Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-22 / 268. szám, hétfő
14 Autó-motor ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 22. www.ujszo.com A több mint 5000 kilométernyi figyelt útszakasz 64 százalékát rendkívül kockázatosnak nevezték a felmérésben az EuroRAP független szervezet képviselői Az ország útjainak túlnyomó többsége veszélyes Pozsony. Bár a rendőrség szerint évről évre biztonságosabbak a szlovákiai utak, a statisztikai adatok mégis azt mutatják, hogy közel kétharmaduk még mindig életveszélyes. Szakértők szerint az ötezer kilométernyi figyelt útszakaszból csupán 250 kilométerről mondható el, hogy aránylag biztonságos. A legkockázatosabbak közé egyértelműen a keletszlovákiai utak tartoznak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 2009-ben jelentősen visszaesett az országban a közúti balesetek száma, 2008-hoz képest a felére. Ezt részben az is befolyásolta, hogy a közúti közlekedésről szóló jogszabály legutóbbi módosítása szerint már nem számít minden koccanás balesetnek. Azokhoz a balesetekhez, amelyeknél a keletkezett kár nem lépte túl a 3990 eurót, ugyanis már nem kell kihívni a rendőrséget, így ezek nem is szerepelnek a statisztikákban. Annak ellenére, hogy különböző kritériumok szerint határozzák meg a karambolokat, a statisztikákból az is kiderül, hogy a súlyos következményekkel járó balesetek száma is csökkent: a halálesetek száma 347 volt (2008-ban 558), a súlyos sérültek száma 1408 (2008-ban 1806). Szlovákia így ebben a mutatóban azonnal a legjobb európai országok közé került. A legnagyobb érdeme ebben a rendőrségnek van, hiszen több egyenruhás került az utakra, gyakrabban tudják ellenőrizni a közúti szabályok betartását, ráadásul a korábbinál jóval szigorúbb bírságokat oszthatnak ki. Pozitív tényezőként hatott, és erről gyakran megfeledkezünk, a roncsprémium két fordulója, melynek köszönhetően eltűnt a szlovákiai utakról a guruló koporsóként emlegetett öreg és megbízhatatlan gépkocsik jelentős része. A feketék a legrosszabb utak A közúti balesetek következményeit jelentősen befolyásolja az utak minősége is. Épp erre a területre összpontosít az EuroRAP nonprofit szervezet, amely az autó-motor klubokat, nonprofit szervezetek képviselőit és független szakértőket tömörít. Az EuroRAP az elmúlt napokban hozta nyilvánosságra a legújabb adatokat arról, mennyire kockázatosak az ország közútjai. A térképen különböző színekkel jelölték az egyes utakat úgy, hogy egyértelmű legyen, melyik biztonságos, és melyik nem. A térképen azt is megnézhetik, hány közúti baleset történt az egyes utakon az elmúlt három évben, tekintettel az úton haladó forgalomra. Ez azt jelenti, hogy minél sűrűbb a forgalom és több a baleset egy úton, ez annál kockázatosabb a sofőröknek. A felmérésben az összes autópálya, gyorsforgalmi, első osztályú és néhány másodosztályú út szerepel. A figyelt úthálózat hossza túllépte az ötezer kilométert. Az utakat kétszáz mért szakaszra osztották fel. Az évről évre javuló baleseti statisztikák ellenére továbbra is érvényes, hogy az országban az utak többsége veszélyes a sofőrök számára. A többség két csillagot kapna A kétszáz figyelt szakasz 64 százalékát rendkívül kockázatosnak minősítették; ezek az utak az EuroRAP felmérése szerint egy, legtöbb két csillagot kaphatnának az ötcsillagos skálából. „Ha ilyen úton csak egy kicsit is hibáznak, nagy a valószínűsége annak, hogy valakit megölnek, vagy sérüléseket okoznak az autó utasainak” - mondta a Sme napilapnak Martin Juck, a Szlovák Autoturist Klub képviselője. A 2008-as adatokkal összehasonlítva csak 10 százalékkal csökkent a kockázat mértéke, az egyes utak közt minimális volt a veszélyességi mutatók mozgása. „Ez vélhetőleg annak az eredKerüljük a veszélyes utakat ménye, hogy az országban több új útszakaszt adtak át a forgalomnak. De arról is tanúskodik a mutató, hogy az utak több mint fele nem elég biztonságos ahhoz, hogy balesetkor kellő védelmet nyújtson a gépkocsik utasainak” - mondta Juck. Miért veszélyesek A legveszélyesebb utak ranglis(sxc.hu-felvétel) tájának első helyén a Snina és Ubl’a között húzódó, körülbelül 30 kilométeres szakasz van. Ezt követi Eubotín és Sabinov, illetve a Spišská Belá-Stará Ľubovňa közti szakasz. A három legkockázatosabb út közül Juck szerint az első kettőnél elsősorban azzal van gond, hogy a gyalogosoknak és a kerékpározóknak elkülönített rész nincs kellőképpen elhatárolva a közúti forgalom többi részétől. A harmadik szakaszon pedig túl sok frontális baleset történt. Európában a rosszak közé tartozunk ,A balesetek konkrét okát csak a pontos szakértői vizsgálat fogja kideríteni” - mondta Juck. Ennek végrehajtását az EuroRAP csak tervezi. A vizsgálat lényege, hogy szakértők mennek ki az adott útszakaszokra és megvizsgálják annak állapotát, hogy a helyszínen kiderítsék, mi okozza a gyakori baleseteket, s milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy az út biztonságosabb legyen. Ha a szlovák utak biztonságát összehasonlítanánk a más európai országokban uralkodó helyzettel, akkor nem érnénk el túl jó eredményeket. Jelenleg körülbelül Lengyelország szintjén vagyunk, ami tekintettel a lengyel utak minőségére, közel sem kecsegtető értékelés. Ráadásul jóval Nagy- Britannia, Svájc, Hollandia, Szlovénia mögött vagyunk. Eltérő módszerek a biztonság felmérésére A felmérés elkészítői bírálják azokat az állami szerveket, amelyek figyelik és rendszeresen kiértékelik az országban a közlekedésbiztonsági helyzetet. Sajnálják, hogy az állami intézmények nem az EuroRAP nemzetközileg is elfogadott módszerét alkalmazzák a felmérésekre, hanem egy saját sablont, amely gyakorlatilag csak a „sírokat számlálja az utak mellett.” Amint egy bizonyos szakaszon megugrik a halálesetek száma, az illetékesek automatikusan kockázatosabbnak nyilvánítják az adott utat. Szakértők teljesen abszurdnak tartják, hogy valaki saját kritériumok szerint határozza meg, mennyi halott számít még „átlagosnak”, és mennyi nem. (dem) Elsősorban azt kell tudatosítania minden sofőrnek, hogy a szlovákiai úthálózat minősége az elmúlt években nem igen változott, s ez számtalan kockázattal jár Hogyan lehet a legkönnyebben csökkenteni a fenyegető baleset veszélyét? ÖSSZEFOGLALÓ A rossz állapotban levő utak a sofőrök legkisebb hibájára is visszaütnek. A gyorshajtásnak, vagy a meggondolatlan és felelőtlen előzésnek könnyen tragikus következményei lehetnek. Az Eu- roRAP-felmérés közzététele után talán még inkább érdemes meggondolni, hogy érdemes-e sietni, megéri-e a néhány percnyi megspórolt idő a kockázatot. Mint ahogy arról már többször tájékoztattuk olvasóinkat, az utakra mázolt fehér vonalak sok helyütt még azokból az időkből származnak, amikor egy adott kanyarban nem nőttek fák, bokrok, amikor az előzés még biztonságos volt. Jelenleg a szaggatott vonal ellenére is életveszélyes bizonyos kanyarokban előzni. Az országban viszont a legszélesebb első osztályú utak is nemegyszer arra késztetik a sofőröket, hogy előzzenek. Pedig épp ezeken a legszélesebb első osztályú utakon történik a legtöbb baleset. Az utak jelölése sok helyütt évtizedek óta nem változott, ezért jelenleg már nem felel meg a valós helyzetnek. Arról nem is beszélve, hogy a forgalom sűrűsége az elmúlt években megsokszorozódott. Minden előzést fontoljanak meg A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy manapság érdemesebb megfontolni az előzést, nem érdemes mindenáron kielőzni egy hosszú kocsisort csak azért, mert az úton szaggatott vonal van. A szemben haladó gépkocsik gyakran sokkal gyorsabban közlekednek annál, amit gondolnánk, ráadásul gyakran az előzött autók sem tartják be az előírt sebességet, minek következtében az előző még gyorsabban halad. Mindig a lehető legmagasabb fordulatszámon előzzenek, hogy minél előbb vissza tudjanak sorolni saját sávjukba. A figyelmetlenség embert ölhet Ha hosszú kocsisorban araszolnak, s csak arra koncentrálnak, mikor tudják kielőzni az előttük haladó autót, akkor egy idő után már nem érzékelik a közúti forgalom többi résztvevőjét, az úton uralkodó helyzetet. S ez is gyakran balesethez vezet. Ilyenkor is mindig be kell tartani a megfelelő követési távolságot, s nem csak a közvetlenül előttünk haladó gépkocsikra, de az előtte haladó autókra is koncentrálni kell. A kereszteződések növelik a kockázatot Ott is legyenek rendkívül elővigyázatosak, ahol az első osztályú utakat mellékutak keresztezik. Kritikusoknak számítanak például az elhíresült aranyosmaróti úton található kereszteződések. A szakértők egyetértenek: jelenleg már túl sűrű a forgalom ahhoz, hogy ilyen kereszteződések felvezető sávok, vagy kiszélesített sávok nélkül maradjanak. A letérő autók, vagy az utat keresztező gépkocsik komoly kockázatot jelentenek a főúton haladó gyors autóknak. Ezért manapság még inkább érvényes, hogy nem szabad a kereszteződésekben előzni. Míg 25 évvel ezelőtt ritkaságnak számított, ha első osztályú útra mellékútról kihajtott egy autó, manapság épp az megy ritkaság- számba, ha üres a mellékút. Veszélyes fák, kockázatos szabadságérzet A déli régiókban a fákra és a váratlan kanyarokra kell odafigyelni. Ha a sofőrök kijutnak a városok sűrű forgalmából, akkor a községek közti szakaszokon gyorshajtással próbálják behozni az elveszített időt. Néhány kilométeres egyenes út után viszont rendszerint éles kanyar következik, melyben lényegesen le kell lassítani a gépkocsival. Régebben az öreg gépkocsikon a sofőrök a 90 km/órás sebességet is jelentős gyorsaságként érzékelték, ezért száraz aszfalton is fékeztek a kanyar előtt. Manapság a modem gépkocsik 95 km/órás sebességgel veszik be ezeket a kanyarokat. Vizes és nedves aszfalton viszont a 70 km/órás sebesség is kockázatos lehet, (dem) AUTO-MOTOR A mellékletet szerkeszti: Demecs Péter Levélcím: AUTÓ-MOTOR, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1; telefon: 02/59 233 435, e-mail: peter.demecs@ujszo.com
