Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-23 / 269. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 23. Régió - Csallóköz és aaátyusföld 11 Tizennyolc közvetlen tanú állította, hogy nem történt bántalmazás - az ügyész mégis példátlanul magas büntetés kiszabását kérte Egy magyargyűlölő esete a rendőri brutalitással Somorja. 2010. november 16-án a Nagyszombati Ke­rületi Bíróság felmentette azokat a somorjai rend­őröket, akiket egy szlovák nacionalista jelentett fel amiatt, hogy a kihallgatás során brutálisan bántal­mazták. A vélhetőleg poli­tikai hátterű boszorkány­üldözés a három magyar nemzetiségű férfi ellen négy évig tartott. LŐR1NCZ ADRIÁN A rendőri túlkapások kapcsán az olvasónak általában azok az ügyek jutnak eszébe, melyeket a közrend egyenruhás őrei a társa­dalomba való beilleszkedéssel, az alapszabályok betartásával hadi­lábon álló polgárok kárára követ­nek el. A Nagyrőcén lejátszódott Szendrei-ügy, vagy a rendőrök romák elleni tornaijai és kassai fellépése a sajtóban egyaránt nagy visszhangot kapott, ami he­lyénvaló is, hiszen a sajtónak kö­telessége, hogy rámutasson a visszásságokra. A somoijai rend­őrök és a cselekmény idején csu­pán tizenkilenc éves dévény- újfalui magyargyűlölő fiatalem­ber esete annyiban más, hogy a sajtó 2006-ban, a Fico-kormány színre lépését követően nemzeti­ségi ügyet kreált belőle. Minthogy a kormány az extrémizmus elleni harcot is ugyanabban az évben tűzte zászlajára, nem csoda, hogy az esetből okulva a Nyugat-Szlo­vákia déli járásaiban dolgozó rendőrök alig láttak szélsőséges eszméket hirdető egyént. Slota bedőlt a szőke cicának Jóllehet Somotján az „etnikai türelmetlenség” legfeljebb egy- egy kocsmai társalgás alkalmával jelenik meg, nem tudni, miért, 2006 nyarán az akkor 19 éves po- zsony-dévényújfalui Michal B. úgy vélte: ideje lesz rendet tenni a városban és környékén elszemte- lenedett magyarok között. Harcát azzal kezdte, hogy a Pokec portá­lon Slota nick alatt felszólította nemzeti érzelmű testvéreit: no­sza, lépjenek fel a magyarok el­len! Hogy felhívásának nyomaté- kot adjon, az éj leple alatt Somor­ja és Nagymagyar térségében le­szerelt és összetiport néhány ma­gyar feliratú helységnévtáblát, az erről készült fotókat pedig feltöl- tötte a világhálóra. Miután ilyen vetett hivatali visszaéléssel vádol­ja. Az ügy így érdekes fordulatot vett - míg Michal B. ellen vétség miatt indult bírósági eljárás, az őt kihallgató rendőröket olyan sú­lyos bűncselekmény elkövetésé­vel vádolták, melynek büntetése négytől tíz évig terjedő szabad­ságvesztés. Ezt megelőzően a fiú szülei és ügyvédje előbb a duna- szerdahelyi rendőröket próbálták perbe fogni a lakásba történt be­hatolás, a számítógép „eltulaj­donítása”, valamint fizikai erő­szak alkalmazása miatt. Mivel a bíróság ezeket a vádakat sorra el­utasította, a somoijai rendőrökön kerestek s találtak fogást. Szembesítések, felismertetések - egész pontosan: rekogníciók - sorozata következett, melyek so­rán egyre nyilvánvalóbbá vált: a belső vizsgálat célja nem az igaz­ság kiderítése, hanem bűnbakok keresése. Amikor az érintettek az ügyben halmozódó eljárási hibák­ra felhívták a figyelmet, a katonai ügyésztől azt a választ kapták: igaz, hogy a rekogníciót nem a szabályoknak megfelelően végez­ték el, ám eredményét objektív­nak tekinti. Egy másik érdekes­ség: az állítólagos verés rekonst­ruálása során a pozsonyi rendőr­akadémia hallgatóinak kellett el­játszaniuk a történteket. Mivel bebizonyosodott, hogy a Michal B. által leírt módon az általa meg­adott helyiségben az eset nem tör­ténhetett meg, a vizsgálótiszt ki- üríttette az irodát, csak hogy vég­re eljátszhassák az ütlegelést. A bíróság által felkért törvényszéki orvosszakértő az eset óta eltelt időre hivatkozva elutasította a szakvélemény kiadását - erre ke­restek olyat, aki kiadott egy telje­sen általános, gyakorlatilag hasz­nálhatatlan véleményt. Egyedül tizennyolccal szemben Álljon itt még néhány tény: a Michal B. előzetes letartóztatásba vételekor készült orvosi látlelet semmilyen külsérelmi nyomról nem számol be. Az állítólagos sér­tett a baseballütővel és gumibot­tal rámért ütések számát huszon­ötről fokozatosan négy-ötre csök­kentette - nyilván, mert rájött, hogy ennyi talán még hihető. A Michal B.-vel 2006. augusztus 25-én egyidőben előállított két személy azt vallotta: nem voltak tanúi annak, hogy társukkal szemben a rendőrök erőszakot al­kalmaztak volna, a korábban mel­lette tanúskodó hat bomberdzse- kis pozonyi fiatal abban sem tu­dott megegyezni, mikor és milyen körülmények között keletkeztek barátjuk sérülései. Az egy évig húzódó belső vizsgálat során összességében tizennyolc közvet­len tanú vallotta, hogy nem tör­tént erőszak. A Dunaszerdahelyi Járásbíró­ság elfogultságra hivatkozva visszautasította az ügyet, így az a Galántai Járásbírósághoz került. A tárgyalás során Michal B. anyja igyekezett bagatellizálni fia tettét - úgy nyilatkozott, mintha mi sem történt volna, legfeljebb annyi, hogy a világhálón lefa..ozott né­hány magyart, s elküldte őket a Duna túloldalára. Állítólag mind­ezt még poénosnak is találta. A katonai ügyész minden bi­zonyíték és tanúvallomás ellené­re záróbeszédében példátlanul magas büntetést követelt: N. At­tila rendőr számára 6-7, S. Zol­tán számára 5-6, a legfiatalabb A fiatalember nemzeti érzése éj­szaka tört a felszínre V. Tibor számára 4 év letöltendő börtönbüntetést. A járásbíróság az alapos vizsgálat után 2009-ben felmentette a rendőröket, ám a katonai ügyész megfellebbezte a döntést. Ezt a Nagyszombati Ke­rületi Bíróság 2010. november 16-án megalapozatlanság miatt elutasította, így a Galántai Já­rásbíróság döntése jogerőre emelkedett. Az érintett rendőrök egyike idő­közben pályát váltott, a testületnél maradtak szakmai előmenetelét az ügy évekig fékezte. Belső rend­őrségi körökből úgy értesültünk: az eset demoralizáló hatása erőtel­jesen megnyilvánult a rendőri ál­lomány körében. Az ügyben az érintettek nem kívántak nyilat­kozni - nyilván úgy vélik, a tények önmagukért beszélnek. módon bizonyítékokat szolgálta­tott maga ellen, szervezett táma­dásra szólította fel elvbarátait, ami a Slota név alatt bejelentkező „nemzetébresztő” munkásságát nyomon követő somorjai rend­őröknek már elegendő ok volt ar­ra, hogy közbelépjenek. Egyikük Szőke Kika fedőnéven szintén részt vett a magasröptű internetes eszmecserében, s nagyon helye­sen mérve fel Michal B. szellemi képességeit, találkozót kért tőle. A fiatalembernek szimpatikus le­hetett a magát tősgyökeres szlo­váknak valló, a magyarok jelenlé­te miatt magát feszélyezve érző szöszi, s 2006. augusztus 25-én barátja, valamint annak barátnője kíséretében meg is jelent az egyik somorjai áruház parkolójában, ahol hat állami, két városi rendőr, valamint a biztonsági szolgálat két embere várta. Mivel a találká­ra azzal a piros színű Seat Ibizával érkeztek, mely a táblarongálások helyszínén készült fotókon is lát­ható volt, fennállt a gyanú, hogy az autó tulajdonosa Michal B. tet­testársa. Valamennyiket bekísér­ték a somorjai rendőrőrsre. Michal B. a tettét megörökítő fotókat maga töltötte fel az internetre, így akadtak a nyomára (Képarchívum) Rendőrök vagy felbosszantott magyarok? A kihallgatás során a két kísérő úgy nyilatkozott, hogy nem tud­nak Michal B. szélsőséges beállí­tottságáról. A dévényújfalui fia­talember a rendőrök által elé tett, a világhálóról letöltött fotók lát­tán beismerte, hogy ő használta a Slota „fedőnevet”, és gyűlöli a magyarokat. Ezt követően száll­tak ki a férfi dévényújfalui lakásá­ra, ahol megtalálták a leszerelt helységnévtáblákat, majd vissza­térve a somorjai őrsre felvették a jegyzőkönyvet, és Michal B.-t szélnek eresztették. Akkor állító­lag azt mondta: mivel embersége­sen bántak vele, megváltozott a magyarokról alkotott véleménye - ő ugyanis lincselésre számított. A jegyzőkönyvek átkerültek a Dunaszerdahelyi Járási Rendőr- kapitányságra; mivel Nagyszom­bat megyében az extrémizmus el­leni harc terén ez volt az első eredményesen felgöngyölített ügy, a három somorjai rendőr fe­letteseitől dicséretben részesült. A dunaszerdahelyi nyomozók lefog­lalták Michal B. számítógépét, majd a fiatalembert a Dunaszer­dahelyi Járásbíróság vizsgálati fogságba helyeztette. Az ügy ezzel látszólag elült. A csend mindössze egy-két hó­napig tartott; 2006 őszén az or­szágos rendőrkapitányság a kato­nai ügyészség felügyelete mellett belső vižsgálatot indított, majd november 13-án a Szlovák Televí­zió Riporterek című műsora fog­lalkozott az üggyel. A „tényfeltáró riportban” egyebek közt Michal B. barátai vallottak arról, hogy a so­morjai rendőrök baseballütővel, majd gumibottal verték őt a ki­hallgatás során, s valójában nem hivatalos közegként, hanem fel­bosszantott magyarként jártak el vele szemben. Szabálytalan, de objektív Beintett a csallóközi magyaroknak Nem sokáig kellett várni a bíró­sági beadványra, melyet Michal B. ügyvédje fogalmazott meg; ebben a rendőröket tettestársként elkö­A város szerint belterületen, a minisztérium szerint külterületen húzódik a három kilométeres szakasz, a tárca nem változtatja meg a döntését Már fizetős az északi elkerülő út, de még nem bírságolják a sofőröket VRABEC MÁRIA Nyitra. Már fizetős az RI-es gyorsforgalmi út várost elkerülő szakasza, de még nem büntetik azokat a sofőröket, akik autópá­lya-bélyeg nélkül hajtanak rá. A rendőrség szerint adnak az embe­reknek némi időt, hogy megszok­ják az új feltételeket. Arra azzonban, hogy valami változott, semmi nem figyelmez­teti a sofőröket, sokan észre sem veszik, hogy már fizetős az útsza­kasz. Marcel Jánošík, a Nemzeti Autópályakezelő Társaság szóvi­vője szerint figyelmeztető táblá­kat nem is fognak elhelyezni, mert a törvény nem kötelezi őket erre. „Az ingyenességet jelző táblák eltűntek, ez egyértelműen azt je­lenti, hogy fizetni kell, hiszen a város külterületén található gyorsforgalmi útról van szó” - mondta. A nyitrai önkormányzat és a közlekedési minisztérium kö­zött épp aarról folyik a vita, hogy a szóban forgó három kilométeres szakasz külterületen vagy belterü­leten húzódik-e. A tárca a külterü­letre hivatkozva anélkül határo­zott a fizetőssé tételről, hogy tár­gyalt volna a várossal. Az út no­vember 17-e óta a nagytapol­csányi leágazástól a galgóci le­ágazásig fizetős, vagyis akik ezen­túl nem akarnak autópálya-matri­cát venni, azok bekényszerülnek a belvárosba. Jozef Dvonč polgármester még november elején levélben tilta­kozott a közlekedési minisztéri­umban arra hivatkozva, hogy a város terveiben a gyorsforgalmi út szóban forgó szakasza lakott területen húzódik, és a közeljö­vőben építkezni szeretnének a környéken. Ráadásul a nyitrai la­kosok arra is használják az útsza­kaszt, hogy Zoborról a Klokočina lakótelepre, vagy Sarlókajsza (Lužianky) városrészbejussanak. Az útszakasz csak tavaly óta mi­nősül gyorsforgalmi útnak, a mi­nisztérium ezért rendelte el a fi­zetőssé tételt. A nyitrai önkor­mányzat viszont úgy véli, a tárca a változtatást megelőzően köte­les lett volna egyeztetni a város­sal. A minisztérium álláspontja egyértelmű, Martin Krajčovič szóvivő szerint számukra nem az a lényeg, hogy a helyi lakosok hogyan használják a szóban for­gó útszakaszt, hanem az, hogy az adott útszakasz kül- vagy belterü­leten húzódik-e. Mint külterüle­ten húzódó út, az RI-es a minisz­térium jogkörébe tartozik, a vá­rossal csak akkor fognak tárgyal­ni, ha ebben bármi változás kö­vetkezik be. „Nem látunk olyan Arra, hogy valami válto­zott, semmi nem figyel­mezteti a sofőröket, so­kan észre sem veszik, hogy már fizetős az útszakasz. okot, amely miatt ezt az útsza­kasz nem kellene fizetőssé tenni, hiszen a 3,5 tonnái nehezebb gépjárművek már most is útdíj- kptelesek“ - érvelt a szóvivő. A városnak arra sincs nagy esé­lye, hogy a rossz forgalmi helyzet­re való tekintettel kivételt kapjon, és a minisztérium változtasson a döntésén. A belvárosban az intéz­kedés következtében várhatóan tovább növekszik a zsúfoltság, hi­szen ezentúl azok az autósok is áthaladnak rajta, akik eddig elke­rülték. Információink szerint ja­nuártól már ellenőrizni fogják az útszakaszon áthaladó sofőröket, és akinek a kocsiján nem lesz mat­rica, azt 99 euró bírság kifizetésé­re kötelezik.

Next

/
Thumbnails
Contents