnak az áremelésekre. Az ingatlanügynökségek tapasztalatai szerint a lakás iránt érdeklődők többsége már az első szemrevételezésnél az ár- csökkentés lehetősége iránt érdeklődik, és ha erre nincs remény, új ajánlat után néz. Növekvő hitelkamatok Az ingatlanpiacot megmozgató olcsó jelzáloghitelek azonban mára elérték a mélypontjukat, ami az elkövetkező hónapokban az ingatlanpiacra is rányomhatja a bélyegét. Néhány bank a nagy sikerre való tekintettel ugyan meghosszabbította a kedvezményes őszi jelzáloghitel-programját, a kedvezmények azonban már nem olyan vonzók, mint októberben. A hitelkamatokat növelő bankok közé tartozik például a ČSOB. ^jel- záloghitelekre nyújtott kedvezményes, 3 éves lekötés esetén 3,7%-os kamatait november 5-ig kínáltuk. A piaci kamatszint változása miatt mi is módosítottunk a kamaton” - nyilatkozta Zuzana Francúzová, a ČSOB szóvivője. A hitelkamatok ennél a banknál jelenleg valamivel 4% felett kezdődnek, a többi kedvezményt, így például a hitel 24 órán belüli elintézését azonban fenntartották. Az elemzők a ČSOB döntését a konkurencia lépéseivel magyarázzák. ,A ČSOB korábban a Tatra banka kamatcsökkentésére reagált, amikor ez utóbbi felhagyott a kedvezményes kínálattal, a ČSOB is növelte a kamatokat” - vallja Maroš Ovčarik, a financnahitparada.sk elemzője. A Tatra banka a bárki számára kínált alacsony kamatokkal október végén hagyott fel. A kamatszint ugyan nem változott, a 3,75%-os kamatozású hitelhez azonban már nem mindenkijuthat hozzá. „Az említett kamatszint ma már csak az 1, 2 vagy 3 éves lekötésű kamatok legalsó határának számít” - nyilatkozta Boris Gandel, a bank szóvivője. A 3,75%-os kamathoz azonban ma már rendkívül nehéz hozzájutni. A két legnagyobb hazai bank a jelzáloghitel-harcba nem szállt be, így nem módosítottak a kamatjaikon. „Nem akartuk az ügyfeleinket alacsony kamatokkal toborozni, hiszen ezek idővel a bank és az ügyfél számára is túl rizikóssá válhatnak” - vallja Štefan Frim- mer, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője. Az Általános Hitelbankkal együtt így 4% körüli szinten tartották a hitelkamataikat, ennek ellenére egyik bank sem tapasztalta, hogy emiatt csökkent volna az érdeklődés a hiteleik iránt. „Szlovákiában a bedőlt hitelek aránya viszonylag alacsony, miközben a kamatszint továbbra is magasabb az eurózóna átlagánál, elméletileg így még csökkenthetnének a kamatok” - vallja Vladimír Dohnal, a Symsite Research elemzője, aki szerint azonban az őszi jelzáloghitel-piaci fellendülés egyelőre lecsengett, mivel a bankok a karácsony előtti időszakban elsősorban az áruhitelekre összpontosítanak. Szigorúbb hitelezés A hazai bankokat is érinti a szigorúbb kritériumoknak való megfelelés, az ún. Bázel III. elnevezésű szabályzat a 2008-2010 közötti pénzügyi válságra adott nemzetközi válasz. A legfontosabb, hogy a bankoknak fokozatosan meg kell emelniük a jelenlegi alaptőkéjüket. Az alaptőke-arány az a szám, amely a bank alaptőkéje és a kockázatot jelentő kihelyezései, vagyis elsősorban a hitelek összege között áll fenn. Az alaptőkének kell válságos helyzetben fedezni a bank bevétel- kieséseit. Mit fognak ebből megérezni az ügyfelek? A bankok erősebb lábakon állnak majd, azaz kisebb lesz a bankcsőd veszélye. Viszont a nagyobb tőkeigény drágítja a bankok működését, a banki szolgáltatásokat a vállalati ügyfelek és a lakosság számára is - figyelmeztetett Juraj Barta, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A tartalékban tartott nagyobb pénzek csökkentik a hitelezésre fordítható pénzeszközök mennyiségét, márpedig a hitelfolyósítás 1%-nyi visszaesése 0,1-0,15%-kal fékezi a gazdasági növekedést, (mi, só, Hn) A szigetország ismertette brutális takarékossági csomagját, a veszélyzónában levő portugálok sztrájkoltak Leminősítették a kiadásokat lefaragó Írországot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dublin/Lisszabon/Pozsony. A Standard & Poor’s vezető nemzetközi hitelminősítő nem teketóriázott, és két teljes fokozattal rontotta Írország osztályzatát, sőt közleményében további leminősítést helyezett kilátásba, ha az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó, 85 milliárd euróról szóló hiteltárgyalások, vagy a 2011-es büdzsé elfogadása nem enyhíti a finanszírozási problémákat az országban. Az S&P szakértői úgy látják, hogy az ír bankrendszeri az átalakítások több évig eltarthatnak és így egyelőre nem lesz abban a helyzetben a bankrendszer, hogy támogatni tudja a gazdasági növekedést. A szigetország gazdasága jövőre és 2012-ben lényegében stagnálhat, mindez azt is jelenti, hogyjövőre és 2012-ben még intenzíven tovább fog nőni az államadósság ráta. Az írek által tegnap ismertetett 4 éves gazdasági kiigazító program a 2011-2014 közötti időszakban összesen 15 milliárd eurónyi államháztartási hiánycsökkentést ■tűz ki, hogy ezzel az ír deficit mértéke a hazai össztermék (GDP) arányában 2014-re 3% alá csökkenhessen. Négy év alatt közel 3 milliárd euróval, azaz 15%-kal 17 milliárd euróra csökkennek az állam jóléti kiadásai, a jelenlegi 8,65 eurós ír óránkénti minimálbér legalább 12%-kal csökken, emellett a jövőben bevezetésre kerül az ingatlanadó, és 21-ről 23%-ra ugrik az általános forgalmi adó kulcsa. A személyijövedelemadózás feltételeiben a 2006-os állapotokhoz térnek vissza, ez adókulcs-emelést (42% körűire), az adókedvezmények szűkítését, illetve az adózási sávhatárok tágítását is jelenti, összességében mindenki több jövedelem- adót fog fizetni. Emellett a közalkalmazottak létszámát a 2008-as- hoz képest 24 750-nel csökkentik, az újonnan felvett alkalmazottak bérét mérséklik. Az ír pénzügyi válság —Görögországétól eltérően - nem elsősorban adósságválság; a fő problémát az ír bankszektor okozza, amelynek hatalmas kinnlevőségei ragadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával. Az ír bankszektor rendbetételének idei költségei a hazai össztermék (GDP) 32%-ára duzzasztják Írország államháztartási hiányát. Ez az euróövezet egész történetében példátlan költségvetési deficit lenne. Közben tovább gyengélkednek az ír pénzintézetek, e héten zuhant a Bank of Ireland árfolyama, miután a Financial Times megírta: a többi nagybankhoz hasonlóan ezt a pénzintézetet is többségi tulajdonába venné az állam. „Nagyon magas” részesedést venne a bajban lévő Bank of Irelandben az ír állam, ezzel egyetlen egy nagybank sem maradna többségi magántulajdonban - írta tegnap a Financial Times. Szlovákia segít Írországnak, azonban ha ez így megy tovább, akkor piramisjátékhoz kezd hasonlítani a rendszer, és összeomlik az eurót védő rendszer - mondta tegnap a kormányülést követően Iveta Radičová miniszterelnök. A pénzügyi válság által megsuhintott, egyre magasabb kockázati kamattal hitelt felvenni kényszerülő Portugáliában a megszorító intézkedések miatt tegnap általános sztrájk bénította meg az életet. Törölt repülőjáratok, leálló tömegközlekedés és postai szolgáltatások, szeméthegyek az utcán - ez a több mint két évtizede legnagyobb sztrájk következménye. Portugália GDP-arányos állam- háztartási hiánya tavaly rekord szintre, 9,4%-ra duzzadt. A 2011-es költségvetés soha nem látott mértékű megtakarítási programot irányoz elő, ami 4,3%-ra szorítja le a hiányt. A közalkalmazottak bértömegét 5%-kal tervezi csökkenteni a kormány, az áfát pedig 21%-ról 23%-ra emeli. Jósé Sócrates miniszterelnök kijelentette, Portugália nem fog pénzügyi segítségre szorulni. Ennek ellenére Portugália követi Görögországot és Írországot, és mentőcsomagot fog kérni az uniótól - vélte a Reuters által megkérdezett elemzők többsége. (MTI, VG, só)
