Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-22 / 268. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Összmagyar regiszter Budapest. Jövő év elején el­kezdődhet az összmagyar re­giszter kialakítása, a kezde­ményezéssel a világ minden pontján élő magyarok identi­tását szeretnék megerősíteni - mondta Semjén Zsolt nemzet­politikáért felelős magyar mi­niszterelnök-helyettes. A re­giszteren keresztül Magyaror­szágról szóló, elsősorban ma­gyar nyelvű üzeneteket, iro­dalmi műveket juttatnának el azokhoz, akikmegadjákemail- címüket. Első lépésként a ma­gyar szervezetekhez fordul­nak, akiktől azt kérik, ismer- tessékmeg tagjaikkal a magyar regiszter lehetőségét. Olyan ál­lamokban van hasonlóra pél­da, amelyeknek tagjai közül sokan élnek szétszórtan a vi­lágban. Kitért arra is, hogyha a magyar nemzet valamely ré­szét sérelem éri, mint a szlovák nyelvtörvénynél történt, akkor a regiszter segítségével a világ magyarságát tudják tájékoz­tatni, és segítséget tudnak kér­ni. Akinek nagyobb befolyása van, írjon cikket a Washington Postba, akinek kisebb befolyá­sa van, az pedig a helyi falu ér­tesítőjébe. így lehetőség nyílik arra, hogy a magyar ügy mel­lett mozgósítsák az egyetemes magyarságot - emelte ki Sem­jén Zsolt. (MTI) Kudarcról beszélnek Kabul. A tálibok tegnap „a kudarc jeleként” értékelték az Egyesült Államok számára a NATO afganisztáni csapatki­vonási tervét, amelyet az észak-atlanti szövetség a hét végén ismertetett lisszaboni csúcstalálkozóján. A portugál fővárosban szombaton aláírt megegyezés azt mutatja, hogy „Washingtonnak nem sikerült megszereznie a NATO többi tagjától a szükséges mértékű katonai támogatást”, vagy az elköteleződést hosszú távra - olvasható a tálibok közlemé­nyében. „Ez jó hír az afgánok­nak és a szabadság szerelme­seinek a világban, de a kudarc jele az amerikai kormány számára” - folytatódott a szél- sőségeseklevele. (MTI) Filléres bombák, milliárdos károk Washington. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet jemeni ága hatalmas siker­ként, és egy új stratégia min­tapéldájaként ünnepelte a si­kertelen csomagbombás ter­rorkísérleteket. Az Arab-fél­sziget al-Kaidájának (AFAK) egy internetes oldalon közzé­tett becslései szerint a művelet mindössze 4200 dol­lárba került, de milliárdos nagyságrendű biztonsági ki­adásokra kényszerítette a Nyugatot. Eszerint az október végén Nagy-Britanniában, valamint Duhajban felfede­zett csomagbombák részei az ellenség „kivéreztetésére” irányuló műveletnek, amely pedig az „1000 apró vágás stratégiájának” egyik alkotó­eleme. (MTI) Az atlanti szövetség azt javasolta Oroszországnak, hogy vizsgálják meg a rakétavédelmi együttműködés lehetőségét és indokoltságát Alapvetően megváltozott a viszony a NATO és Oroszország között Anders Fogh Rasmussen és Dmitrij Medvegyev. Az orosz elnök törté­nelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a lisszaboni tanácskozáson közele­dett egymáshoz a NATO és Oroszország. (TASR/AP-felvétel) Lisszabon. Az európai rakéta­védelem megteremtésének fontosságát kiemelő politi­kai nyilatkozat elfogadásával zárult szombaton a NATO kétnapos lisszaboni csúcsta­lálkozójának az a szakasza, amelyet a 28 tagország ál­lam-, illetve kormányfője sa­ját körben bonyolított le. A NATO-tagországokvezetői később találkoztak Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, aki elfogadta a NATO rakéta­védelmi együttműködési ajánlatát. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A tagállamok vezetői a csúcsér­tekezleten jóváhagyták a több mint 130 ezer fős nemzetközi erő afganisztáni kivonásának straté­giáját. Ennek kapcsán Anders Fogh Rasmussen közölte: a NATO azután sem hagy fel Afganisztán támogatásával, hogy a biztonsá­gért való felelősségvállalást a ter­vek szerint 2014 végéig fokozato­san átadják az afgán hatóságok­nak. A NATO-főtitkár megjegyez­te: „Ha Afganisztán ellenségei azt gondolják, hogy csak ki kell várni­uk, amíg kivonulunk, akkor csa­lódni fognak. Addig maradunk, amíg szükséges, hogy befejezhes­sük a munkát”. Rasmussen a csúcsra meghívott Hamid Karzai afgán elnökkel megállapodást írt alá a NATO és Afganisztán közötti hosszú távú MT1-HÍR Lisszabon. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szerint el kell ke­rülni, hogy a nagy gazdasági erő­központok egymással versengve értékeljék le valutájukat a jobb ex­portképességérdekében. Erre köte­lezték magukat, és ugyanerre szólí­tották fel a G20-as csoporthoz tar­tozó, jelentős nemzetgazdaságok­nak számító országokat abban a közös nyilatkozatban, amelyet a szombat este Lisszabonban tartott kétoldalú csúcstalálkozójuk után tettek közzé. A nyilatkozatban ki­egyensúlyozott növekedésösztön­zésre szólították fel a G20-akat, és hangsúlyozták, hogy elutasítják a protekcionizmust. A közvetlenül a NATO-csúcsér- tekezlet után megrendezett ta­nácskozáson az amerikai felet Ba­partnerségről. A partnerség kiter­jed arra az időszakra is, amikor már nem lesz szükség a nemzetkö­zi erők közvetlen harcoló szerep- vállalására. Új szakaszba lép a ter­rorizmus és az afganisztáni fun­damentalista tálibok elleni harc azzal, hogy a NATO vezette afga­nisztáni nemzetközi erő (ISAF) fo­kozatosan átadja az ország bizton­ságáért viselt felelősséget az afgán biztonsági erőknek - mondta szombaton Lisszabonban Barack Obama. Az amerikai elnök a csúcs- értekezlet végén tartott sajtótájé­koztatóján bizakodóan szóit arról, hogy a csapatok kivonását jövő jú­liusban a tervek szerint meg lehet kezdeni. Felszólította az amerikai republikánusokat, hogy ne akadá­lyozzák tovább az Oroszországgal kötött. START-megállapodás rati­fikálását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Moszkvával való viszony megromlása több területen jár­hatna negatív következménnyel, így például Iránnal kapcsolatban is, hiszen Oroszország az elmúlt hónapokban nagy segítséget nyúj­tott az Irán elleni nemzetközi szankciós intézkedések megszigo­rításához - mondta Obama. Hat európai ország külügyminisztere is felszólította az amerikai repub­likánus párti szenátorokat arra, hogy ratifikálják az említett nuk­leáris leszerelési megállapodást. Lene Espersen dán külügyminisz­ter litván, lett, magyar, norvég és bolgár kollégájával váratlanul megjelent a NATO-csúcs alkalmá­ból a Fehér Ház által Lisszabonban szervezett sajtóértekezlet végén, hogy kiálljon a ratifikálást szor­rack Obama elnök, az EU-t pedig Herman Van Rompuy, az uniós tagországok állam-, illetve kor­mányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, valamint Jósé Manuel Barroso, a legfőbb uniós végrehajtó testület, az Eu­rópai Bizottság elnöke képviselte. Részt vett a megbeszélésen Hüla- ry Clinton amerikai külügymi­niszter, illetve Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. Az évente megtartott EU-USA csúcsot idén eredetüeg a spanyol EU-elnökség idejére ütemezték be, de az amerikai elnök lemondta a Madridba tervezett eseményen va­ló részvételt. Washington szerint nem volt teljesen világos, ki az Eu­rópai Unió legfőbb képviselője a Lisszaboni Szerződés értelmében létrehozott új uniós intézmény­galmazó Barack Obama mellett. A tagállamok még pénteken elfogad­ták azt a stratégiai koncepciót, amelyhez a következő tíz évben igazodik a NATO tevékenysége. Az atlanti szövetség Oroszor­szágnak azt javasolta, hogy vizsgál­ják meg az együttműködés lehető­ségét és indokoltságát a NATO által megteremtendő európai rakétavé­delmi rendszer és az orosz rakéta­védelem között. Az ajánlat arra irá­nyult, hogy első lépcsőben a szakér­tők tekintsék át, mit lehet és érde­mes kivitelezni az együttműkö­désben. Ezt Dmitrij Medvegyev ál­lamfő elfogadta, ám több média­kommentátor kiemelte: az orosz rendszerben. A mostani időpont és helyszín már elfogadhatónak bizo­nyult, mert a házigazda nem az EU soros elnökségét betöltő ország fő­városa, tehát ilyen értelemben a helyszín nem adott okot értelmezé­si bizonytalanságokra abban a te­kintetben, hogy milyen szerepet tölt be a soros elnöklő ország az EU szervezeti hierarchiájában. A napirenden főként gazdasági és pénzügyi együttműködési, illet­ve az éghajlatvédelemmel kapcso­latos kérdések szerepeltek. Herman Van Rompuy a találko­zón arról biztosította a legutóbb az ír pénzügyi nehézségek miatt ag­godalmának hangot adó Obamát, hogy EU gazdaságának alapjai szi­lárdak, érzékelhető növekedés mutatkozik, alacsony az infláció, az egyensúly helyreállásának irá­nyába mozog a pénzügyi mérleg. elnök nem mondta ki, hogy az orosz rakétavédelem ténylegesen hozzá­kapcsolódik majd a NATO létreho­zandó rendszeréhez. A NATO-tagországok állam-, il­letve kormányfői a NATO-Orosz- ország Tanács keretében találkoz­tak Medvegyewel. Ez volt az első találkozó az orosz államfővel ilyen keretek közt azóta, hogy a 2008 augusztusi orosz-grúz háború lehűtötte a kapcsolatokat. A NATO és Oroszország bizton­sága „oszthatatlan”-jelentette ki a NATO-főtitkár az ülésen, mintegy megadva az alaphangot a NATO és Oroszország közötti, alapvetően megváltozott viszonyhoz. Oroszország nem csupán a raké­tavédelemben, hanem más kérdé­sekben is kész a NATO-val az együttműködésre, ám azt a felté­telt támasztja, hogy tekintsék őt egyenrangú félnek - hangsúlyozta a NATO-Oroszország Tanács ülé­se utáni sajtótájékoztatóján Med­vegyev. Az egyenrangúságot a partnerség előfeltételének mond­ta, és ezzel együtt hangsúlyozta: orosz részről „nyitott az ajtó” a to­vábbi párbeszéd előtt. Dmitrij Medvegyev történelmi jelen­tőségűnek nevezte, hogy a lissza­boni tanácskozáson közeledett egymáshoz a NATO és Oroszor­szág. Az orosz államfő ugyancsak MTI-HÍR Varsó. Helyhatósági választá­sokat tartottak tegnap Lengyelor­szágban, amit fontos megmére­tésnek tekintenek a kormányon lévő, Donald Tusk vezette jobbkö­zép Polgári Platform (PO) számá­ra a jövő őszi parlamenti választá­sok előtt. A szavazásra jogosultak polgármesterekről, önkormány­zatok tagjairól és a más tisztségvi­selői helyekről döntöttek. Feltéte­lezhető volt, hogy sok helyütt csak a két hét múlva tartandó második fordulóban lesz végleges ered­mény. A voksolás azt mutatja, mennyire népszerű a Polgári Plat­form, amely az elmúlt három év­ben az országot irányította. felszólította a republikánus több­ségű amerikai szenátust, hogy ta­núsítson „felelősségteljes” maga­tartást, és ratifikálja az ameri­kai-orosz nukleáris leszerelési fo­lyamatba illeszkedő új START szerződést. A szombati politikai nyilatkozat számos témát bővebben és konk­rétabban fejtett ki, mint a péntek este elfogadott koncepció. A nyi­latkozatban ismertetett teendők között szerepel, hogy javítani kell a NATO hozzájárulási képességét a válságmenedzseléshez, a nem­zetközi közösség erőfeszítéseihez. Ez alatt lényegében azt kell érteni, hogy a katonai erő alkalmazásán kívül el kell sajátítania a NATO- nak a civil újjáépítés nyelvezetét és munkamódszereit is. A nyilat­kozat másik hangsúlyos eleme, hogy a NATO felhívta Oroszor­szágot arra, hogy mélyítse el együttműködését az atlanti szer­vezettel azokon a területeken, ahol közös érdekeket lehet azono­sítani. A nyilatkozat megerősíti: a NATO által az európai „lakosság, terület és erők” megoltalmazása érdekében kifejlesztendő rakéta­védelemben számít az Oroszor­szággal való együttműködésre. Emellett a számítógépes rendsze­rek elleni támadások kivédésének fontosságát is részletesen taglalja a nyilatkozat. Két elnök négyszemközt Amerikai elnöki különgép. E­lőre be nem jelentett négy- szemközti megbeszélést foly­tatott egymással Barack Oba­ma amerikai és Dmitrij Med­vegyev orosz elnök a szombati NATO-csúcs keretében - kö­zölte Ben Rhodes, helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a hazafelé tartó amerikai elnöki különgép fedélzetén tegnap hajnalban. A két elnök vissza­vonult egy helyiségbe, és mint­egy 15-20 percen át beszélget­tek a grúz helyzetről és a Start­szerződésről. A találkozót 0- bama kezdeményezte, és azt szívélyesnekértékelte. (MTI) A tegnapi szavazás előtti közvé­lemény-kutatások azt mutatták, hogy a PO továbbra is a leg­népszerűbb párt. A voksolásnak ugyanakkor arra is választ kellett adnia, mennyire elfogadott a töb­bi párt, így a legfőbb ellenzéki formáció, a jobboldali Jog és Igaz­ságosság (PiS) pártja. Ezt még Lech Kaczynski néhai államfő alapította, aki idén repülőszeren- csédenségben vesztette életét. Ikertestvére, Jaroslav Kaczynski ugyan megmaradt pártvezérnek, de az elmúlt időszakban konflik­tusa támadt a párt leghűségesebb támogatóival. Ä kirobbant vita ha­tására Kaczynski két közeli ta­nácsadója és számos más személy tiltakozásul kilépett a pártból. Az amerikai elnök felszólította Hamid Karzai (balról a második) afgán elnököt, hogy tanúsítson több megér­tést az országában folyó katonai műveletek iránt. Karzai a minap bírálta a nemzetközi erők fellépését, mert az - mondta - sok ártatlan polgári személy életét követeli. Obama szerint bár érthető a civil veszteségek mi­atti megdöbbenés, Karzainak meg kell értenie: az amerikai katonák nem akarnak könnyű célpontnak bizo­nyulni a tálibok számára, és meg kell védeniük magukat. (SITA/AP-felvétel) Herman Van Rompuy szerint az unió gazdaságának alapjai szilárdak Amerikai-EU-csúcs pénzügyekről A felmérések szerint Tusk pártja a legnépszerűbb Helyhatósági választások voltak Lengyelországban

Next

/
Thumbnails
Contents